Az Európai Bizottság inkább nem válaszolt Magyar Péter és a pénzek ügyében

Nemrég a magyar miniszterelnök Brüsszelbe utazott, ahol többek között Ursula von der Leyennel is egyeztetett a hazánknak járó, de eddig jogtalanul visszatartott EU-s források ügyében. Magyar Péter az Európai Bizottság elnökével tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy politikai megállapodás született, azonban lapunk hiába kereste a bizottságot, részleteket nem árultak el a paktumról.

Fotó: DURSUN AYDEMIR Forrás: ANADOLU

Az Európai Bizottság hallgat 

A politikai megállapodás kapcsán Ursula von der Leyen a sajtótájékoztatón egyébként méltatta Magyar Péter gyors kormányalakítását és tettrekészségét, valamint azt is jelezte, hogy Brüsszel hajlandó ebben a gyors tempóban folytatni a munkát, egyeztetve a további lépéseket a magyar kormánnyal. Épp ezért rákérdeztünk az Európai Bizottságnál, hogy esetleg meg tudnak-e velünk osztani részleteket ezekről a lépésekről. 

Kíváncsiak voltunk, hogy a pénzekért cserébe Magyar Péter milyen intézkedéseket és reformokat vállalt, valamint arra is kíváncsiak voltunk, hogy az első összegek pontosan mikor is érkezhetnek majd meg. 

Ursula von der Leyen gyorsaságra vonatkozó megjegyzése kapcsán egyébként a jogállamiság kapcsán is szerettünk volna kérdezni. Az Európai Bizottság ugyanis már korábban jelezte, hogy a befagyasztott forrásokért cserébe egyértelműen reformokat vár el. Ráadásul a pénzek kérdése politikailag igen csak kínos téma. 

Az Európai Bizottság elnökét ugyanis korábban élesen kritizálták, hogy Lengyelország esetében elhamarkodott döntést hozott, és a megfelelő reformok megvalósulása nélkül oldotta fel Brüsszel a korábbi, jobboldali kormány alatt befagyasztott forrásokat. Azt is érdemes felidézni, hogy Magyarország számára viszonylag szűk határidő áll csak rendelkezésre a pénzek hazahozatalára. 

Azonban Ursula von der Leyent legalább ugyan ennyire sürgetheti az idő. Az Európai Bizottság elnöke ellen már több bizalmatlansági szavazást is kezdeményeztek, bármilyen malőr a hazánknak járó pénzek esetében pedig egészen biztosan politikai kockázatot hordoz. Az elhibázott brüsszeli politika egyik egyenesági következménye a jobboldal térnyerése Európában, amitől azonban joggal tart Von der Leyen. Ebben a helyzetben pedig egyértelmű támadási felület lehet nem csak a bizottság elnöke, de az egész baloldal számára, ha hazánk a megállapodás ellenére nem kapja meg idejében a forrásokat, a bürokrácia akadozása, vagy esetleg Von der Leyen személyes szeszélye miatt. Ez ugyanis egészen biztosan rossz üzenet lenne az európai választók felé, akiknek egyébként is érezhetően egyre inkább elege van a központosított hatalomgyakorlásából és az EU-t átszövő bürokráciából. 

A bizottság elnökének tehát egyszerre kell kérlelhetetlennek mutatni magát az elvárások tekintetében saját politikai közössége előtt, miközben arra is ügyelnie kell, hogy az egyébként általa már a választási kampányban nyíltan preferált új magyar miniszterelnököt maga mellé édesgesse és ott is tartsa.

 Az idő szűkössége azonban veszélyeket is hordoz magában. Ennek okán rákérdeztünk az Európai Bizottságnál arra is, hogy nem aggódnak-e, hogy a rövid határidő miatt a magyar kormány kapkodva hajtja végre a reformokat, ezzel pedig esetlegesen egy alkotmányos válságot idéz elő. Hiszen erre korábban már láttunk példát Lengyelországban, ahol Donald Tusk miniszterelnök egy sor alkotmány- és törvényellenes intézkedést hajtott végre hatalma megszilárdítása, politikai ellenfelei ellehetetlenítése, és Brüsszel kegyeinek az elnyerése érdekében. 

Cikkünk megjelenéséig azonban az Európai Bizottság főszóvivője nem reagált kérdéseinkre. 

Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)