Egy nappal a dán választások után, már­cius 25-én választásokat tartottak Dánia Grönland melletti másik autonóm területén, a Feröer szigeteken. Az 54 ezer lakos 33 képviselőt választhatott meg. A választásokon történő részvétel 89 százalék volt. A soron kívüli választás közvetlen oka egy építendő alagútprojekt és a nyugdíjkorhatár esetleges emelése volt. A Néppárt győzött 26,7 százalékkal, míg a konzervatív–liberális Unió 21,5 százalékot ért el.
A Szociáldemokrata Párt elveszített három mandátumot, és hat képviselői helyet tudott biztosítani. A választások egyik vitatémája volt az 1977-ben, még a Szovjetunióval megkötött halászati egyezmény. A sziget ezt fenn akarja tartani, míg az EU részéről komoly nyomás jön a szerződés felmondása érdekében. A helyi parlamentbe bekerült hét párt közül öt az együttműködés fenntartását akarja Dániával, de komoly reformok útján.

Az egyéb eseményeknél kiemelkedett az orosz–ukrán és az amerikai–izraeli Irán elleni háború. Alexander Stubb finn államfő azzal az elképzeléssel állt elő, hogy az amerikai–orosz–ukrán tárgyalások megrekedtek, nincs továbblépés, és változtatásra lenne szükség a tárgyalások menetében és a béke elérése érdekében.

Az amerikai és a kínai államfő pekingi csúcstalálkozóját május 14-re és 15-re halasztották, mivel a Hormuzi-szorosban kialakult feszültség miatt – és mivel Kína nem támogatta az USA erőfeszítéseit – a március végére és április elejére tervezett elnöki utat későbbre tették.

Az Egyesült Államok esetében látványossá váltak az ellentétek Nyugat-Európa NATO-tagállamaival, mivel ezek nem csupán nem sorakoztak fel az USA Irán-politikája mögé, de Spanyolország, Olaszország még a légterüket sem engedték át az USA repülőgépeinek. Azt is megtiltották, hogy Amerika a területeiken levő bázisait használhassa a háború idején.

Franciaország rendszeresen bírálja az USA-t, és ez nem tesz jót sem a kétoldalú, sem a transzatlanti kapcsolatoknak. Az USA, leértékelve és átértékelve a NATO-t új partnereket keres Ázsiában, Japán, Dél-Korea és a Fülöp-szigetek esetében. Komoly nyitás történt Ausztrália irányába is. Izrael az amerikai–francia szembenállás hatására felmondta valamennyi fegyvervásárlási szerződését Párizzsal.

Zelenszkij ukrán államfőt egy hét alatt mind az amerikai, mind az orosz elnök bírálta, mivel Amerika esetében azt mondta, hogy az amerikai biztonsági garanciák feltétele a Don­bász maradék, még ukrán kézen lévő területeinek az átadása, Moszkva pedig két hónapos határidőt adott a feltételek teljesítésére Kijevnek. Mind Washington, mind Moszkva megcáfolta az ukrán elnök állításait.

Az orosz csapatok változatlanul, lassan, nagy veszteségek árán, de haladnak előre. Luhanszk térségének 100 százalékát elfoglalták.

Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Kijevben bejelentette, hogy az unió 80 millió eurós támogatást ad Ukrajnának. Ez az elvárt összegnek, a 90 milliárd eurónak alig csak töredéke. Kijev, miután nem kapta meg a várt és beígért EU-s támogatást, azt kérte, hogy az unió idén nyújtson 40 milliárd eurós védelmi hitelt Ukrajnának fegyverek beszerzésére. Észtország tiltakozott Ukrajnánál, hogy az ukrán drónok az észt légtéren keresztül támadják Oroszországot.

Az elmúlt héten a korábbi világpolitikai folyamatok folytatódtak. Nincs áttörés sem az orosz–ukrán háborúban, sem az Irán ellen vívott harcokban. A béke továbbra is távol van.

A szerző biztonságpolitikai szakértő