Magyar Nemzet exkluzív: adóhivatali forrás az ukrán aranykonvojról

Eddig nem ismert, kulcsfontosságú részleteket ismert meg a Magyar Nemzet a héten megállított ukrán aranykonvoj ügyében egy adóhatósági forrástól. Kiderült, miért volt gyanús a szállítmány, miért engedték el a pénzt kísérő hét ukránt gyanúsítás nélkül, és mi lehetett a szállítmány célja.

• Forrásunk szerint a világ bármely országában felkeltené a hatóságok érdeklődését egy olyan szállítmány, amely hatalmas mennyiségű készpénzt és aranyt tartalmaz, és amelyet volt katonák és egy titkosszolgálati tábornok kísér. 
• Különösen feltűnő volt, hogy a befektetési aranyat nem a háborús övezetből szállítják el, hanem éppen fordítva, oda viszik. 
• Ukrajna védelme nyilvánvalóan jelentős pénzügyi erőforrásokat igényel, de meglepő lenne, ha a jellemzően nyugati országokban lévő beszállítók készpénzt követelnének. De ha így lenne, akkor is egyszerűbb lenne lenne Ausztriából Nyugatra vinni a pénzt, és nem Ukrajnából. 
• A nyomozóhatóság kihallgatta a hét ukránt, mert felmerült a gyanúja annak, hogy közreműködtek pénzmosás elkövetésében. A kísérőknek azonban tudniuk kellett volna, hogy később jogsértő módon használják fel a pénzeszközöket, erre azonban adat nem merült fel. 
• Általában a bűnözői csoportoknak van szükségük ilyen óriási mennyiségű készpénzre és aranyra, nehogy a tranzakcióknak a bankrendszerben lekövethető nyoma legyen. A magyar hatóságok intézkedése talán lassítja ezt a folyamatot, amely elsősorban az ukrán nép és az államukat támogató országok adófizetőinek érdeke.

Az „ukrán aranykonvoj” két páncélozott pénzszállító autóval negyvenmillió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat szállított Ausztriából Ukrajnába Magyarországon keresztül (Forrás: Facebook)

Péntek óta uralja a magyar közbeszédet az ukrán aranykonvoj ügye. Mint arról lapunk is beszámolt: a magyar hatóságok március 5-én megállítottak két páncélozott pénzszállító autót és hét ukrán állampolgárt. A járművek Ausztriából Ukrajnába tartottak, rakterükben negyvenmillió dollárral, 35 millió euróval és kilenc kilogramm arannyal. A pénzmosás gyanúja miatt büntetőeljárást folytató NAV azt is közölte: csak az idei évben több mint kilencszázmillió dollárt, 420 millió eurót és 146 kilogramm aranytömböt szállítottak Magyarország területén keresztül Ukrajnába. A két hónap alatt szállított összes dollár, euró és arany értéke nagyjából 480 milliárd forint felel meg.

A kérdést, hogy kinek viszik a pénzt, Szijjártó Péter feltette pénteken. A külügyminiszter közölte, a magyar kormány azonnali magyarázatot követel Ukrajnától az elmúlt hónapokban Magyarországon átszállított hatalmas készpénz- és aranymennyiség ügyében. Hozzátette: „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó”.

Az ukrán külügy is megszólalt. Egyrészt közölték – amit az Index idézett –, a hét ukrán állampolgár az állami Oschadbank, azaz Takarékbank alkalmazottja. Két banki járművet vezettek, amelyek Ausztria és Ukrajna között tranzitáltak, és készpénzt szállítottak az állami bankok közötti rendszeres szolgáltatás keretében. Közölték azt is, értelmezésük szerint a magyar hatóságok túszul ejtették a hét embert, az ukrán külügyminiszter egyenesen Magyarország által elkövetett állami terrorizmusról és zsarolásról beszélt.

A hét ukrán persze bankár és pénztáros volt: a pénzszállítást az Ukrán Védelmi Szolgálat egykori tábornoka felügyelte, helyettese a légierőnél volt őrnagy, de a többiek is katonai múlttal rendelkező személyek. A páncélozott kocsikban taktikai ruhában, golyóálló mellényben ültek. Pénteken mind a hetüket kiutasították Magyarországról, át is adták őket Záhonynál az ukrán hatóságoknak. 

