Ukrajna: nem eszik olyan forrón az uniós kását

Ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el az elmúlt időszakban az Európai Unió bővítésével kapcsolatban. Ukrajna uniós csatlakozása és főképp annak menetrendje parázs vitát szított Brüsszel és a tagállamok között.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével Fotó: AFP

Ezen aggályok ellenére Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes rendkívül optimista hangot ütött meg egy néhány héttel ezelőtti interjúban, ahol forradalmi előrelépésről beszélt a tárgyalási klaszterek megnyitása kapcsán. Kijev stratégiája szemmel láthatóan a gyorsításra épül: céljuk, hogy 2026-ban letudják a legfontosabb jogi követelményeket, és már 2027-ben aláírhassák a csatlakozási szerződést. 

A gyorsított eljárás veszélyeire azonban a legnagyobb uniós tagállam, Németország is figyelmeztetett. 

Heiko Thoms, Berlin ukrajnai nagykövete egyértelművé tette: nem lesznek kedvezmények vagy soron kívüli belépés. A német diplomata szerint Ukrajnának ugyanazokat a szigorú feltételeket kell teljesítenie, mint bármely más tagjelöltnek, különös tekintettel a korrupció elleni harcra és az igazságszolgáltatás átláthatóságára. Thoms hangsúlyozta, hogy maguk az ukrán állampolgárok is változást várnak, és a reformfolyamat lendületének megtörése nemcsak az integrációt, hanem az ország belső stabilitását is veszélyeztetné. 

Friedrich Merz kancellár felvetette, hogy a teljes jogú tagság helyett egyfajta társulási megállapodás lenne racionálisabb Ukrajna számára. 

Ez lehetővé tenné Kijev részvételét az uniós egyeztetéseken, de szavazati jog nélkül, elkerülve ezzel, hogy egy felkészületlen, korrupciós botrányoktól sújtott állam érdemben beleszólhasson az EU döntéshozatalába. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban mereven elutasította ezt a javaslatot. 

A feszültség tehát tapintható Kijev, Brüsszel és a tagállami fővárosok között. Míg Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azt követeli, hogy már idén júniusban nyissák meg az összes tárgyalási klasztert, a realitások mást mutatnak. Az Európai Bizottság várhatóan csak az első klaszter megnyitását javasolja, de Magyarország itt is világos feltételt szabott: nincs előrelépés a magyar kisebbségi jogok teljes körű helyreállítása nélkül. 

Egy nagyon erős politikai szándék tapasztalható a brüsszeli vezetés részéről Ukrajna mielőbbi integrálására – hívta fel a figyelmet az Origónak adott interjújában Hortay Olivér, a Századvég Gazdasági Folyamatok Intézetének igazgatója. 

A szakértő szerint vezetői szinten Ursula von der Leyen és Kaja Kallas részéről is több ígéret hangzott el a témában, ugyanakkor a hagyományos technikai eljárásrend alapján Ukrajna felvételéről aligha lehetne beszélni.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán államfő Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével (Fotó: AFP)