Érdekes elmélet kezdett terjedni az elmúlt napokban a nemzetközi és a hazai sajtóban a forint árfolyamának erősödését magyarázva. A teória szerint a magyar fizetőeszköz árfolyamának közelmúltbéli emelkedésében annak a várakozásnak is szerepe lehet, hogy a 2026 áprilisi országgyűlési választáson az ellenzék, nevesül a Magyar Péter vezette Tisza Párt győzhet, ez pedig javítaná a viszonyt Budapest és Brüsszel között. A narratívát először a Bloomberg ismertette, majd átgyűrűzött a magát függetlennek nevező hazai baloldali sajtóba. Az elmélet azonban számos ponton bicsaklik meg, hiszen a forint több más okból erősödik – ezeket a tényezőket vesszük sorra most.
Előre a medve bőrére
A deviza- és tőkepiaci árazásokat tekintve felidézhető az az általános elv, amely szerint a folyamatokat rövid távon elsősorban az úgynevezett fundamentumok mozgatják, így a kamatkülönbségek, az inflációs kilátások, a jegybanki politika, valamint a külső kereslet-kínálat. Ezzel szemben a politikai események hatása akkor válik markánssá, amikor az efféle bizonytalanság csökken és a befektetők egyértelműen látják a várható gazdaságpolitikai irányt. Ezért a politika „beárazása” általában inkább a választás körüli hetekre, nem pedig fél évvel korábbra jellemző. Igaz, előfordulhat, hogy egyes piaci szereplők korábban pozicionálják magukat, ez azonban inkább a spekulatív kategóriába tartozik, mintsem az univerzális piaci konszenzuséba.
Nem is beszélve arról, hogy a Tisza Párt gazdaságpolitikájaként felvázolt információk alapján aligha bízhatnak a befektetők a választópolgárok anyagi jólétében az ellenzéki kezdeményezés kormányra kerülése után, sokkal valószínűbb a megszorítás, így a fizetőképes kereslet drasztikus visszaesése.
Néhány példa is alátámasztja a fentieket: Lengyelországban a 2023-as politikai fordulatnál a zloty és a részvénypiacok jellemzően néhány héttel, legfeljebb két hónappal a választás előtt reagáltak, tehát a piac a közvetlen előválasztási időszakban árazott. Törökországban politikai események rögtön heves piaci reakciókat váltanak ki, a líra napról napra mozgott a politikai hírek hatására. Vagyis: bizonytalan vagy szélsőséges politikai fejlemények gyors, nagy árazási mozgásokat okozhatnak, de nem öt hónappal előre, konszenzussal történnek, hanem eseményhez kötődően.
