A húsvét utáni napok sehol sem teremtették meg a békét. Az orosz–ukrán fronton a pravoszláv ünnepekre való tekintettel létrejött egy másfél napos fegyverszünet, amelyet mindkét fél sokszor megsértett.
A háborúban újra sor került a halottak cseréjére. Oroszország közel-keleti közvetítéssel átadott Ukrajnának ezer holttestet, míg Ukrajna negyvenegy orosz halottat. A hadifoglyok cseréjének újabb fordulójában mindkét fél 175 hadifoglyot engedett szabadon.
Márciusban fordult elő először a háború menetében, hogy Ukrajna több drónt indított a fronton, mint amennyit Oroszország. Ebből látszik már, hogy kezd beérni az ukránoknak gyakorlatilag számtalan állammal megkötött kétoldalú egyezménye a drónok közös gyártására.
Ezen egyezmények közül a két legfontosabb a Nagy-Britanniával kötött megállapodás, amely idénre 120 ezer drón szállítását tervezi, és a Németországgal kötött szerződés, amelynek összege háromszázmillió euró, és ennek jelentős része szintén drónszállítás lesz.
Oroszország a korábbi honvédelmi miniszter helyettesét tizenkilenc év börtönbüntetésre ítélte. A vád korrupció, csalás és okirat-hamisítás volt. A cél nyilvánvaló: elrettenteni a vezetést a csalástól és a lopástól.
A frontokon a helyzet változatlan. Az oroszok nagy emberáldozattal lassan, de mennek előre. Az általuk követelt területek közül Luhanszk megyét már teljesen elfoglalták.
Kárpátalján a magyarokkal szembeni fellépések folytatódtak. Szabályosan vadásznak a kettős állampolgárokra, és akit sikerül elfogniuk, azt függetlenül attól, hogy van-e érvényes felmentése, viszik a frontra. A megdöbbentő ukrán kényszersorozások során haláleset is előfordult már, amikor a toborzók egyszerűen agyonvertek egy magyar állampolgárt.
Az amerikai–ukrán tárgyalásokon felmerültek az ukrán részről újra és újra elővett biztonsági garanciák és a fegyverszállítások kérdése. Az ukránok mind Európától, mind az USA-tól követelik a hadsereg hosszú távú ellátását, ezen belül a kiképzést, a felfegyverzést és a bérek kifizetését is. Egyiptom a háború következményeként bejelentette, hogy nem vesz a jövőben olyan orosz gabonát, amely Ukrajna megszállt területeiről származik.
Július 7-én és 8-án NATO-csúcstalálkozó lesz Ankarában. A transzatlanti kapcsolatok komoly válságba kerültek. Európa vezetőinek egy jelentős része nem ért egyet az amerikai elnök politikájával.
Petr Pavel cseh államfő, korábban négycsillagos tábornok, a cseh hadsereg vezérkari főnöke, 2015 és 2018 között a NATO katonai bizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy Trump elnök néhány hét alatt többet ártott a NATO-nak, mint Putyin egész tevékenysége alatt. Ilyen nyilatkozat sem hangzott el soha korábban az európai vezetők részéről.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!