Európa háborúra készül 1. rész – Eszeveszett fegyverkezés kezdődött, óvóhelyeket építenek

A Magyar Nemzet cikksorozatban mutatja be az európai fegyverkezést, amely egy közelgő háború megvívásának szándékát is magában hordhatja. Összeállításunk első részében részletesen bemutatjuk a védelmi kiadások jelentős emelkedését: Lengyelország például már 2024-ben négy százalékra, a NATO elvárásának duplájára emelte ilyen költéseit a GDP arányában. Eközben az EU nagyszabású hadiipari fejlesztésekről szövöget terveket, mindezt úgy, hogy a beruházások egy részét hitelből finanszíroznák. A háborús készülődés mértékét mutatja, hogy több tagállam a polgári védelmi infrastruktúra – óvóhelyek, légoltalmi szirénák, vészhelyzeti készletek – megerősítését is gőzerővel végzi.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Kaja Kallas észt miniszterelnök sajtóértekezletre érkezik az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján 2024. június 28-án hajnalban. Von der Leyent újraválasztották a bizottság elnökévé, Kallast pedig az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjévé választották. Fotó: Olivier Hoslet Forrás: MTI/EPA pool

Az Egyesült Királyság szintén növelte védelmi ráfordításait a háború nyomán. 2025 elején – az időközben lezajlott kormányváltást követően – az új brit miniszterelnök megerősítette, hogy 2027-ig a GDP 2,5 százalékára emelik a honvédelmi kiadásokat. Ez évi további 13,4 milliárd font többletet jelent majd a jelenlegi szinthez képest. Az orosz–ukrán háborúban az Ukrajnának nyújtott brit segítség rávilágított a szigetország haderejének gyengeségeire, például arra, hogy jelentős lőszergyártó-kapacitás kiépítésére van szükségük. Ez a jelenség az uniós országokban is látványossá vált, így világos lett, hogy fel kell rázni a védelmi ipart. 

Európa ébredése?

2025 márciusában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bemutatta a „ReArm Europe” nevű ötpontos tervet, amelynek célja Európa védelmi iparának megerősítése és katonai képességeinek növelése. 

A legújabb uniós terv közel 800 milliárd euró mozgósítását irányozza elő, amelyet a tagállamok védelmi beruházásokra fordíthatnának. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy Európának készen kell állnia saját biztonságának garantálására, különösen az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának felfüggesztése után. A terv célja továbbá sürgős katonai támogatás biztosítása Ukrajnának. 

A „White Paper for European Defence – Readiness 2030” című dokumentumot az Európai Bizottság 2025 márciusában tette közzé. A dokumentumban foglalt fő célkitűzések között található az európai hadi képességbeli hiányosságok megszüntetése és a védelmi ipar támogatása, az egységes védelmi piac elmélyítése és az innováció felgyorsítása és Európa felkészültségének növelése a legrosszabb forgatókönyvekre. A „fehér könyvben” hangsúlyozzák, hogy Európának proaktívan kell cselekednie saját biztonsága érdekében, és mindig fel kell készülnie a legrosszabb forgatókönyvekre is. 

Hitelfelvétel, újra

A védelmi kiadásokat vagy azok egy részét közös adósságkibocsátásból finanszírozná Európa. Az új amerikai adminisztráció lépései felgyorsíthatják a terv megvalósítását: Trump kijelentései, miszerint Európának saját biztonságáról kell gondoskodnia és Ukrajnának biztonsági garanciákat kell nyújtania Oroszországgal szemben, sürgetik az uniót, hogy gyorsan teremtsen forrásokat katonai beruházásokra. Ennek eredményeként az Európai Bizottság 150 milliárd euró értékű közös adósság kibocsátását javasolta az európai fegyvervásárlások finanszírozására – mindezt a már említett 800 milliárd eurós csomag részeként. A közös hitelfelvételt ellenző országok, mint Hollandia most kevésbé ellenállók, mivel Németország támogatása megváltoztatta a vita jellegét. 

