Angol kézben született meg a pezsgő „tudománya”
A történet egyik izgalmas fordulata, hogy a történeti források szerint pezsgőt valójában nem Champagne-ban, hanem Angliában készítettek először. Az angol üvegművesek ugyanis a vas és a mangán hozzáadásával olyan palackokat állítottak elő, amelyek nemcsak színesek, hanem jóval erősebbek is voltak francia társaiknál, így azok nem robbantak fel. Ehhez társult a portugál parafadugó, amely megbízhatóbban zárt, mint a korábban használt fa- vagy textildugók. A döntő felismerést Christopher Merrett angol fizikus fogalmazta meg 1662-ben, amikor a Royal Society előtt tartott előadásában leírta, miként lehet az importált francia – köztük champagne-i – borokat cukor hozzáadásával élénkebbé, pezsgőbbé tenni, az angol almaborok (cider) stílusához közelíteni. Ezek után nem meglepő, hogy a „sparkling Champagne” első írásos említése is angol forrásból származik, 1676-ból.
Pozsonytól Budafokig: a magyar pezsgő aranykora
Akár egymástól tanulták, akár külön fejlődött ki a pezsgőgyártás, a lényeg, hogy végül hazánkba is eljutott. Széchenyi gondolatai (egyébként a pezsgő szavunkat is neki köszönhetjük) ugyanis termékeny talajba hullottak.
A Magyarország bortermesztését tárgyazó folyóírás 1838-ban így fogalmaz: a pezsgő készítése inkább gyárba tartozik, ahol kitanított emberek dolgoznak, és a palackok tízszer-tizenkétszer is végigmennek a kezeik között. A pezsgőkészítés ugyanis komoly szakmai felkészültséget kíván. És valóban, nálunk is nagyobb üzemben, hozzáértők kezdtek foglalkozni a pezsgővel.
Elsőként Schönbauer Mihály és Fischer János vállalkozása vált ismertté, amelyet 1825-ben a Hubert cég vásárolt meg. 1835-ben megalakult az Esch és Társa, majd 1842-ben a Palugyay család cége, amely a század végére Európa-szerte jegyzett pezsgőgyártóvá nőtte ki magát. Palugyay Jakab fia, József már Franciaországban tanulta ki a szakmát, modern gépeik révén pedig 1870-ben már napi kétezer palackot töltöttek meg. Sikereiket jól mutatja, hogy termékeik eljutottak Ausztriába, Németországba, Svájcba és Amerikába is, az 1900-as párizsi világkiállításon pedig a Château Palugyay nagydíjat is nyert.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!