Putyin ránk csapja az ajtót
 

Moszkva ugyanis átirányítja a nyugat-európai kikötőkbe szánt LNG-szállítmányait Keletre, és eladja húsz százalékkal többért. Nem várja meg, hogy az EU leválási dátumai élesedjenek, ugyan miért is tenné. Ráadásul mindezt a kezdődő energiaválság alatt teszi meg így, hiszen az EU leválási dátumai is mostanra esnek. Szóval ha már ajtó, azt valójában Európa saját magára csapta rá, Putyin meg talál bőven más nyitott ajtót, ahol tárt karokkal várják az orosz hordókat és tartályokat. Ahogy a világban nincsenek légüres terek a jogban meg gazdátlan javak, energiaválságban nincsen vevő nélküli olaj meg földgáz. Egyetlen csepp, egyetlen molekula sem. Nem véletlen, hogy aki teheti, az még most vált gyorsan: Nagy-Britannia maga is enyhítette az oroszellenes szankcióit és feloldotta azt a harmadik országokban feldolgozott olajtermékekre. A többieknek marad a foltos bürök.

Ugyanez a fenntartásom azzal az EU-s elvárással kapcsolatban, hogy a tagállamok ne támogassák a lakossági meg a gazdasági szereplőket. Ez is egy csokor foltos bürök. Magyarország most Szlovákiával és Bulgáriával közösen felszólítást kapott a rezsivédelmi rendszer megszüntetésére. Az indokolás az, hogy mivel a lakosság egészét érinti, ez árkontrollt jelent, ami összeegyeztethetetlen a liberalizált közös piaccal, vagyis a nagytőke érdekeivel. Szerintem most éppen nem a nagytőke meg a piacliberalizáció fennkölt érdekeire kellene figyelni, hanem az ellátásbiztonságra.

Ne felejtsünk el még egy európai nehéz­séget. Itt a gáz ára határozza meg az áram árát. Egészen pontosan a tagállamokban a gázerőművek által előállított áram ára határozza meg az áramárakat. Ez azért van így, mert az európai áramtőzsdéken mindig az adott időszakra megvásárolt legdrágább ár az irányadó. A gáztüzelésű erőmű pedig éppen a sok megújuló miatt is kell a rendszernek, kiegyenlíteni azok termelési egyenetlenségét. Tehát reálisan: az olaj, a gáz és az áram tekintetében is egyszerre kell aggódni. Ezek a realitások, a brüsszeli leválási parancs pedig ebben kezd egyre szorítóbb lenni. Ezért kezdtek el azok a tagállamok is feszengeni, akik eddig betűre felmondták a brüsszeli kötelezőt.

Van az a skót vicc, ami szerint a skót behajt a benzinkútra, megkérdezi hogy mennyibe kerül egy csepp benzin, mire a kutas, hogy egy csepp az ingyen van. Erre a skót: akkor csepegtesse tele. Nos, mi keresletoldalon nem tudjuk összecsepegtetni a politikusok és döntéshozók helyett az árstabilitáshoz meg az ellátásbiztonsághoz szükséges mennyiséget, nem tudjuk összespórolni a gáztárolók feltöltését vagy az ujjbegyeinkkel összevezetni az olajcseppeket. Márpedig az EU sok ajánlása a közelgő olaj- és energiaválságban most megint pontosan ilyen keresletoldali. A lakosság mellett mindez az euró­pai iparra meg versenyképességre nézve sem ígér sok jót, bár ez utóbbit lassan már így is megette a fene: a legnagyobb német vegyipari cégek bezártak Németországban és újranyitottak Kínában, ahol ugyanazzal az olcsó orosz gázzal termelnek, amit nem kapnak meg Európában. Egy vállalatnak mindenhol olcsóbb az energia, tehát mindenhol olcsóbb termelni, mint itt Európában. Az áram háromszor, a földgáz négyszer drágább itt, mint máshol, amit az orosz energia hiánya, a vállalatokat sújtó zöldterhek, szén-dioxid-kvóták okoznak, és most már karbonvám és a közelgő ETS2 rendszer súlyosítana tovább.

A kegyelemdöfés őszre várható

Tanulságos ez a kép akkor, amikor az energia mindenhol a világban a geopolitika egyik alapja. Az energiát az amerikaiak, kínaiak, oroszok, az OPEC is fegyverként használják, de még Ukrajna árát is az energiaforradalom szempontjából kritikus nyersanyagokban kérte meg az USA. Egyvalaki van, aki az energiafegyvert önmaga, pontosabban a vállalatai, a tagállamai és a saját versenyképessége ellen használja, ez pedig Európa. A világ GDP-jének már most is alig a 17 százalékát adja csak az EU, a világáru-kereskedelem egészében is látványosan csökken a részesedése, a leginnovatívabb beruházások csaknem harmada már el is hagyta Euró­pát, az unió adóssága pedig jelenleg minden idők legmagasabb szintjén áll. A most közelgő olaj- és energiaválság ebben lényegé­ben akár a kegyelemdöfés is lehet őszre.

