Csírájában elfojtani
Hasonlóan jelentős változást hozott az előállításhoz szükséges alapanyagok szabályozása is – ez azt jelenti, hogy Magyarországon nemcsak a kész pszichoaktív anyagok, hanem az azok gyártásához szükséges vegyületek is lefoglalhatóak. A beavatkozás tehát nem a fogyasztói végpontnál történik, hanem már az előállítási lánc elején. A Drogkutató Intézet szerint ez a megközelítés világos üzenetet hordoz:
nem várjuk meg, amíg egy új anyag tömegesen megjelenik az utcán. A szabályozás megelőző jellegű.
A cél nem csupán a büntetés, hanem a piacra jutás megakadályozása. Ez nagyban megnehezíti nemcsak a dílerek életét, de a szerhasználók droghoz jutását is, ami pedig radikálisan csökkentheti az első kipróbálók számát.
Melyik a hatékonyabb?
A Drogkutató Intézet szerint ugyan az uniós és a magyar modell nem egymás ellenpontjai, de végső soron felmerül a kérdés: melyik rendszer képes hatékonyabban reagálni egy olyan piacra, amelynek lényege a folyamatos alkalmazkodás? Ha minden új molekulára külön döntést kell hozni, a szabályozás szükségszerűen lemaradásban lesz. A magyar szabályozás egyik legfontosabb üzenete az, hogy nem szükséges minden új pszichoaktív szert egyenként név szerint üldözni ahhoz, hogy hatékony legyen a fellépés. A kategóriaalkotás és az alapanyagok lefoglalhatósága olyan eszköz, amely a piac logikájára válaszol. „Európa közös fellépése nélkülözhetetlen. De a nemzeti szintű rugalmasság az, ami a gyakorlatban eldönti, ki diktálja a tempót: a jogalkotó – vagy a laborasztal mellett kísérletező illegális vegyész” – hangsúlyozta az elemzés.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!