Trump békét akar, Európa háborús pszichózisban él

Amíg Donald Trump a tűzszüneten és a béke megteremtésén dolgozik és még azt is elérte, hogy Putyin ennek érdekében Alaszkába repüljön, Európa továbbra is fáziskésésben van. Németországban ismét egyre nagyobb a nyomás a sorkatonai szolgálat visszavezetésére, a balti államok pedig Ukrajnába is katonákat küldenének. A háborúpárti nyugati vezetők háborús pszichózisban élnek, és láthatóan képtelenek kikerülni ebből az ördögi körből.

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök az alaszkai Anchorage-ben tartott kétoldalú csúcstalálkozón Fotó: Kreml Sajtóiroda Forrás: Anadolu/AFP

Amíg az amerikai és az orosz elnök az alaszkai csúcstalálkozón konstruktív, tiszteletteljes tárgyalást folytatott, mely a mielőbbi béke reményével kecsegtet, a kontinensen a fegyverkezés és a katonai feszültség fokozódása a meghatározó. 

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fognak az alaszkai csúcstalálkozó utáni közös sajtótájékoztató végén  (Fotó: AFP/ Drew Angerer)

Németországban ismét egyre nagyobb a nyomás a sorkatonai szolgálat visszavezetésére. A berlini kormány asztalán van a katonai szolgálat modernizációs törvénye, amelynek célja a Bundeswehr krónikus létszámhiányának kezelése, írja a Politico.

Boris Pistorius védelmi miniszter terve, hogy teljesen visszaállítaná a kötelező sorkatonai szolgálatot, amelyet Németország 2011-ben felfüggesztett. Pistorius már régóta szorgalmazza a 2011-ben felfüggesztett sorkatonaság visszaállítását, és terveit már a Scholz-kormány idején is bemutatta pártjának.

 Manfred Weber, az Európai Néppárt Ukrajna-barát, megrögzötten háborúpárti elnöke korábban egyenesen egy uniós szintű kötelező sorkatonaság bevezetését javasolta, amely régi német elképzelés: célja az európai öntudat erősítése.

A gondolat nem új, hiszen már 2017-ben a Junge Union – a CDU és a CSU ifjúsági szervezete – vetette fel a nők és férfiak közös katonai szolgálatának bevezetését. 

Boris Pistorius német védelmi miniszter pilóta nélküli rendszereket mutat be (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Peter Kneffel)

Tovább zajlik a német belpolitikai vita

A javaslat szerint minden hadköteles férfit regisztrálnának és szűrésnek vetnének alá, de csak egy célzott számot hívnának be ténylegesen. Nők önkéntes alapon jelentkezhetnének. A német kormány így évente 5000 új önkéntes katonával számolna, akik akár 23 hónapig is szolgálhatnának. A Pistorius-terv azonban érzékenyen érinti az egyre hanyatló népszerűségű szociáldemokratákat.

Pistorius pártján belül is kapott kritikát, többek között a Jusos (a párt ifjúsági szervezete) részéről. Sokan aggódnak, hogy az önkéntes szolgálat burkolt előszobája lehet egy jövőbeli kötelező sorkatonaságnak, ami szembemehet a szociáldemokrata értékekkel.

A CDU szigorúbb törvényt szeretne

A kötelező sorkatonaság azonban egyelőre csak külön parlamenti döntés esetén lépne életbe. Ez azonban sokaknak nem elég. 

A kereszténydemokraták (CDU) ennél jóval szigorúbb szabályozást akarnak, és nem fogadják el, hogy a sorkatonaság aktiválása csak egy „katonai válság” idején történjen. Norbert Röttgen, a CDU kül- és védelempolitikai szakértője szerint a Pistorius-féle javaslat „túl későn lépne életbe, és ezzel elveszítené valódi elrettentő erejét”.

Norbert Röttgen (CDU) felszólal a német Bundestagban (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Bernd von Jutrczenka)

Röttgen megismételte Pistorius korábbi terveit: „Ez csupán az önkéntességre támaszkodva nem fog működni!”

