Megosztó az árrésszabályozás, de a tények magukért beszélnek

Kifejezetten jótékonyan hatott az árrésszabályozás az infláció alakulására, legalábbis a számok ezt mutatják. Ettől függetlenül megoszlik az elemzők véleménye, abban viszont mindenki egyetért, hogy a hirtelen kivezetése drágulást és növekvő inflációt okozna.

Jövedelem-adó emelés vonná el a tervezett áfacsökkentés előnyeit, csupán a legalacsonyabb keresetűek éreznének meg valamit Fotó: Havran Zoltán

A „mi lett volna nélküle” kérdésre elsősorban a Magyar Nemzeti Bank ad választ. A jegybank 2025-ös inflációs jelentése szerint a kormányzati árintézkedések összességében mintegy 0,8 százalékponttal mérséklik az idei átlagos inflációt, amelyből körülbelül 0,5 százalékpont az élelmiszer-árréskorlátozáshoz köthető. 

Ez azt jelenti, hogy az intézkedés nélkül az infláció érdemben magasabb lenne, és ennek hatása döntően az élelmiszerárakban jelentkezne.

 Más kérdés, hogy októberben és novemberben az MNB által megjelölt számokhoz képest nagyobb arányban járult hozzá az élelmiszerárak csökkenése a teljes árindexhez, de a jegyban elsősorban éves alapon számol.

A jegybank ugyan nem közöl külön számsort arra, hogy az élelmiszer-infláció pontosan mennyivel lenne magasabb árrésstop nélkül, de az intézkedés célzottsága alapján valószínűsíthető, hogy a legerősebben érintett hónapokban egy-két százalékpontos különbség is kialakulhatott. Ez azonban becslés, nem hivatalos statisztikai adat.

Összességében az eddigi tapasztalatok alapján az árrésszabályozás hatása így foglalható össze:

• rövid távon lassította az élelmiszerárak emelkedését,
• statisztikailag kimutatható, inflációfékező hatást gyakorolt,
• és a jegybank szerint nélküle rosszabb lenne az inflációs kép.

Az élelmiszerárak alakulását persze továbbra is döntően költség-, importár- és beszállítói tényezők határozzák meg.