Itt ugyanis Európa óriási önbecsapásban van. Az Európai Bizottság most egy olyan javaslatcsomagot is készített, ami úgy védené meg az európaiakat a fosszilis energia válságának hatásaitól, hogy felgyorsítja az átállást az áramra, azon belül is a zöldenergiára. A bizottság jogalkotási javaslata a tagállami hatáskörbe tartozó hálózati díjakról és az adóztatásról szól, és a célja, hogy a villamos energia alacsonyabb adóterhet viseljen, mint a fosszilis tüzelőanyagok. Az EU szerint ez ösztönözné a megújuló energiaforrásokból történő termelést, amelyek kiválthatnák a dráguló fosszilis energiát. Ez egy régi sötétzöld látomás. Az európai áramhálózat pontosan azért táncol már most is penge­élen, mert az Európa-szerte meggondolatlanul telepített sok hullámzó termelésű megújuló erőmű a feszültség- és frekvenciaingadozásaival agyonterheli a hálózatokat. Azért kerül ennyibe az áram, ami a megújulók nélkül olcsóbb lenne, de ezért volt a tavalyi hatalmas áramszünet is Spanyolországban. Ezért kell mindenhol kétségbeesetten kiegyenlítőenergia-képességekről gondoskodni és fizetni ennek a felárát.

Szóval nem, még az áramtermelésben sem válthatja ki önmagában a megújuló áram a gáztüzelésű erőműveket. Ez utóbbiakra éppen a növekvő számú megújuló miatt is van szükség, mert ha épp nem fúj a szél vagy a Nap fogja magát este, és lemegy – fittyet hányva a sötétzöldek elvárásaira –, akkor jönnek a jó öreg kombinált ciklusú gázerőművek, amik azonnal felkapcsolva már termelik is az áramot. Megoldás lenne a keresletoldali válasz, a szoftveres vezérlés, az akkumulátorokat észszerűen rendszerbe kapcsoló helyi energiaközösség meg független aggregálás, de ezekkel hiába döngetek kaput-falat. Tarthatnánk itt, de nem tartunk. Van és kell is, hogy legyen persze helye a zöldenergiának, de nem a leválásban és a kiváltásban.

Ennyi 1990 óta nem épült egyszerre! Eközben hatvan reaktor üzemidőhosszabbítása van folyamatban a bolygón, ami a teljes meglévő kapacitás 15 százaléka. A tények magukért beszélnek, jelenleg éves szinten már hatvanmilliárd dollárt költenek világszerte atomerőmű-építésre, ami a 2020-as érték másfélszerese.

Miért ért véget a kőkorszak?

Ez a nukleáris forradalom ráadásul organikus, szemben az EU-s erőszakolt zöldátállással. Ez fontos különbség, ha valaki érteni akarja a világ menetét. 

mint pél­dául a nukleáris, ami persze nem áll magában, hanem az elektrifikációs forradalom részeként mesterséges intelligenciával, keresletoldali eszközökkel, virtuális aggregálással meg energiaközösségekkel – na itt és így van helye a zöldenergiának, ezek és az atom mellett. Ez organikusan kell hogy eljöjjön, ellenkező esetben civilizációs összeomláson haladunk keresztül, ahogy történt az ón­hiány miatt a késő bronzkorral.

A technológiának nincs ideológiája

a nukleáris energia hátrányos megkülönböztetését épp csak az elmúlt években számolta fel, miközben a világban már javában zajlik ez a nukleáris forradalom. Itt mi magyarok léptünk időben. Paks II nekünk is úgy kell, mint egy falat kenyér, és ez megint nem az oroszokról szól, hanem rólunk. Jelenleg negyvennégy terawattóra villanyfelhasználásunk nyolcvan százalékát termeljük meg mi, miközben ez a negyvennégy terawattóra 2030-ra hatvanra fog emelkedni. Ezt nem lehet napelemekkel lefedni. Nem az oroszok érdeke, hogy megépüljön Paks II, hanem a miénk, ráadásul egy sor német, francia sőt amerikai cég is része a projektnek és persze magyar vállalatok is. Valamint ha az épülő atomerőműveket a technológia eredete szerint nézzük, akkor világszerte kizárólag orosz és kínai technológiával építenek! Ez nem véletlen, a legnagyobb fejlesztések és a megfizethető technológia tekintetében az oroszok és a kínaiak is verhetetlenek. A technológiának nincs ideológiája. 

Elkezdődött a versenyfutás a XXI. századért, az EU pedig még mindig nemhogy segítség, de egyenesen ballaszt ebben. Ezt sürgősen át kell gondolni, ahogy a magyar álláspontot is az EU-n belül. Ez a tanácsom, foltos bürök helyett.

A szerző energiajogász