Sulyok Tamás köztársasági elnök nem enged a megfélemlítésnek, Magyar Péter fenyegetése szintet lépett

Vasárnap lejárt a határidő, amit Magyar Péter szabott, aki május 31-e éjfélig adott időt több közjogi méltóságnak és főtisztségviselőnek a közéletből való távozásra. Köztük van Sulyok Tamás is. Miután a köztársasági elnök a helyén maradt, a miniszterelnök vasárnap bejelentette: hétfőn reggel Görög Márta igazságügyi miniszterrel személyesen keresi fel az államfőt. Magyar Péter nyomásgyakorlása szintet lépett, de Sulyok Tamás ismételten megerősítette: nem enged a megfélemlítésnek, nem mond le.

A Velencei Bizottság elé került az ügy

Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap este is, de már korábbi megszólalásaiban is hangsúlyozta, hogy esküjéhez híven, a hatályos alaptörvénynek megfelelően látja el feladatait, ahogyan azt a kormány és az Országgyűlés képviselői is teszik. Felhívta a figyelmet: az áprilisi országgyűlési választások után a kormánypárt és a miniszterelnök nyilatkozatai alapján egyre erősebben jelent meg az az igény, hogy újraértelmezzék a köztársasági elnök szerepét. Sulyok Tamás szerint

különösen aggasztóak azok a politikai követelések, amelyek az államfő eltávolítását vetik fel, mert ezek sértik a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét. 

A kialakult helyzetre való tekintettel a köztársasági elnök a minap a Velencei Bizottság szakértői segítségét kérte, arra hivatkozva, hogy a nemzetközi precedensek szerint a közjogi tisztségviselők politikai nyomásgyakorlással történő eltávolítása súlyos jogállamisági aggályokat vethet fel.

Sulyok Tamásnak jók az esélyei

Bóka János a fentebb említett bejegyzésében egyébként rámutatott arra is, hogy a Velencei Bizottság szerint a személyre szabott jogalkotás – aminek célja valakinek az ellehetetlenítése vagy helyzetbe hozása – egyértelműen ellentétes a jogállamisággal. Ezt az alapelvet a Velencei Bizottság számos véleményében kimondta. Bóka János felidézett néhány esetet is, hogy alátámassza állítását:

• „A bizottság leszögezte, hogy azok a jogszabály-módosítások, amelyek egy meghatározott személy ellen irányulnak (az úgynevezett ad hominem jogalkotás), ellentétesek a jogállamisággal.”
• „Nem helyénvaló az állam számára, hogy meghatározott személyek ellen irányuló jogszabályokat fogadjon el.”
• „A bizottság visszatérően aggodalmát fejezte ki az ad hominem jogalkotás elfogadásával szemben, ami valójában nem a [szabályozási] rendszer javítását, hanem hivatalban lévő személyek elmozdítását célozza.”

A fideszes képviselő rámutatott: ha ez megtörténhet, akkor a köztársasági elnöki intézmény végzetesen megrendül és a Tildy-ügy párhuzama itt is megáll. Szerinte innentől kezdve a köztársasági elnök pozíciója a mindenkori parlamenti kétharmad politikai érdekeitől függ, és a köztársasági elnök megszűnik pártpolitikai értelemben semleges szereplő lenni. 

„Az igazságügyi miniszter parlamenti meghallgatásán többször is hangsúlyozta elkötelezettségét a jogállamiság és a szakmaiság követelményei mellett. Most lehetősége van mindezt bizonyítani” – írta Bóka János.

Sikerülhet Magyar Péter terve?

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak korábban elmondta: a magyar közjogban legfeljebb politikai nyomásgyakorlásra találni példát. Felidézte, hogy 1992. október 23-án a Kossuth téren kifütyülték és lemondásra szólították fel Göncz Árpád köztársasági elnököt, ennek azonban nem volt közjogi következménye, mert az államfő megbízatása kizárólag törvényben meghatározott eljárással szűnhet meg.

A példa jól mutatja, hogy még jelentős politikai vagy társadalmi nyomás sem írhatja felül a közjogi kereteket

– hangsúlyozta az alkotmányjogász.

Hasonlóképpen fogalmazott Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője is, aki vasárnap este arra mutatott rá: ha Sulyok Tamás kitölti a ciklusát, az a magyar demokrácia erősségét, ha nem tudja kitölteni, az a demokrácia meggyengülését jelezné.

Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök (Fotó: Máté Krisztián)