Franciaország, kihasználva az USA passzív szerepvállalását Európában, újra színre lépett. Aktívabban próbálja támogatni saját hadiiparának európai szerepét például Finnország irányában, és bejelentette, hogy Párizs készen áll arra, hogy a francia atomütőerő kiegészítse az amerikai atompotenciált az európai és különösen a skandináv térségben. 

A hadiipari együttműködések száma és mértéke az elmúlt napokban csúcsokat döntött. Az USA megállapodott Ausztráliával, miközben az üzletből a franciák kiszorultak. Megállapodásra került sor az USA és az 1815 óta semleges Svájc között is amerikai fegyverek leszállításáról. Törökország és Japán szintén megkötötték a hadiipari együttműködést. Mindkét ország hadiipara világszínvonalú. 

A Közel-Keleten újabb tűzszünetet kötött amerikai nyomásra Izrael és Libanon. Ebben szokás szerint háttérbe szorul, hogy a Hezbollah és a dél libanoni, magyarul az Izraellel határos térség jelentős részének az ellenőrzését a libanoni hadsereg venné át. Az országban, amely egykor a Közel-Kelet Svájca volt, egymillió a belső menekült és az ország válságról válságba sodródik. 

Izraelben a hadiipar által előállított eszközök összértéke 2025-ben 19,2 milliárd dollár volt. Ez egy év alatt 30 százalékos növekedést jelentett. A megrendelések felét az izraeli állam adta. 

Németországban az AfD stabilan vezet a pártok versenyében. A CDU/CSU-ban, tehát a koalícióban viták vannak a kancellár megítéléséről. Friedrich Merz népszerűsége történelmi mélyponton áll. Leváltása csak a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lenne lehetséges. Ez azt jelenti, hogy előbb kell kancellárt választani és csak ezután lehet a régit leváltani. Ez történt 1982-ben. Így lett kancellár Helmut Kohl és bukott meg Helmut Schmidt. Most ez sokkal nehezebben menne. A CDU/CSU nem hajlandó a koalícióra az AfD-vel. Az SPD-nek, a koalíció másik résztvevőjének jó a viszonya a kancellárral. A CSU régi vágya, hogy Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU elnöke kancellár legyen. Ezt viszont mind a CDU, mind az SPD ellenzi. Így Merz marad. 

Németország az ENSZ Közgyűlésen súlyos presztízsveszteséget szenvedett el. A Közgyűlés két új nem állandó tagot választott három ország közül. Ausztria és Portugália bekerült a testületbe, míg Németország kiesett. Ennek okát Berlin Ukrajnát és Izraelt támogató politikájában látják a szakértők. 

Komoly problémát jelent Berlin számára az is, hogy a német tőzsdeindexből, a DAX-ból kivezetik a Porsche céget. Ez is jól mutatja a német autógyártás megváltozott helyzetét. Komoly belpolitikai problémaként jelentkezett Németországban, hogy nyilvánosságra hozták, hogy az orvosegyetemekre járó lányok esetében 42 százalékot ér szexuális zaklatás. 

2025-ben a migráció mértéke Németországban 2024-hez képest 13 százalékkal csökkent. A szíreknél 67 százalékkal, az afgánoknál 41 százalékkal, az ukránok esetében 21 százalékkal. 

Európa óriási késéssel próbálja a nem kívánatos migránskérdést rendezni. 

Donald Trump elnök részt vesz a NATO következő, ankarai csúcsértekezletén. A problémák adottak és látványosak, a megoldások váratnak magukra.

A szerző biztonságpolitikai szakérő