Külön kiemelték, hogy számos hallgató feszültségoldásra, stresszcsökkentésre vagy az alvás javítására használ különböző szereket. Ez a megfigyelés arra utal, hogy a szerhasználat gyakran tünet, nem pedig önálló probléma.
A határok könnyebben elmosódhatnak
A szerzők elméleti keretként a normalizáció fogalmát alkalmazzák annak leírására, hogy egyes szerhasználati formák miként veszítenek korábbi deviáns jellegükből. A kutatás szerint ez nem azt jelenti, hogy a droghasználat általánosan elfogadottá vált volna, hanem inkább azt, hogy a fiatalok egy részénél csökken a kockázatérzet, miközben a társadalmi környezet bizonytalansága – például járvány, gazdasági és egzisztenciális válságok – fokozza a pszichés terhelést.
Ebben a közegben a határok könnyebben elmosódhatnak.
A Drogkutató Intézet megállapította: a tanulmány alapján a magyar egyetemisták szerhasználati szokásai nem értelmezhetők sem pánikkeltő, sem bagatellizáló módon. A jelenség nem szélsőséges, de nem is elhanyagolható, és szorosan összefonódik a mentális állapottal, az életmóddal és a tágabb társadalmi környezettel. Rámutattak, legfontosabb tanulság, hogy az egyetemisták szerhasználata nem kizárólag rendészeti vagy egészségügyi kérdés, hanem bonyolult társadalmi jelenség, amely csak adatvezérelt, összehangolt intézményi válaszokkal kezelhető.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!