idezojelek

Búcsúznak az 1956-os forradalom még élő hősei

A szabadságharc fiatal hősei nem a balhé kedvéért vonultak utcára.

Bánó Attila avatarja
Bánó Attila
Cikk kép: undefined
Fotó: Mediaworks
5
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem kapott új életet a forradalom után tizennyolc évesen kivégzett szakmunkástanuló Mansfeld Péter, a huszonöt évesen kivégzett orvostanhallgató Tóth Ilona, valamint Szeles Erika Kornélia, a zsidó származású szakácstanuló, aki még a tizenhatodik életévét sem töltötte be, amikor a testébe szovjet géppisztolylövedékek fúródtak. A lövések éppen akkor érték, amikor vöröskeresztes ruhában egy sebesült társához rohant, hogy segítsen rajta.

Szeles Erikát egy dán fotós, Vagn Hansen is megörökítette, amint pufajkában, dobtáras orosz géppisztollyal a kezében mosolyog. A híres, címlapokon is megjelent fénykép ma sokkal többet mond nekünk, mint megjelenésének pillanatában. Mert tudjuk, hogy mit hozott a sors ennek az ártatlan tekintetű lánynak, a forradalom egyik szimbólumának.

Rajta kívül a Corvin köz, a Széna tér és más forradalmi gócok elesett hősei sem kaptak új életet. Az itthon maradt túlélőkre kegyetlen sors, börtön, kínzás, üldöztetés várt. Wittner Mária gépírónő tizenkilenc évesen ápolta a sérült forradalmárokat, míg a szovjet invázió kezdetén ő is megsebesült. A forradalom leverése után előbb halálra, majd életfogytig tartó börtönre ítélték. Tizenhárom évi rabság után, 1970-ben szabadult.

Tóth Ilonát egy koncepciós perben vádolták olyan gyilkossággal, amelynek elkövetését nem tudták rábizonyítani. Őt és vádlott-társait vallatóik megkínozták, s így csikarták ki a vallomásokat. Ilonát ezek alapján halálra ítélték, és 1957 júniusában kivégezték. A valós tények feltárására és a jogi rehabilitációra csak a rendszerváltás nyújtott lehetőséget.

Leginkább Mansfeld Péter sorsa világít rá a forradalmat leverő diktatúra igazi természetére.

A tizenhatodik évét töltő fiú a Széna téri felkelőknek szállított fegyvert és élelmiszert, és a fegyverekből otthon is elrejtett valamennyit. 1958-ban egyik társával elraboltak egy rendőrt, akit azután elengedtek. Letartóztatása után előbb életfogytiglanra ítélték, majd halálbüntetést kapott. A végrehajtással megvárták, amíg betölti a tizennyolcadik születésnapját. Tizenegy nappal később, 1959. március 21-én végezték ki.

Hosszan lehetne sorolni az ismert és ismeretlen ötvenhatos fiatalok tragikus történeteit, 

de a lényeg az, hogy ők valóban történelmet írtak. 

A magyar történelem dicsőséges és feledhetetlen fejezetének örök emlékű történetét, amelyből a mai fiatalok is sokat meríthetnek.

A szerző író, újságíró

Komment

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.
Felhasználónév
2024. január 1.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.