Trieszti kikötő - Orbán Viktor őszintén elmondta, mit kellett volna tenni

A digitális polgári körök debreceni háborúellenes gyűlésének keretében tartott Lázár-infón több kérdező is a nemzetközi energiaválsággal kapcsolatos kérdéseket tett fel Orbán Viktor miniszterelnöknek. De felmerült az is, hol tart a trieszti kikötő építése, amire a miniszterelnök nyílt őszinteséggel válaszolt, és úgy fogalmazott: gyorsabban kellett volna megépíteni.

Fotó: Kurucz Árpád

„Nekünk ezt a küzdelmet az ukránokkal az olajvezeték ügyében meg kell nyernünk" - mondt a Orbán Viktor szombaton Debrecenben. Beszélt arról is, hogy minden nap nézi a tartalékkészleteket és az árakat:  „abban a pillanatban, hogy elérnék az árak azt a szintet, amit az emberek vagy a gazdálkodók nem tudnak megfizetni, akkor be fogunk avatkozni- A beavatkozás nagyon érzékeny eszköz, de ha nincs más választás, akkor ez lesz. Megvan a terv erre a helyzetre is" - tette világossá. 

A trieszti kikötő építése folyamatban van, olasz kivitelezők végzik a munkát/Magyar Levente/Facebook

Szóba került a trieszti kikötő kérdése is, válaszként Orbán Viktor úgy fogalmazott, talán már korábban kellett volna megépíteni. „Magunk között vagyunk, őszintén beszélünk, és beszélhetünk olyanról, amit csinálhattunk volna gyorsabban" - jelezte. Utalva arra ezzel, hogy a kikötő vásárlását és építését is talán gyorsabban kellett volna intézni, de hozzátette ez egy nagyon bonyolult és hosszas engedélyeztetési eljárással jár, így még nem alkalmas arra a terminál, hogy bármilyen árut fogadjunk. 

Hol tart tehát a trieszti kikötő építése?

Az idei éven már érkeztek hírek arról, hogy megindult az építkezés. A Világgazdaság korábbi cikke arról számolt be, hogy halad a magyar állam trieszti kikötőprojektje, amelynek célja, hogy Magyarország közvetlen tengeri kijáratot szerezzen az Adrián keresztül. A beruházás egy olyan kikötői terminál létrehozását jelenti, amelyet magyar állami tulajdonú vállalat üzemeltet majd. A projektet az Adria Port Zrt. koordinálja, februárban a munkálatok látványos szakaszba léptek.

Több mint száz év után Magyarország visszatér a tengerhez!

– ezzel a mondattal jelentkezett be közösségi oldalán február közepén Magyar Levente államtitkár, aki az adriai magyar kikötő építéséről adott helyzetjelentést. Elmondta, a projekt az olasz–magyar gazdasági együttműködés egyik zászlóshajó-beruházásának számít. A munkálatok akkor léptek látványos szakaszba, mert új partfal épült, miközben zajlott a mederkotrás is. Ez utóbbi elengedhetetlen ahhoz, hogy a nagyobb merülésű hajók is ki tudjanak kötni. A beruházás egy korábbi ipari terület átalakításával valósul meg, amelyet teljesen át kell építeni a kikötői funkciókhoz. A projekt célja, hogy a magyar exportőrök gyorsabban és hatékonyabban juttathassák el áruikat a világpiacokra.

Olasz támogatással épül a magyar kikötő

Az államtitkár beszélt arról is, hogy

•  az olasz kormány eddig több mint 20 milliárd forinttal járult hozzá a fejlesztéshez. 
• Eközben zajlik a magyar állami tulajdonú terület kiépítésének előkészítése is. 
• A beruházás tehát kétoldalú együttműködésben valósul meg. 

A kormányzati kommunikáció szerint a saját tengeri terminál jelentősen javíthatja Magyarország külkereskedelmi mozgásterét. Gyorsabb, hatékonyabb és – ami stratégiai szempontból különösen fontos – függetlenebb kijutást biztosíthat a globális piacokra.

A jelenlegi tervek szerint 2028-ban megkezdődhet a részleges működés. 

Ez azt jelenti, hogy a terminál bizonyos kapacitásokkal már fogadhat és indíthat szállítmányokat, miközben a teljes kiépítés további ütemekben történhet meg.  A trieszti terminál révén a magyar áruk közvetlenül érhetik el a tengeri szállítási útvonalakat. Ez különösen fontos lehet az ipari és mezőgazdasági export számára. A fejlesztés logisztikai központtal és raktárkapacitásokkal is kiegészül.

A projekt szimbolikus jelentőségű Magyarország számára, hiszen hazánk az első világháborút követően veszítette el közvetlen tengeri kijáratát, így a mostani beruházás lehetővé teszi azt, hogy újra tengeri kikötői terminállal rendelkezzen az ország.