Ezt hozta az elmúlt 15 év: állami forrásból újultak meg Budapest ikonikus kulturális terei

Az elmúlt években egymást követték a nagy volumenű állami kulturális beruházások a fővárosban, amelyek nemcsak új arculatot adtak az ikonikus budapesti intézményeknek, hanem évtizedes műszaki és infrastrukturális hiányosságokat is pótoltak. A Liget Budapest Projekten túl is sorra újultak meg vagy kaptak új otthont meghatározó kulturális helyszínek: a Nemzeti Táncszínház, a Múzeumkert, a Zeneakadémia, az Operaház, az Erkel Színház, valamint a Budai- és Pesti Vigadó – mind kormányzati forrásokból, hosszú távú kulturális fejlesztési koncepció mentén.

Forrás: Operaház

Az elmúlt évben számos jelentős budapesti kulturális intézmény épült, bővült, vagy újult meg kormányzati forrásokból, a Liget Budapest Projekt beruházásain kívül is. A 2019 februárjában átadott Nemzeti Táncszínház például teljesen új otthont kapott. A közel 7 ezer négyzetméteres épületet a volt GANZ műveknek a Millenáris Parkban lévő egykori ipari épületéből alakították ki. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színháztermet – egy 368, valamint egy 120 fő befogadására alkalmasat – is kialakítottak, emellett épült két próbaterem és kamaraterem is létesült a kapcsolódó kiszolgáló helyiségekkel és öltözőkkel együtt. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, összköltsége 4,6 milliárd forint volt.

Rekordidő alatt újult meg a Múzeumkert

Több mint 900 millió forintból újult meg a Múzeumkert, amelynek a rekonstrukciója 2018 elején indult és a nyár végére már be is fejeződött. A komplex felújítás célja a Magyar Nemzeti Múzeum telkén elhelyezkedő kert történeti hitelességű helyreállítása, valamint korszerű, többfunkciós zöldfelület kialakítása volt. A munkálatok során megújították a közműveket – csaknem 3 kilométer hosszú új víz-és csatornacső épült –, de a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok is létesültek. Az érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával és átalakításával 8 ezer négyzetméternyi, teljesen megújított növényfelület jött létre, amelyhez kerti öntözőhasználat is készült. A projekthez kapcsolódóan restaurálták a kert szobrait, az Arany János szobrot például a talapzatával együtt újították fel.

Új arculatot kapott a Zeneakadémia is, amely ünnepélyes gálakoncerttel nyitotta meg kapuit 2013. október 22-én. A felújítás eredményeként immár duális egységet alkot a 106 éves Zeneakadémia Koncertközpont, valamint a Liszt Ferenc által alapított Zeneművészeti Egyetem. Az átalakítás részeként gyakorlati funkcióval rendelkező tereket alakítottak ki az udvarokon, az alagsorban pedig zenekari öltözők és termek nyíltak.

Új arculat, új imázs

Az átadással sem értek véget a fejlesztések: 2014 második felében tíz professzionális HD-kamerával és a hozzátartozó legmodernebb hang- és képtechnikával felszerelt stúdió kezdte meg a működését. Az akadémia épületén kívül az intézmény brandje is megváltozott. Az új logó egy arany babér-koszorút ábrázol, pontosabban a Nagyterem mennyezeti babérjából font körkoszorú, melynek közepén egy lant található. Az intézmény 2008 derekán európai uniós források bevonásával közel 10,6 milliárd forintnyi támogatást nyert el újjáépítésre, majd 2012-ben a Fidesz-kormánytól további 2 milliárd forintot kaptak erre a célra.

Ugyancsak jelentős ráncfelvarráson esett át a Magyar Állami Operaház, ahol csaknem öt évnyi rekonstrukció után 2022 márciusában gördült fel ismét a függöny. A több tízmilliárdnyi állami támogatásból megvalósuló fejlesztés azért volt sürgető, mert a zajos színpadtechnika, valamint az elavult rendszerek karbantartása és működtetése már az 1990-es évek óta komoly problémaforrást jelentett.

