Lebukott a Facebook: súlyos beavatkozás történt a magyar választásokba

Külső beavatkozás, algoritmikus manipuláció és politikailag motivált cenzúra árnyékolhatta be a magyarországi választási kampányt – erre jutott Jerzy Kwasniewski lengyel jogász, az Ordo Iuris intézet vezetője. A szakértő szerint az Európai Unió DSA-rendszere és a nagy technológiai platformok működése egyoldalúan korlátozhatta a jobboldali tartalmak elérését, miközben Magyar Péter közösségi médiás jelenléte példátlan algoritmikus támogatást élvezhetett.

Magyar Péter miniszterelnök Fotó: Illyés Tibor Forrás: MTI

Az Ellenpont szerint a közelmúltban lezajlott kampányban az is nagy botrányt okozott, amikor Philip Pilkington, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója X-en közzétett bejegyzésében arról írt, hogy tudomása szerint egy Oskar Braszczynski nevű lengyel Meta-tisztviselő áll a magyar kormányfővel szembeni támadások mögött. A vállalat közép- és kelet-európai régióért felelős kormányzati és társadalmi kapcsolatokért felelős szakembere.

🚨 BREAKING: The guy who is suppressing @PM_ViktorOrban's social media has been leaked. His name is Oskar Braszczyński and he is Meta’s Government & Social Impact Partner for Central and Eastern Europe. Let's have a look at who is putting their thumb on the scale!

🇭🇺 Oskar has… pic.twitter.com/PskLJuazGP

— Philip Pilkington (@philippilk) March 18, 2026

Pilkington állítása szerint a tisztviselő közösségi médiás aktivitása alapján több olyan jel is utal politikai elköteleződésre, amely szerinte kérdéseket vet fel a platform semlegességével kapcsolatban. A vezető kutató azt is állítja, hogy a Meta-tisztviselő nyilvános profilja alapján Ukrajna-párti és LMBTQ-aktivista nézeteket képvisel. A poszt szerint a szakember a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt ellenzői közé sorolható, amely korábban a magyar kormány szövetségesének számított.

Béky Zoltán, a Századvég jogi szakértője Fotó: Századvég

Béky Zoltán, a Századvég jogi szakértője, a Civil (?) a pályán című könyv szerzője összegyűjtötte mindazokat a lépéseket a választást megelőzően, amelyek a közösségi médián keresztül befolyásolhatták az eredményt, nyilvánvalóan a Tisza Párt javára.

A választásokat megelőző időszak vonatkozó főbb fejleményei:

