Az EU egészét tekintve a háború komoly gazdasági problémákat okozott. Az unió az előrejelzések szerint idén stagnálni fog. Nagy-Britanniában 2008 óta az idei a negyedik alkalom, hogy a reálbérek részint az iráni háború hatására csökkenni fognak.

Az orosz–ukrán fronton is folytatódtak a korábbi tendenciák. Ukrajna továbbra is óriá­si nyugati, elsősorban európai pénzügyi, politikai és katonai támogatást kap. A munkaerő egyre inkább hiánycikk az országban. Ez nemcsak a frontokra, de a civil életre is igaz. Az ukrán felmérések szerint a lakosság többsége már nem támogatja a háború folytatását.

Amerika az üzenetet tudomásul vette, Brüsszel hangosan és látványosan tiltakozott és orosz zsarolásról beszél. Ha az orosz támadások folytatódnak és lesznek külföldi halottak, meglátjuk, melyik fél hogyan fog reagálni.

Andrij Melnyik, Ukrajna ENSZ-nagykövete, aki korábban németországi nagykövet volt, ahol elég sok problémát okozott – többek között amikor közölte, hogy ha a német kancellár nem engedélyezi a Taurus rakéták ukrajnai exportját, akkor zavarják el a kancellárt –, most az ENSZ-ben szervezett Ukrajna melletti kiállást. A világszervezet ötven állama, magyarul a tagok egynegyede állt ki Kijev mellett.

Csehországban sor került először a történelemben, a második világháború végén az akkori Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek csehországi találkozójára. Egyesek ezt a lépést a megbékélés jeleként, mások provokációként élték meg. A találkozón részt vett Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU elnöke és több ismert osztrák politikus is. Megállapodtak, hogy a jövőben kétévenként a találkozó színhelye Csehország lesz.

Kanadában, Alberta tartományban október 19-én népszavazást tartanak arról, hogy tartsanak-e kötelező erejű népszavazást arról, hogy a tartomány független lesz és kilép Kanadából. A lakosság jelentős része elégedetlen, és úgy érzi, hogy a tartomány ásványkincseit Kanada egyszerűen lenyúlja, és a haszon a központi kormányhoz és nem a tartományhoz kerül.

Kanada életében hasonló problémákat okozott Charles de Gaulle francia elnök (1958–1969), aki többször nyíltan kiállt Kanada részekre szakadása mellett. Követelte, hogy a francia területek érjék el kiválásukat és függetlenségüket. Québec tartományban, ahol a franciák jelentős része él, az 1995-ös népszavazásnál 50,58 százalék volt a Kanadához tartozni akarók aránya, és nem kellett volna túl sok a meglepetéshez.

A Liberális Párt továbbra is válságban van, és mind az országos, mind a tartományi felmérések szerint messze van az ötszázalékos álomhatártól, a parlamenti bekerülési küszöbtől.

A német gazdasági miniszter sikeres kínai tárgyalásokat folytatott és megállapodásokat írt alá. Ez sikert jelent Berlinnek, de várják Brüsszel tiltakozását, mivel az EU továbbra is – Oroszország mellett – fő ellenfelének/ellenségének Pekinget tekinti. 2025-ben 18 százalékkal épült kevesebb lakás Németországban, mint egy évvel korábban.

Közben Brüsszel az elmúlt napokban megbeszéléseket folytatott az afgán kormány képviselőivel. A bűvészmutatvány lényege, hogy az EU úgy akar megállapodni az általa bűnelkövetőként számon tartott afgánok visszatoloncolásáról, hogy nem hajlandó az afgán kormány elismerésére.

A szerző biztonságpolitikai szakértő