Közjogilag aggályos, hogy Magyar Péter lemondásra szólította az államfőt

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak reagált arra, hogy Magyar Péter a Tisza Párt választási győzelme után lemondásra szólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt. A szakértő szerint még erős politikai vagy társadalmi nyomás esetén sem írhatók felül a közjogi keretek.

Fotó: Bruzák Noémi Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A Tisza Párt választási győzelme után Magyar Péter felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy elsőként kérje fel őt listavezetőként a kormányalakításra, majd pedig mondjon le az elnöki tisztségéről. Ennek kapcsán lapunk megkereste ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, aki tudatta, hogy az alaptörvény szerint a köztársasági elnök tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akit az Országgyűlés választ meg. A köztársasági elnök megbízatása kizárólag az alaptörvényben meghatározott esetekben szűnhet meg (lemondás, összeférhetetlenség, tisztségtől megfosztás).

Ebből következően egy pártelnök legfeljebb politikai véleményt fogalmazhat meg. Sem a miniszterelnök-jelölésre, sem a köztársasági elnök hivatalban maradására vagy távozására nincs semmilyen jogi ráhatása és az ilyen követelés az alkotmányos hatáskörök figyelmen kívül hagyását tükrözik

– tette hozzá.

A szakértő megjegyezte, hogy a magyar alkotmányos gyakorlat alapján a rendszerváltás óta eltelt időszakban nem volt példa olyan helyzetre, amelyben egy politikai szereplő a választási eredményeket megelőlegezve kérte volna fel saját magát kormányalakításra a köztársasági elnöktől, egyúttal annak hivatalból való távozását is szorgalmazva.

Emlékeztetett, hogy legfeljebb politikai nyomásgyakorlásra találni példát. Az 1992. október 23-i események során Göncz Árpád köztársasági elnököt a Kossuth téren kifütyülték és egyes résztvevők a lemondását követelték. Ez azonban nem járt semmilyen közjogi következménnyel, mivel az akkori alkotmányos szabályok szerint is az államfő megbízatása kizárólag formális, jogilag szabályozott eljárás keretében szűnhet meg

A példa jól mutatja, hogy még erős politikai vagy társadalmi nyomás esetén sem írhatók felül a közjogi keretek, és a politikai követelések önmagukban nem keletkeztetnek alkotmányos joghatást

– tette hozzá.

Annak kapcsán, hogy mit vetítenek előre az ilyen jellegű követelések, az alkotmányjogász jelezte: az Alaptörvény szerint Magyarország független, demokratikus jogállam, amelynek egyik alapelve a hatalommegosztás és az alkotmányos szervek közötti hatáskörök tisztelete. Az ilyen jellegű politikai követelések ezzel szemben az alkotmányos rend megkerülésére irányulnak, mivel figyelmen kívül hagyják, hogy a kormányalakítás és az államfői mandátum kérdése kizárólag tételes közjogi eljárásokhoz kötött.

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) második cikke szerinti jogállamisági elvvel is nehezen egyeztethető össze ez a megközelítés, mert az intézményi stabilitás és a joghoz kötött hatalomgyakorlás helyett azt a gyakorlatot erősíti, hogy politikai szereplők saját értelmezésük szerint próbálják alakítani a közjogi kereteket

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

Szerinte közjogilag ez az arány kifejezetten aggályos, hiszen az ilyen kijelentések hosszabb távon az intézmények politikai nyomás alá helyezését és a jogállami garanciák kiüresítésének veszélyét vetítik előre. Ifj. Lomnici úgy véli, hogy óvatosságra intheti ugyanakkor a Tisza Pártot az a tény, hogy Lengyelországban nincs sarkalatos törvény, de ott sem próbálták a Magyar Péter által kilátásba helyezett intézkedéseket megvalósítani. Ráadásul a Baka András ügyében született strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítélet, illetve nyugdíjazott bírák által indított munkaügyi perek gyakorlata sem pozitív minta a Tiszának ebből s szempontból.

Borítókép: Sulyok Tamás (Fotó: Bruzák Noémi/MTI Fotószerkesztőség)

További játékainkhoz kattintson ide!