A Politico szerint a kereszténydemokraták magánbeszélgetésekben nyomásgyakorló pontokat is vizsgálnak a törvényjavaslat megváltoztatása érdekében. A brüsszeli lap bennfentes információkra hivatkozva arról írt, hogy Röttgen ennek érdekében e-mailben fordult Thorsten Frei kancelláriafőnökhöz, Merz jobbkezéhez, amelyben felhívta a figyelmet a parlamenti frakció katonai besorozással kapcsolatos követeléseire.

A balti államok már katonákat is küldenének Ukrajnába

Miközben Berlinben a kötelező katonai szolgálat körüli vita zajlik, a balti államok még tovább mennének.

Litvánia kész csapatokat küldeni Ukrajnába, de csak a megfelelő feltételekkel – mondta Gitanas Nauseda litván elnök. Nauseda úgy véli, hogy azoknak az országoknak, amelyek csatlakoztak az hajlandók koalíciójához, készen kell állniuk fegyveres erőik bevetésére Ukrajna biztonságának biztosítása érdekében. Kijelentette, hogy Litvánia kész hozzájárulni ehhez – írja az Rbc.ua.

Gitanas Nauseda litván elnök kezet fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel 2025. június 2-án, Vilniusban (Fotó: AFP/Petras Malukas)

Nauseda azzal érvelt, hogy Oroszország Ukrajna elleni, évek óta tartó háborúja komoly hatással van Európa biztonságára, e radikális álláspont azonban óriási kockázatokat hordoz, és még inkább elmélyítené a konfliktust Európa keleti határán.

Ukrajna kapcsán két világ ütközik: a háború és a béke

A transzatlanti térség két világra szakadt. Donald Trump tárgyalásokkal, kompromisszumokkal és diplomáciával igyekszik elérni a békét. Ezzel szemben az Ukrajnát elvakultan támogató, és a gyengeségét leplezni kívánó brüsszeli elit a militarizációban és a fegyveres erő demonstrálásában látja a jövőt.

Lapunk korábban többször is bemutatta a nagyarányú európai fegyverkezést, amely egy közelgő háború megvívásának szándékát is magában hordhatja. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével  (Fotó: AFP/Frederick Florin)

Lengyelország vált Európa legaktívabb fegyverkező országává: 2024-ben tízmilliárd zloty értékű „East Shield” programmal erősíti keleti határait, miközben védelmi kiadásait a GDP több mint 4 százalékára emelte – ez arányaiban a harmadik legmagasabb érték a NATO-ban. Svédország 2023-as NATO-csatlakozása után 2024-re megduplázta védelmi költségvetését, elérve a GDP 2 százalékát, és 2030-ig 2,6 százalékra növelné azt. A balti államok már 2022-ben túllépték a 2 százalékos küszöböt, és közösen a 3 százalékos szint fölé törekednek: Észtország 2024-ben 3,2 százalékon állt, Litvánia 2025-re, Lettország 2027-re tervezi elérni a három százalékot. 

Mindeközben az EU nagyszabású hadiipari fejlesztésekről szövöget terveket, mindezt úgy, hogy a beruházások egy részét hitelből finanszíroznák. A háborús készülődés mértékét mutatja, hogy több tagállam a polgári védelmi infrastruktúra – óvóhelyek, légoltalmi szirénák, vészhelyzeti készletek – megerősítését is gőzerővel végzi.

A cél világos, Boris Pistorius német védelmi miniszter „Kriegstüchtig” („háborúra készen”, „háborús készültség”) seregről beszélt. A kérdés az, hogy Európa képes lesz-e kilépni a háborús pszichózisból, vagy tovább sodródik egy olyan úton, amely egyre távolabb viszi a békétől – és egyre közelebb a háború közvetlen kockázatához.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök az alaszkai Anchorage-ben tartott kétoldalú csúcstalálkozón (Fotó: Anadolu/AFP/Kreml Sajtóiroda)