Orosz–ukrán háború: az iráni béke hozhat áttörést?

Az iráni háború lezárásával és annak köszönhetően, hogy az amerikai időközi választásokig még viszonylag sok idő van hátra, ismét az orosz–ukrán béketárgyalásokra terelődhet a hangsúly. Vasárnap az orosz elnök telefonon egyeztetett amerikai kollégájával, és mindkét fél elkötelezettséget mutatott az ukrajnai háború mielőbbi rendezésére. Bendarzsevszkij Anton szerint sok kérdés felmerül az orosz tárgyalási hajlandóság kapcsán, de a gyenge gazdaság, a csökkenő olajárak és a nyári offenzíva sikertelensége mind az orosz kompromisszumkészéget vetítheti előre. Vajon idén véget érhet az orosz–ukrán háború?

Vlagyimir Putyin és Donald Trump Forrás: AFP

A szakértő kifejtette, hogy a híroldalak vasárnap Trump elnök iráni sikereivel voltak tele, ami azért bír nagy jelentőséggel, mert a pakisztáni közvetítő fél is megerősítette, hogy sikerült áttörést elérni a tárgyalásokon. Egyelőre még nem nyilvános minden részlet, de tudható, hogy a nukleáris kérdések tárgyalását elhalasztják, és arról a következő 60 napban fognak megegyezni. Pénteken várhatóan aláírják a szembenálló felek a békemegállapodást, és ezzel meg fogják nyitni a Hormuzi-szorost, valamint lezárják a katonai műveleteket. Feltételezhetően az volt a fő kiindulópontja a vasárnapi orosz–amerikai telefonos egyeztetésnek, hogy Trump még az amerikai időközi választások előtt megpróbálhat előrelépést elérni az orosz–ukrán háborúban is. Trump hatalmas sikerként könyvelhetné el, ha nemcsak az iráni, hanem az orosz–ukrán háborúnak is véget tudna vetni.

Az igazgató elmondta, hogy az év elején optimistán ítélte meg az orosz–ukrán béke esélyeit, és ezzel a vélekedéssel nem volt egyedül. Számos elemző nyilatkozott úgy, hogy február/márciusban van esély áttörést elérni a tárgyalásokon, és ha ez mégsem sikerülne, akkor legközelebb júniusban nyílik majd hasonló lehetőség. Az iráni háború kitörése végül elterelte az Egyesült Államok figyelmét az ukrajnai konfliktusról. Most azonban, hogy június van, és Washington figyelme még nem fordult teljesen a félidős választások felé, továbbra is maradt mozgástér az orosz–ukrán tárgyalások kezelésére.

Májusban kezdődött az orosz nyári offenzíva, amiről azért lehet keveset hallani, mert a katonai sikerek elmaradtak. 

Oroszország jelenleg nem áll jól a fronton – de ezt nyilván még év elején nem tudhattuk előre. Viszont azt tudtuk, hogy valamikor májusban el fog indulni a nyári orosz offenzíva, és ha az sikeres lesz, akkor az oroszok nem fognak leülni tárgyalni

– fejtette ki az elemző. Úgy folytatta, hogy az orosz hadsereg nem ért el kézzelfogható eredményeket, így az javítja az orosz kompromisszum- és tárgyalókészséget. Orosz próbálkozások vannak, de az ukránok az elmúlt hónapokban a drónok új generációja segítségével az orosz közép-hátországban – ez a 100 kilométerig terjedő távolságban a frontoktól – meg tudják semmisíteni az orosz ellátási vonalakat, lőszerellátást, sebesültek ellátását, a katonák ellátását, ami lényegében keresztülhúzta a 2026-os orosz nyári offenzíva terveit. Most Kosztyantyinivkáért folynak kemény harcok – viszont orosz sikerről nem lehet beszélni.

Az orosz katonai bloggerek már tavaly év végére várták volna Kramatorszk–Szlavjanszk agglomerációnak a bekerítését, de legrosszabb esetben idén tavaszra. Az orosz hadsereg ettől a céltól még nagyon távol áll, és nem várható, hogy az év végére előrelépés történne

– magyarázta Bendarzsevszkij, aki arról is beszélt, hogy Putyinnak állítólag azt ígérte a katonai vezetés, hogy az év végére konkrétan Kramatorszkban és Szlavjanszkban fognak harcok történni, de még a külvárosokat sem érték el. 

A Szentpétervári Gazdasági Fórumon elhangzottakkal kapcsolatban kitért arra, hogy az Associated Press újságírója jól összefoglalta a háborús helyzetet: gyengélkedik az orosz gazdaság, problémák vannak a fronton és megállt az orosz előrenyomulás. Erre Putyin azt válaszolta, hogy mindez nem igaz, a front egészén harcolnak, és Ukrajna hamarosan összeomlik, hiszen havonta 40 ezer ukrán katona hal meg a fronton, valamint 20 ezren dezertálnak. A szakértő szerint azonban ezek a számok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, ráadásul csak két-három olyan szakasz van – Liman környéke, Konsztantyinovka és Zaporizzsjában van egy rész – ahol az oroszok éppen támadnak. 

Az orosz elnök kijelentései óta a közösségi médiában és az elemzői körökben is találgatások vannak arról, hogy Putyin tisztában van-e a valós fronthelyzettel és ennyire szemrebbenés nélkül hazudik, vagy ennyire félretájékoztatja őt a katonai vezetés. Esetleg a katonai vezetés maga sincs teljesen tisztában a valósággal?

– fejtette ki. Majd a probléma magyarázatául elmondta, hogy ha az információs láncban minden szereplő csak pozitív fejleményekről kommunikál, akkor nagy lesz az információveszteség, így kérdéses, hogy Putyin mennyire van tisztában a valós helyzettel. A gazdasági problémákkal tisztában lehet, hiszen erről szokott is beszélni, de könnyen elképzelhető, hogy a katonai helyzetet illetően rosszak vagy hiányosak az értesülései. 2022 elején is sejteni lehetett, hogy az orosz elnök egész más információkat kapott, és abban a hitben indította el a háborút, hogy az gyors lefolyású, könnyű győzelem lesz Oroszországnak. Ha Putyin tisztában van a valós helyzettel, akkor vélhetően megállapodásra törekszik és valamiféle kompromisszumot próbál majd kiharcolni. De ha nincs teljesen tisztában a helyzettel, és nem valós információt közölnek vele, akkor azt gondolhatja, hogy mindjárt vége a háborúnak, hiszen hamarosan áttörések lesznek a fronton.

Ugyanakkor Ukrajna malmára hajthatja a vizet az a tény is, hogy az iráni konfliktus lezárásával az olajárak esésnek indulhatnak, és az orosz olajbevételek – amiből a háborús erőfeszítéseket is finanszírozzák – csökkenni fognak. Ráadásul az orosz gazdaság már az év elején is rossz helyzetben volt, így egyre több érv szólhat a háború lezárása mellett, és szeptemberben választásokat tartanak Oroszországban. 

Putyin szavazóbázisa abban érdekelt, hogy minél hamarabb béke legyen. Sokan attól tartanak, hogy a választások után újabb mozgósítás jön Oroszországban, mivel egyre nehezebb új katonákat toborozni

– magyarázta, majd kitért arra is, hogy Oroszországban létezik egy másik tábor, amely szerint fokozni kell a háborús erőfeszítéseket, és minden rendelkezésre álló erőforrást ennek kell alárendelni; ennek végső állomása akár a teljes mozgósítás is lehet.

Borítókép: Vlagyimir Putyin és Donald Trump (Fotó: AFP)