Ezt hozta az elmúlt 15 év: állami forrásból újultak meg Budapest ikonikus kulturális terei

Az elmúlt években egymást követték a nagy volumenű állami kulturális beruházások a fővárosban, amelyek nemcsak új arculatot adtak az ikonikus budapesti intézményeknek, hanem évtizedes műszaki és infrastrukturális hiányosságokat is pótoltak. A Liget Budapest Projekten túl is sorra újultak meg vagy kaptak új otthont meghatározó kulturális helyszínek: a Nemzeti Táncszínház, a Múzeumkert, a Zeneakadémia, az Operaház, az Erkel Színház, valamint a Budai- és Pesti Vigadó – mind kormányzati forrásokból, hosszú távú kulturális fejlesztési koncepció mentén.

Forrás: Operaház

Új arculat, új imázs

Az átadással sem értek véget a fejlesztések: 2014 második felében tíz professzionális HD-kamerával és a hozzátartozó legmodernebb hang- és képtechnikával felszerelt stúdió kezdte meg a működését. Az akadémia épületén kívül az intézmény brandje is megváltozott. Az új logó egy arany babér-koszorút ábrázol, pontosabban a Nagyterem mennyezeti babérjából font körkoszorú, melynek közepén egy lant található. Az intézmény 2008 derekán európai uniós források bevonásával közel 10,6 milliárd forintnyi támogatást nyert el újjáépítésre, majd 2012-ben a Fidesz-kormánytól további 2 milliárd forintot kaptak erre a célra.

Ugyancsak jelentős ráncfelvarráson esett át a Magyar Állami Operaház, ahol csaknem öt évnyi rekonstrukció után 2022 márciusában gördült fel ismét a függöny. A több tízmilliárdnyi állami támogatásból megvalósuló fejlesztés azért volt sürgető, mert a zajos színpadtechnika, valamint az elavult rendszerek karbantartása és működtetése már az 1990-es évek óta komoly problémaforrást jelentett.

Teljesített restancia

További nehézségek adódtak abból, hogy az Operaházban nem volt rendes zenekari öltöző és tűzjelző rendszer, de az elektromos hálózata sem felelt meg a kor igényeinek. Az intézménynek klimatizálása sem volt, a pincéje pedig beázott. A korszerűsítés magába foglalta egyebek mellett az Operaház homlokzatának felújítását, a színpadtechnika és az akusztika korszerűsítését, a nézőtér kényelmének javítását, a zenekari árok átalakítását, a műemléki terek restaurálását, valamint a közműhálózat és az elektromos, valamint gépészeti rendszerek cseréjét. Mindemellett megújult a belső terek világítása, az akadálymentesítés jegyében pedig a karzaton immár audionarráció segíti a nem, vagy gyengén látókat, a hallássérültek számára pedig indukciós hurkokat építettek be a zsöllye egyik széksorában. Az épület Dalszínház és Hajós utcai karzatlépcsőházába közönségforgalmi lifteket építettek be, de a karzatlépcsőház szintezését is összehangolták és egybenyitották a zsöllyével és az emeleti páholysorokkal.

A felújítás fontos eleme volt, hogy az Operaházat kiszolgáló jelmez- és díszletműhelyeket, valamint a jelmeztár jelentős részét egy közös háttérbázisba vonták össze. Az Andrássy úti Ybl palotát tehermentesítő Eiffel Műhelyház 2021-re készült el az egykori MÁV Északi Járműjavító területén. Az új létesítmény az Opera kamaraszínházaként is működik, a repertoárjában kortárs operák mellett modern balettek, barokk művek, valamint műfaji határokat feszegető, fúziós előadások is szerepelnek.

Az 1,7 milliárd forintnyi állami pénzből felújított Erkel Színházat 2013-ban adták át. A több mint 100 éves épület új színpadtechnikát kapott, de a nézőtér és az épületgépészet mellett megújult a színház homlokzata is. A költségek mintegy 30 százalékát tették ki a színpadtechnikai, világítási és hangtechnikai kiadások, 40 százalékos részt képviselt a légtechnika és fűtés korszerűsítése. Emellett megújultak az öltözők, valamint a kétezer fő befogadására alkalmassá tett nézőtér. 

Újjászületett vigadók 

Szintén új arculatot kapott a 2018-ban átadott Budai Vigadó, amelyet mintegy 7,1 milliárd állami támogatásból rekonstruáltak. Az 1899-ben épült vigadóban elbontották az utólag beépített galériákat, így használhatóvá váltak az eredeti, magas belső terek. Az eredeti tervek szerint rekonstruálták többek között a műemléképület előcsarnokát, üveg felülvilágítóval kialakított díszlépcsőházát, valamint a dísztermet is. Megújult az intézményhez kapcsolódó könyvtár és színházterem is. Előbbibe 40 ezer kötetet kellett a megfelelő módon visszahelyezni, utóbbiban pedig modern színpadi gépészetet építettek be. A műemléképületbe visszaköltözött a Hagyományok Háza, amely napközben egyebek mellett ingyenes kézműves workshopokokkal, gyerekprogramokkal várja az érdeklődőket, esténként pedig mesekocsmával és táncházzal.

Míg a Budai Vigadó esetében alig több mint egy évet vettek igénybe a munkálatok, a Pesti Vigadó ennél jóval hosszabb kálvária után tudott megújulni. Az 1864-ben épült, többször átépített, de a leromlott állapota miatt 2004-ben végül bezárt épület rekonstrukciója több ütemben és összesen tíz év leforgása alatt ment végbe. A felújítás akkor gyorsult fel, amikor is 2011 az irányítást átvette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely további mintegy 2,6 milliárdot biztosított a több mint 7,5 milliárd forintos összköltségű felújítás befejezésére. Az előcsarnokot, a díszterem térsorát, a díszlépcsőházat korabeli források alapján az eredeti formájára alakították vissza. Új rendezvényhelyek is keletkeztek a pincei és a korábbi tetőtéri szinteken, emellett kiszolgáló és üzemi helyiségek és öltözőblokkok is létesültek.