A drogpiac mindig egy lépéssel előrébb jár? – Erre talált ki zseniális módszert Magyarország

Hiába tiltja be az Európai Unió egyesével az új pszichoaktív szereket, lekörözi őket a drogpiac. Magyarország egy rugalmasabb, megelőző logikára épülő rendszert vezetett be: a hazai szabályozás nem konkrét molekulákat, hanem teljes kategóriákat céloz meg, és már az előállításhoz szükséges alapanyagokra is kiterjed. A Drogkutató Intézet szerint ez stratégiai különbséget jelent a törvényekhez folyamatosan alkalmazkodó kábítószer-piacon, ugyanis hazánk elejét tudja venni, hogy egy új anyag tömegesen jelenjen meg az utcán.

Ismét reflektorfénybe került az elmúlt hetekben az a kérdés, hogyan reagáljon Európa az új dizájnerdrogok folyamatosan változó világára – hívta fel a figyelmet a Drogkutató Intézet. Az Európai Unió újabb anyagokat vont ellenőrzés alá, tudományos kockázatértékelés után közös fellépést sürgetve a tagállamoktól. A Drogkutató szerint a döntés szakmailag megalapozott, a harmonizáció szempontjából indokolt – mégis felvet egy régi dilemmát: vajon lépést tud-e tartani a szabályozás azzal a piaccal, amelynek üzleti modellje éppen a jogszabályok kikerülésére épül?

Magyar rendőrök egy elfogott drogdílerrel (Forrás: Facebook)

A Drogkutató tanulmányában ugyanis rámutatott, a dizájnerdrogok világa nem a klasszikus kábítószer-kereskedelem logikája szerint működik. Nem évtizedek óta ismert molekulák cserélnek gazdát, hanem laboratóriumi finomhangolással, rendkívül gyorsan „új” vegyületek születnek – gyakran csupán egyetlen molekula kémiai módosításával. Amint egy adott anyag tiltólistára kerül, megjelenik a következő variáns. 

„A jogalkotó fut, a drogpiac sprintel”

– fogalmaztak.

Az uniós modell ebben a versenyben precíz, de időigényes fegyvert használ. A rendszer előnye a megalapozottság és az egységes európai fellépés. Hátránya viszont az idő: mire egy anyag felkerül a közös listára, addigra a feketepiac gyakran már továbblépett. 

A magyar modell

„Ezzel szemben Magyarország, megunva, hogy mindig két lépéssel lemaradva rohanjanak a hatóságok a droglaborok után, más logikát választott” – hívta fel a figyelmet az Intézet, kifejtve: a hazai jogalkotás – az Országgyűlés döntése nyomán – nem kizárólag tételes felsorolásra építi a fellépést, hanem bevezette az „új pszichoaktív szer” gyűjtőfogalmát. Ez nem pusztán technikai módosítás, hanem stratégiai irányváltás. 

A hangsúly nem azon van, hogy egy konkrét molekula neve szerepel-e már a listán, hanem azon, megfelel-e bizonyos kémiai és hatásmechanizmusbeli kritériumoknak.

Ez a különbség nem pusztán jogtechnikai részlet. Ugyanis a dizájnerdrog-piac egyik legfőbb trükkje az volt, hogy a tiltásra reagálva apró szerkezeti módosításokkal „legális” alternatívát kínált. „A gyűjtőfogalom azonban átvágja ezt a gordiuszi csomót. Nem a név számít, hanem a kategória. Nem a molekula apró eltérése, hanem a hatás és a szerkezeti rokonság” – összegezte a Drogkutató.

Csírájában elfojtani

Hasonlóan jelentős változást hozott az előállításhoz szükséges alapanyagok szabályozása is – ez azt jelenti, hogy Magyarországon nemcsak a kész pszichoaktív anyagok, hanem az azok gyártásához szükséges vegyületek is lefoglalhatóak. A beavatkozás tehát nem a fogyasztói végpontnál történik, hanem már az előállítási lánc elején. A Drogkutató Intézet szerint ez a megközelítés világos üzenetet hordoz: 

nem várjuk meg, amíg egy új anyag tömegesen megjelenik az utcán. A szabályozás megelőző jellegű. 

A cél nem csupán a büntetés, hanem a piacra jutás megakadályozása. Ez nagyban megnehezíti nemcsak a dílerek életét, de a szerhasználók droghoz jutását is, ami pedig radikálisan csökkentheti az első kipróbálók számát.

Melyik a hatékonyabb?

A Drogkutató Intézet szerint ugyan az uniós és a magyar modell nem egymás ellenpontjai, de végső soron felmerül a kérdés: melyik rendszer képes hatékonyabban reagálni egy olyan piacra, amelynek lényege a folyamatos alkalmazkodás? Ha minden új molekulára külön döntést kell hozni, a szabályozás szükségszerűen lemaradásban lesz. A magyar szabályozás egyik legfontosabb üzenete az, hogy nem szükséges minden új pszichoaktív szert egyenként név szerint üldözni ahhoz, hogy hatékony legyen a fellépés. A kategóriaalkotás és az alapanyagok lefoglalhatósága olyan eszköz, amely a piac logikájára válaszol. „Európa közös fellépése nélkülözhetetlen. De a nemzeti szintű rugalmasság az, ami a gyakorlatban eldönti, ki diktálja a tempót: a jogalkotó – vagy a laborasztal mellett kísérletező illegális vegyész” – hangsúlyozta az elemzés.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: police.hu)

További játékainkhoz kattintson ide!