Képes lesz-e megakadályozni az aszálykárokat egy állatkert-igazgató?

A klímaváltozástól féltve hazánkat Magyar Péter felkérte Gajdos Lászlót egy azonnali cselekvési terv elkészítésére. Közösségi oldalán hatalmas ígéretdömpinget is zúdított a választókra. Az állattenyésztő üzemmérnök Gajdosnak olyan programra kell tervet készítenie, amihez valójában nem ért, ráadásul hatalmas költségvetési forrást is igényel.

Magyar Péter és Gajdos László Forrás: Facebook

Vízmegtartás vagy ártéri gazdálkodás?

Ígérnek még térségi vízmegtartó beruházásokat, de a víztározók építését előirányzó Vásárhelyi-terv finanszírozási okok miatt megrekedt, az ártéri szántók kisajátítása pedig komoly konfliktusokat okozhat a gazdákkal. Magyarék ismét elővették a Homokhátság vízmegtartásának programját is, ez viszont szinte lehetetlen, mert az erre irányuló projektek a finanszírozási gondok miatt mind kudarcot vallottak, a beruházások lassúsága miatt pedig a terület egymillió hektárja menthetetlen. Gajdosnak tervet kell készítenie arra is, miként rendezik a Tisza és a Duna medrét, a lakossággal és a gazdákkal egyeztetve pluszberuházásokat kell biztosítani új vizes élőhelyek létrehozására, a kisvízgyűjtők, patakok, mellékágak és holtágak revitalizációjára, ami szintén rengeteg pénzbe kerül. 

A víztározók gyakran teljesen üresek az aszály miatt (Fotó: Németh András Péter)

Öntözés vagy energiatakarékosság?

Egyebek mellett korszerűsíteni kívánják az öntözést is, de ahogyan a szakértők mondják: erre tényleg nem elég az „Isten pénze sem” hazánkban. 

A rendszerváltás előtti öntözési rendszerek nagy része ugyanis elavult, a korszerű, víztakarékos technológiák (például a csepegtető öntözés, modern öntözőgépek) kiépítése pedig óriási beruházást igényel. 

A folyamatos öntözést ráadásul ellehetetleníti, hogy nem lehet hatékonyan tárolni a téli csapadékot, a vízszivattyúzás pedig hatalmas energiafelhasználással jár, ami megoldhatatlan az energiaválság közepén. Az öntözés ráadásul még veszélyeztetheti is a környezetet, hiszen ha nem megfelelő technikával végzik, talajerózióhoz, a talaj szerkezetének romlásához vagy elszikesedéshez vezethet. 

Szivacsvárosok vagy felelős önkormányzatok?

Magyar Péter – nyilván valamelyik zöld szervezet tanácsai alapján – írt még a közösségi oldalán arról is, bevezetik a „szivacsváros” szemléletet az építésben és városüzemeltetésben, 

A „szivacsváros” koncepció megvalósítása viszont az önkormányzatokra róna akkora anyagi terhet, hogy nem működik állami támogatások nélkül.

 A zöldfelületek növelése, a speciális áteresztő burkolatok, szikkasztók és tározók kialakítása a településeken hatalmas összegekbe kerül, a meglévő, sűrűn beépített városi infrastruktúrába (csatornák, közművek, alapok) utólagosan beépíteni a vízmegtartó elemeket pedig rendkívül bonyolult mérnöki feladat, amelyekhez szintén jól megfizetett szakemberek kellenek.

Cukikampány vagy eredmények?

Gajdos Lászlónak tehát már a munkája előtt jól feladták a leckét, és még nem kellett foglalkoznia az egyéb környezet- és természetvédelmi feladatokkal. Ha viszont nem bírja majd a terhelést az apparátusa, könnyen úgy járhat, mint az egyik elődje, Persányi Miklós, aki korábban az SZDSZ embereként ugyancsak állatkert-igazgatóként szembesült hasonló nehézségekkel, amikor megkapta a zöldtárca vezetését. Mivel megvalósítani nem tudott szinte semmit, viszont gyakran fotózták kedves állatkölykökkel, a háta mögött csak „Píársányi Miklósnak” kezdték el gúnyolni, míg le nem mondott a posztjáról.