Az ókori görög mitológiában a meteorraj szintén isteni eredetű. Úgy hitték, a hullócsillagok abból az aranyesőből származnak, amellyel Zeusz főisten termékenyítette meg Danaét, akitől később megszületett a görög hős, a csillagkép névadója: Perszeusz.
A meteorrajt tápláló üstökös egyébként nem egy veszélytelen égitest. A maga 26 kilométeres magátmérőjével ez a legnagyobb olyan objektum a Naprendszerben, amely rendszeresen keresztezi a Föld pályáját. Összehasonlításképpen: a dinoszauruszokat kipusztító aszteroida mindössze 10-15 kilométeres volt.
Bár a csillagászok számításai szerint a következő néhány ezer évben biztosan nem fog velünk ütközni, hivatalosan is az emberiségre leselkedő egyik legveszélyesebb kozmikus objektumként tartják számon.
Útmutató a tökéletes élményhez
- A városi lámpák fénye mellett csak a legfényesebb meteorokat láthatjuk, ezért érdemes kimenni a legközelebbi rétre, dombtetőre vagy egy sötétebb parkba.
- A hullócsillagok gyorsak és az égbolt bármely részén feltűnhetnek. A távcső beszűkíti a látómezőt, ezért érdemes inkább szabad szemmel kémlelni az eget.
- Ha kiérünk a sötétbe, legalább 15-20 percig ne nézzünk fényforrás felé, mert ennyi idő kell az emberi szemnek, hogy átváltson az éjszakai látásra, és észrevegye a halványabb villanásokat is.
- Egy pokróc vagy egy dönthető kempingszék csodákra képes, egy termosz meleg tea és egy pulóver is jól jöhet, mert a hajnali órák augusztusban is hűvösek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!