• Megszületett az EU Bizottságának bírsághatározata az X szolgáltatóval szemben. Ezzel összefüggésben az USA kitiltotta a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA) egyik fő szülőatyját, Thierry Bretont és négy másik olyan személyt, akik online cenzúrát végző NGO-knál dolgoznak.
• A bíróság betiltja a Bors újság Tisza Párt adóterveivel foglalkozó számát, amire reagálva a MÚOSZ kijelenti, hogy a „sajtószabadság joga nem illeti meg a propagandistákat”. (Azt, hogy ki minősül „propagandistának”, természetesen ők döntik el.)
• Az EU Bizottsága 2025 decemberében kötelezettségszegési eljárást indított: a másik új uniós médiajogszabály, a „médiaszabadság”-rendelet gyakorlatilag valamennyi érdemi rendelkezésének megsértésével vádolva hazánkat.
• Az Egyesült Államok képviselőházának igazságügyi bizottsága egy 160 oldalas jelentést adott ki február elején az amerikai online szolgáltatásokat sújtó külföldi – első sorban európai uniós – cenzúratevékenységekről. Az amerikai vizsgálat szerint Brüsszel évek óta tudatosan nyomást gyakorol a legnagyobb technológiai cégekre, hogy ne csak szélsőséges, hanem politikailag kényelmetlen véleményeket is eltüntessenek az online térből. A vizsgálat arra jut: a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet eszközzé vált a globális tartalomszabályozásban, amely már az amerikai szólásszabadságot is közvetlenül érintheti.
• 2026 januárjában az NMHH mellett (a DSA alapján működő) „Online Platform Vitarendező Tanács” kibocsátotta az ajánlását a régóta húzódó Pesti Srácok ügyben. Ebben a sajtóorgánumnak adott igazat a YouTube-ot üzemeltetető Google-lal szemben, mivel megállapította, hogy a nagy online szolgáltató a saját szabályzatát is megsértve törölte a PS YouTube-csatornáit.
• A Tisza Párt a „választási programja” keretében nyilvánosságra hozta a hazai médiával kapcsolatos elképzeléseit. Ezek között olyanokkal találkozhatunk, mint például „a kormányváltást követően azonnal felfüggesztjük a közmédia hírszolgáltatását”.
• Február 17-én, egy berlini bíróság felszólította az X-et, hogy adja át a magyar választásokkal kapcsolatos általa kezelt adatokat, egy magát független ellenőrzött kutatónak nevező nemzetközi NGO-nak.
• Február 27-én több megyei lap (pl. Kisalföld, Szabolcs-Szatmár-Bereg Online) Facebook-oldalát is elérhetetlenné tette a Meta. Ugyanerre a sorsa jutott pl. a European Conservative FB-oldala is.
• Az imént említett berlini bírósági felhívással összefügg az a március 18-i hír is, amely szerint a X platform egyik vezető kommunikációs munkatársa arról tett közzé egy bejegyzést, hogy a Facebook a választások előtt korlátozhatja Orbán Viktor miniszterelnök posztjainak elérését, ugyanakkor Magyar Péterét és a Tisza Pártét növelheti. Mario Nawfal, az X platform egyik vezető bloggere, rádiós műsorvezető, akit sokan Elon Musk jobbkezeként tartanak számon, megosztott egy bejegyzést a közösségi oldalán, melyben éles kritikát fogalmaz meg a Facebook politikai korrektségével kapcsolatban. Nawfal a posztban úgy fogalmazott, hogy az áprilisi választások előtt felmerült, hogy a Facebook korlátozza Orbán Viktor miniszterelnök egyes bejegyzéseinek elérését. A beszámolók szerint mindezt megelőzte egy Tisza Párthoz köthető szereplő – egykori Meta-alkalmazott – felhívása, amelyben arra buzdította a támogatókat, hogy tömegesen jelentsék a magyar kormányfő tartalmait. Ezzel párhuzamosan a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter közösségi médiás aktivitása és elérése kiemelkedőnek számít, egyes értékelések szerint nemzetközi viszonylatban is. Szintén felmerült, hogy Magyar Péter nem hagyományos politikusi oldalt, hanem úgynevezett professzionális módú személyes profilt használ, ami eltér a Meta korábbi gyakorlatától a politikai tartalmak kezelésében. Amennyiben Magyarország legnagyobb közösségi platformja a választások előtt korlátozza Orbán tartalmait, miközben az ellenzéki oldalak aktivitása kiugrónak tűnik, az komoly kérdéseket vet fel a szólásszabadság és a demokratikus működés tisztasága kapcsán – írta a bejegyzésben Mario Nawfal. Hozzátette, kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a Meta miként moderálja a politikai tartalmakat Magyarországon. A vállalat egyik regionális tisztviselője nyilvánosan olyan álláspontokat osztott meg, amelyek egybeesnek az európai mainstream narratívákkal, beleértve az Ukrajna melletti üzeneteket, illetve a Magyarországon kormánykritikusnak tekintett tartalmakat. A kritikus kérdések nyomán Nawfal azonnali kivizsgálást szorgalmazott. Úgy véli, minél hamarabb fel kell fedni, hogy a közösségi platformok miként kezelik a politikai tartalmakat a választási időszakban, és ez milyen hatással lehet a nyilvános diskurzusra. A blogger felhívta a figyelmet arra, hogy más országokban volt már példa hasonló manipulációra, és bízik benne, hogy ez Magyarországon nem történik meg.
• „Gyorsreagálású” cenzúrarendszert aktivált – március 16-án – az Európai Bizottság a magyarországi választások online befolyásolására. Ezzel egy olyan csatornát hoztak létre, amin keresztül az online platformok és a civilek gyorsan tudják jelezni egymásnak, ha az online térben a választás befolyásolására irányuló illegális tevékenységet észlelnek. Az Európai Bizottság nyújtja a keretet a rendszerhez. Az ún. gyorsreagálású rendszerben (Rapid Response System) az EU „tényellenőrző” hálózatában és a DSA szerinti magatartási kódexek szervezeteiben részt vevő globalista NGO-k közvetlenül kapcsolatban állhatnak az online platformokkal, hogy jelezzék az illegális tevékenységeket.
• Március 19-én a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja bejelentette, hogy írásbeli beadványt nyújt be az Európai Bizottsághoz az online cenzúrakampány ügyében. A képviselőcsoport nevében Dömötör Csaba közölte: a rendszer lényege, hogy külső szereplők, aktivistacsoportok, liberális médiumok, úgynevezett tényellenőrök megjelölhetnek bizonyos Facebook- vagy YouTube-tartalmakat, amelyeket a közösségimédia-cégeknek lejjebb kell sorolniuk annak érdekében, hogy korlátozzák azok elérését. Ha pedig ezt nem teszik meg, nem működnek együtt, akkor óriási pénzbüntetésre számíthatnak. Ezért azt kérték: hozzák nyilvánosságra, hogy Magyarországon mely aktivistacsoportok vesznek részt a tartalomkorlátozó munkában. Továbbá azt kérdezték a bizottságtól: nyilvánosságra hozzák-e, hogy pontosan mely Facebook- vagy YouTube-tartalmakat csavartak lejjebb? E kérdések megválaszolására eddig nem került sor.

A hazai választások során levont tanulságok

A magyarországi választások eredménye ismeretes. Az elmúlt napokbán számos elemzés, „megfejtés” született a Fidesz-vereség okairól. Ennek részletes elemzése még nyilvánvalóan hosszabb időt vesz majd még igénybe. 

Azonban már most is érdemes Béky Zoltán: Civil (?) a pályán című könyvében feltett ama kérdésre visszautalni, hogy lehet-e kizárólag a hatékony online kommunikáció által választást nyerni? A mostani tapasztalatok alapján ugyan ez még nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, az azonban igen, hogy anélkül biztosan nem lehet 

– összegezte az Ellenpont.

Toroczkai László azonban már lényegre törőbben összegezte ezt a kérdéskört, amikor választási eredményre reagálva a következőt írta: „Gratulálok a Facebooknak, mert megszerezte az első magyar miniszterelnököt.”

Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök (Fotó: MTI)