Teljesített restancia

További nehézségek adódtak abból, hogy az Operaházban nem volt rendes zenekari öltöző és tűzjelző rendszer, de az elektromos hálózata sem felelt meg a kor igényeinek. Az intézménynek klimatizálása sem volt, a pincéje pedig beázott. A korszerűsítés magába foglalta egyebek mellett az Operaház homlokzatának felújítását, a színpadtechnika és az akusztika korszerűsítését, a nézőtér kényelmének javítását, a zenekari árok átalakítását, a műemléki terek restaurálását, valamint a közműhálózat és az elektromos, valamint gépészeti rendszerek cseréjét. Mindemellett megújult a belső terek világítása, az akadálymentesítés jegyében pedig a karzaton immár audionarráció segíti a nem, vagy gyengén látókat, a hallássérültek számára pedig indukciós hurkokat építettek be a zsöllye egyik széksorában. Az épület Dalszínház és Hajós utcai karzatlépcsőházába közönségforgalmi lifteket építettek be, de a karzatlépcsőház szintezését is összehangolták és egybenyitották a zsöllyével és az emeleti páholysorokkal.

A felújítás fontos eleme volt, hogy az Operaházat kiszolgáló jelmez- és díszletműhelyeket, valamint a jelmeztár jelentős részét egy közös háttérbázisba vonták össze. Az Andrássy úti Ybl palotát tehermentesítő Eiffel Műhelyház 2021-re készült el az egykori MÁV Északi Járműjavító területén. Az új létesítmény az Opera kamaraszínházaként is működik, a repertoárjában kortárs operák mellett modern balettek, barokk művek, valamint műfaji határokat feszegető, fúziós előadások is szerepelnek.

Az 1,7 milliárd forintnyi állami pénzből felújított Erkel Színházat 2013-ban adták át. A több mint 100 éves épület új színpadtechnikát kapott, de a nézőtér és az épületgépészet mellett megújult a színház homlokzata is. A költségek mintegy 30 százalékát tették ki a színpadtechnikai, világítási és hangtechnikai kiadások, 40 százalékos részt képviselt a légtechnika és fűtés korszerűsítése. Emellett megújultak az öltözők, valamint a kétezer fő befogadására alkalmassá tett nézőtér. 

Újjászületett vigadók 

Szintén új arculatot kapott a 2018-ban átadott Budai Vigadó, amelyet mintegy 7,1 milliárd állami támogatásból rekonstruáltak. Az 1899-ben épült vigadóban elbontották az utólag beépített galériákat, így használhatóvá váltak az eredeti, magas belső terek. Az eredeti tervek szerint rekonstruálták többek között a műemléképület előcsarnokát, üveg felülvilágítóval kialakított díszlépcsőházát, valamint a dísztermet is. Megújult az intézményhez kapcsolódó könyvtár és színházterem is. Előbbibe 40 ezer kötetet kellett a megfelelő módon visszahelyezni, utóbbiban pedig modern színpadi gépészetet építettek be. A műemléképületbe visszaköltözött a Hagyományok Háza, amely napközben egyebek mellett ingyenes kézműves workshopokokkal, gyerekprogramokkal várja az érdeklődőket, esténként pedig mesekocsmával és táncházzal.

Míg a Budai Vigadó esetében alig több mint egy évet vettek igénybe a munkálatok, a Pesti Vigadó ennél jóval hosszabb kálvária után tudott megújulni. Az 1864-ben épült, többször átépített, de a leromlott állapota miatt 2004-ben végül bezárt épület rekonstrukciója több ütemben és összesen tíz év leforgása alatt ment végbe. A felújítás akkor gyorsult fel, amikor is 2011 az irányítást átvette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely további mintegy 2,6 milliárdot biztosított a több mint 7,5 milliárd forintos összköltségű felújítás befejezésére. Az előcsarnokot, a díszterem térsorát, a díszlépcsőházat korabeli források alapján az eredeti formájára alakították vissza. Új rendezvényhelyek is keletkeztek a pincei és a korábbi tetőtéri szinteken, emellett kiszolgáló és üzemi helyiségek és öltözőblokkok is létesültek.