Boris Pistorius védelmi miniszter messze a legnépszerűbb német politikus, és sokan szívesen látnák kancellárként. Védelmi miniszterként azonban számos olyan problémával szembesül, amit nem tud megoldani. Sőt, néhányat ezek közül a problémák közül ő maga teremt – írja a Die Welt német lap. Pistoriusnak kell végrehajtania az Olaf Scholz kancellár által bő egy évvel ezelőtt meghirdetett fordulatot a biztonsági és védelmi politikában. Gyakran hangoztatja, hogy a Bundeswehrnek ismét hadra foghatóvá kell válnia, tekintettel az állítólagos orosz fenyegetésre.
A NATO-nak egykor tett ígéret, miszerint a bruttó hazai termék két százalékát a védelemre fordítják, hosszú évek után most végre teljesülne. Litvániában pedig egy dandárt állomásoztatnának, hogy hangsúlyozzák Németország felelősségét a NATO keleti szárnyának védelmében.
A lap szerint azonban túl sok dolog utal arra, hogy a védelmi miniszter a legtöbb célját nem fogja elérni. Már az első lépésnél elakadnak a tervek, nevezetesen a védelmi költségvetés jelentős növelésénél.
A kancellár adrenalinlöketet adott a Bundeswehrnek a százmilliárd eurós különalappal, de a védelmi miniszter, aki elődeihez hasonlóan valószínűleg kezdetben alábecsülte a német fegyveres erők válságát, mostanra rájött, hogy az évtizedek óta alulfinanszírozott hadsereg átfogó konszolidálásához sokkal több pénzre van szüksége – sokkal többre, mint amennyit a német kormány hajlandó adni neki. A miniszter sokat követel, de keveset kap. Már a nemzetközi fórumokon is úgy kommentálják a helyzetet, hogy Németország hamarosan ismét lemarad a kétszázalékos NATO-célról. Mások pedig azt mondják, hogy a kancellár cserben hagyja párttársát.
A Die Welt szakértői szerint Pistorius a saját retorikájába bukhat bele, és akár magával is ránthatja Németországot.
Németország nem egyedül áll, hanem 31 másik szövetségesével együtt cselekszik a NATO-ban. Azt sugallni, hogy Oroszországot csak Németország hadrafoghatósága tarthatja vissza a balti államok megtámadásától, a valóság szándékos elferdítése
– olvasható a cikkben. A harmadik hiba, amit Pistorius elkövetett, az egyéb fontos kérdésekhez való hozzáállása, amely még mindig kissé átgondolatlannak tűnik. Például egy olyan biztonságpolitikai döntést, mint a kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése, amit mindenféle statisztikai adat alátámasztása nélkül jelentett be, ezért annak kudarca elkerülhetetlen volt.
Ugyanez vonatkozik a miniszter által büszkén bemutatott önkéntesek számának növelésére is – egy olyan növelésre, amely azonnal időpocsékolássá válik, ha figyelembe vesszük a rendkívül magas lemorzsolódási arányt. A litvániai egység megalakítása a tervezettnél tovább tart, mert alábecsülték egy ilyen csapat felállításának számos akadályát. Ezek a példák azt mutatják, hogy a miniszter világos nyilatkozatai, amelyeket a lakosság annyira értékel, nem mindig alapos elemzéseken alapulnak. És arra utalnak, hogy a védelmi minisztérium Boris Pistorius alatt is nehezen irányíthatónak bizonyul, és – a miniszter által kezdeményezett reformok ellenére – nem mindig a legjobb tanácsokat adja
– sorolják a Die Welt szakértői.
Borítókép: Boris Pistorius német védelmi miniszter (Fotó: AFP)
