A spanyol miniszterelnök pekingi útján egyetértett Kínával abban, hogy a jövőben többpólusú világra van szükség. Ez nyílt kiállás az amerikai dominancia ellen. Az amerikai–spanyol kapcsolatok néhány hónapja mélyponton vannak. Trump elnök május első felére tervezi pekingi látogatását. Nagy-Britannia miniszterelnöke nyíltan kijelentette, hogy London nem támogatja az USA blokádpolitikáját Iránnal szemben.

A világ egyik legfontosabb katonai bázisának, Diego Garciának a jövőjével kapcsolatos kérdések ügyében is szembekerült egymással London és Washington. A britek a korábbi gyarmati területüket vissza akarták adni 2024-ben Mauritiusnak, az amerikaiak ezt a tervet ellenezték. A szigeten állomásozó amerikai erők részt vettek az afganisztáni, az iraki és az Öböl-háborúkban.

Ausztria mint semleges állam megtiltotta az amerikai gépek átrepülését az ország felett a mostani, Irán elleni háború idején. A fran­ciák és az olaszok is megtiltották légterük igénybevételét.

A németek, ahol a kormány népszerűsége 15 százalékra zuhant, kiálltak Ukrajna további támogatása mellett, de nem hajlandók részt venni a Hormuzi-szorosban az amerikai akcióban. 

Összegezve, nehéz csúcs előtt áll a szövetség.

A Pakisztánban elkezdett amerikai–iráni tárgyalások zátonyra futottak. A felek elképzelései meg sem közelítették a másik álláspontját. A tizennégy napos tűzszünet előnye, hogy az előrejelzések szerint előbb Pakisztánban, majd Európában újraindulnak a tárgyalások. A legfontosabb kérdés az iráni dúsított urán ügye, ahol a jövőbeni tiltás kérdésében jelenleg szintén nincs közeledés.

Az Egyesült Államok tárgyalási pozícióit nehezíti, hogy az amerikai elnök csak hatvan napra küldhet harcoló csapatokat külföldre. Utána ehhez a kongresszus jóváhagyása szükséges. Ezt most az elnök nehezen tudná megszerezni, részint az amerikai belpolitikai szembenállások, részint az év végi félidős választások miatt. Az Öböl-háború és a szoros lezárása beláthatatlan hatással van és lesz a világgazdaságra. Itt minden azon múlik, hogy mennyi ideig fog a válság, a háború eltartani.

A Balkánon a válságok, az országok és a népek szembenállása folytatódik. Horvátország után Szerbia is bevezeti jövő évtől a kötelező katonai szolgálatot, amelynek tervezett időtartama 75 nap lesz.

Májusban kétoldalú csúcstalálkozók várhatók Pekingben, Hszi Csin-ping az Egyesült Államok és Oroszország elnökével is tárgyal. Arról egyelőre még nincs döntés, hogy lehetséges lesz-e egy háromoldalú csúcstalálkozó.

Amerika az Perzsa-öböl térségében már mintegy ötvenezer katonát állomásoztat. Kérdés, hogy ezzel az esetleges amerikai partraszállást akarják-e előkészíteni vagy a cél a nyomásgyakorlás Teheránra.

Túl vagyunk egy újabb héten, a feszültség nem csökkent, a helyzet nem javult.

A szerző biztonságpolitikai szakértő