Ukrajna finanszírozása felzabálná a magyar jövőt, ehhez gyárt terveket a Tisza Párt

A debreceni háborúellenes gyűlés után gyorselemzést adott Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint a háború és Ukrajna finanszírozása az Európai Unió stratégiai céljává vált, amelynek költségeit végső soron a tagállamok polgárai fizetik meg. Úgy látja, az ellenzéki Tisza Párt ehhez kész terveket kínál.

Ukrajna és a háború finanszírozása felzabálná a magyar jövőt, ehhez gyárt konyhakész terveket a Tisza – írta a debreceni háborúellenes gyűlésen elhangzottakról kiadott gyorselemzésében Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója.

Háborúellenes gyűlés Debrecenben. Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Az elemzés szerint Orbán Viktor fő állítása szerint a Barátság kőolajvezeték elzárásáról szóló konfliktus lényege valójában a magyar gazdaság jövőjéről szól. Az európai döntéshozók egyre inkább a háború további finanszírozása felé mozdulnak el, miközben ennek terhei a tagállamokra hárulnak – mutatott rá az Alapjogokért Központ főigazgatója.

Az ukrajnai háború és Ukrajna finanszírozása egyre inkább létkérdéssé válik Brüsszelnek, a háborús tengely útjában pedig lényegében a magyar jobboldal áll. Ha viszont az EU nemcsak taktikai, de stratégiai szinten is a háború további pénzelésének irányába tudna elmozdulni, annak költségeit végül a tagállami polgárok fizetik. Erre a brüsszeli motiváció egyértelmű: az eddig „kölcsön” címén Zelenszkijéknek juttatott pénzt csak akkor kaphatná vissza az EU, ha Oroszország egy totális katonai vereség hatására jóvátételt fizetne, ezért az ő szemükben a háború és a további vérveszteség valójában a pénzügyi garancia előfeltétele – fejtette ki az elemző.

A miniszterelnök rámutatott, hogy Ukrajna uniós csatlakozása és a háború hosszú távú finanszírozása ezért könnyen azt jelentheti, hogy a magyarok pénzét viszik el a konfliktusra, ami már rövid távon is szűkítené Magyarország gazdasági mozgásterét és jövőbeli lehetőségeit – idézte fel Szánthó Miklós. Ha megengedjük, hogy elvigyék a pénzünket, akkor eladósodik az ország, és ennek a következményét a gyerekeink és unokáink fogják viselni.

Ebben a helyzetben válik kulcskérdéssé az energiapolitika és az olajblokád,

mely Kijev és a vele összejátszó Brüsszel, valamint a potenciális kedvezményezett Tisza zsarolási eszköze – jelezte a főigazgató.

A Barátság vezeték körüli konfliktus ezért erőpróba is egyben: arról szól, hogy Magyarország meg tudja-e őrizni az olcsó energiaforrásokhoz való hozzáférésen kívül békéjét és szuverenitását. Ha a zsarolási terv sikerrel járna, és Magyar Péter tervei szerint leválnánk az olcsó orosz olajról, annak azonnali hatása lenne a rezsire, az ipar versenyképességére és a gazdaság egészére – fejtette ki  Szánthó Miklós, aki kitért arra is, hogy a hazai politikai térben is éles a vita a kérdésben.

A vita politikai dimenziója is egyértelmű. Vannak olyan szereplők Magyarországon, köztük a Tisza, amelyek készek lennének alkalmazkodni a brüsszeli háborús logikához, és végrehajtani az ehhez kapcsolódó gazdasági döntéseket. Ezért a politikai vita arról szól, hogy Magyarország megőrzi-e az energiabiztonságát és gazdasági mozgásterét, vagy beilleszkedik egy olyan európai rendszerbe, ahol a háború finanszírozása fokozatosan felemészti a jövőbeli erőforrásokat és a biztonságot – írta a főigazgató.

Április 12-én dől el, hogy Magyarország képes marad-e saját gazdasági érdekei szerint cselekedni, vagy belekényszerítik-e egy európai háborúba

– zárta az elemzését Szánthó Miklós.

Borítókép:  Orbán Viktor és Lázár János a háborúellenes gyűlésen (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)