Megszólalt egy adóhivatali forrás

Az ügy kapcsán további fontos részleteket tudott meg a Magyar Nemzet a NAV – neve mellőzését kérő – szakértőjétől. Informátorunk azzal kezdte, hogy Magyarországnak hét szomszédja van. A pénzügyi adatbázisokon futó kockázatelemző algoritmusok szokatlan mintázatot adtak az Ausztria és Ukrajna közötti készpénz és befektetési arany szállítására, amely fogadó oldalon, a többi országot nem jellemezte. 

Megtudtuk: különösen feltűnő volt, hogy a befektetési aranyat nem a háborús övezetből szállítják el, hanem éppen fordítva, a forgalom oda irányul. Az év első két hónapjának adatai alapján szükségessé vált, hogy egy szállítmányt eseti ellenőrzés alá vonjanak. Így megállapítsa a hatóság, hogy a pénzmosás gyanúja megalapozott-e. Különösen időszerűvé tette az intézkedést, hogy Magyarországon a Moneyval nemzetközi ellenőrző testület idén végzi esedékes vizsgálatát, amelyben a magyar hatóságoknak arról kell számot adniuk, hogy megfelelő figyelmet fordítanak-e a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megakadályozására. 

Ezért ellenőrizték a szállítmányt

Mindezek miatt – tudtuk meg a forrástól – az egyik szállítmányt – az ismert körülmények között – ellenőrzés alá vonták. Mint az mára köztudott, a rakomány jelentős mennyiségű amerikai dollár és euró mellett aranytömbökből állt, a címzett pedig egy ukrán állami pénzintézet volt. A kíséretet ellátó személyzet az ukrán fegyveres erők tagjaiból és egy korábbi titkosszolgálati tábornokból állt. 

A szakértő rámutatott: a világ bármely országában felkeltené a hatóságok érdeklődését egy ilyen szállítmány és annak kísérete. A szakértő szerint figyelemre méltó, hogy a háborúban álló szomszéd ország takarékpénztárának 900 millió amerikai dollár és 420 millió euró készpénzellátmányra és 146 kilogramm aranyra volt két hónap alatt szüksége működése fenntartásához úgy, hogy az ország fennakadás nélkül használja a nagy nemzetközi elektronikus banki transzfer rendszereket, mint amilyen például a Swift rendszer. 

A NAV-os arra is kitért, hogy az ukrán bank ügyfelei feltehetően az ország hivatalos pénznemében fizetnek, ha készpénzt akarnak használni, nem idegen valutában. Megemlítette azt is, hogy az ország védelme nyilvánvalóan jelentős pénzügyi erőforrásokat igényel, de meglepő lenne, ha a jellemzően nyugati országokban lévő beszállítók készpénzt követelnének. De ha így lenne, logisztikailag akkor is kényelmesebb lenne Ausztriából kielégíteni ezeket az igényeket, mint a háború sújtotta Ukrajnából.

Informátorunk szerint mindezek fényében megdöbbentő, hogy a sajtó egy része nem az éves szinten több ezermilliárdos készpénz és aranytranszfer célját kutatja, hanem politikai szándékot feltételez a „teljesen szokásosnak” látott pénz- és aranyfolyam hatósági vizsgálata mögött. 

Pénzmosás gyanúja

A kíséretet ellátó személyeket a nyomozóhatóság kihallgatta, mert felmerült a gyanúja annak, hogy közreműködtek pénzmosás bűntettének elkövetésében. A szakértő rámutatott: ezt a bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni, azaz a kísérőknek tudniuk kellett volna, hogy később jogsértő módon használják fel a pénzeszközöket. Erre vonatkozó megalapozott gyanú nem merült fel a kihallgatás során, így gyanúsításukra nem került sor. A hatóság csak a kihallgatás idejére korlátozta a hét ukránt személyi szabadságukban. 

A szakértő végül közölte: egyes beszámolókban a sajtóban fel sem merült, hogy egy ukrán takarékpénztárnak azért van szüksége ilyen óriási mennyiségű készpénzre és aranyra, mert a jellemzően a szövetségesei által finanszírozott országban bűnözői csoportok, saját hasznukra, olyan pénzügyi tranzakciókat akarnak végrehajtani, amelyek esetében nem kívánatos, hogy az a bankrendszerben lekövethető legyen. Hozzátette azt is, vizsgálni kell, van-e magyarországi összefüggés, mert nem tudjuk, valóban Ukrajna volt-e a célállomás.

A magyar hatóságok intézkedése talán lassítja ezt a folyamatot, amely elsősorban az ukrán nép és az államukat támogató országok adófizetőinek érdeke.

Borítókép: A lefoglalt pénz (Forrás: Facebook)