A védelmi ipar fejlesztésére irányuló hitelfelvétel azonban nem lesz zökkenőmentes. Andrius Kubilius, az Európai Unió védelmi és űrügyi biztosa kijelentette, hogy az Európai Unió még nem áll készen közös kötvények, eurokötvények kibocsátására a védelmi kiadások növelése érdekében. Kubilius rámutatott, hogy az eurokötvények növelnék az unió adósságát, amelyet minden tagállamnak közösen kellene törlesztenie, miközben már most is kihívást jelent a meglévő adósság visszafizetése. 

Hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak először a már meglévő eszközöket és lehetőségeket kellene kihasználniuk a védelmi képességek növeléséhez, mielőtt újabb közös adósságvállalásról döntenének. 

Fotó: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka

Közös európai haderő?

Az ismert amerikai nemzetbiztonsági agytörsztjének, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) egyik közelmúltbeli elemzése szerint Európa védelmi struktúrája, amely több nemzeti hadseregre támaszkodik, nem hatékony és nem fenntartható az Egyesült Államok támogatása nélkül. Bár a kontinens közel kétmillió katonával és évente körülbelül 338 milliárd dolláros védelmi kiadással rendelkezik, a forrásokat nem használhatják fel megfelelően a széttagolt és párhuzamos katonai képességek miatt.

A szerzők javasolják egy közös európai hadsereg létrehozását, amely lehetővé tenné a hatékonyabb pénzköltést, a műveletek jobb koordinációját és Európa stratégiai autonómiájának növelését.

Az igényes jogi, alkotmányjogi és nemzetközi jogi írásairól ismert Verfassungsblog egyik cikke három kulcsfontosságú döntést mutat be, amelyeket az Európai Unió tagállamainak meg kell hozniuk a közös európai hadsereg létrehozásához. Először is, a tagállamoknak el kell dönteniük, hogy milyen mértékben hajlandók megosztani szuverenitásukat és döntéshozatali hatalmukat egy közös védelmi struktúrában. Másodszor, meg kell határozniuk a közös hadsereg finanszírozásának módját, figyelembe véve a tagállamok eltérő gazdasági helyzetét és védelmi kiadásait. Harmadszor, a tagállamoknak konszenzusra kell jutniuk a közös hadsereg stratégiai prioritásairól és a bevetés feltételeiről, tekintettel a különböző nemzeti érdekekre és fenyegetésérzékelésekre. Mindez bizonyosan nem lesz gyors és egyszerű folyamat. 

Polgári védelem

Az eddigiekből látható, hogy míg egy uniós haderőfejlesztés viszonylag gyorsan tető alá hozható, addig a közös európai haderő létrejöttéről még hosszú évekig nem lehet majd beszélni. Van azonban olyan terület, ahol az uniós tagállamok szintén előrelépést értek el a korábbi évtizedekhez képest: ez a leromlott polgári védelmi infrastruktúra felújítása, amely a hidegháború utáni évtizedekben Európában sok helyen leépült. Itt főleg a különböző óvóhelyekről, légoltalmi szirénákról, vészhelyzeti készletekről van szó.

Az orosz–ukrán konfliktus 2022-es fellángolása után számos ország kezdett építkezésbe. Németországban törvényt akartak hozni arról is, hogy új építésű többlakásos házakban kötelező legyen védett pincét kialakítani – ahogyan azt Lengyelország már megköveteli. 

A brit kormány több mint egy évtizedes előkészület után 2023. április 23-án országos tesztet hajtott végre az új vészhelyzeti riasztórendszerével. A rendszer célja, hogy életveszélyes helyzetekben figyelmeztesse a lakosságot. A teszt során minden kompatibilis mobiltelefon hangos, szirénaszerű hangjelzést adott ki, és egy szöveges üzenetet jelenített meg, amely tájékoztatta a felhasználókat a riasztás jellegéről és a szükséges teendőkről.

A lengyel hatóságok pedig ingyenes jódtablettákat készítettek elő az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű körüli harcok miatt kialakult nukleáris balesettől való félelmek miatt. A tablettákat iskolákba, városházákra és tűzoltóságokra szállították, hogy szükség esetén gyorsan elérhetők legyenek. 

Számos jelből az látható tehát, hogy Európa háborúra készül. De a kontinensnek van-e ehhez kellő hadereje? Cikksorozatunk következő részében ezt a kérdést járjuk körbe.

(Folytatjuk)