Megosztó az árrésszabályozás, de a tények magukért beszélnek

Kifejezetten jótékonyan hatott az árrésszabályozás az infláció alakulására, legalábbis a számok ezt mutatják. Ettől függetlenül megoszlik az elemzők véleménye, abban viszont mindenki egyetért, hogy a hirtelen kivezetése drágulást és növekvő inflációt okozna.

Jövedelem-adó emelés vonná el a tervezett áfacsökkentés előnyeit, csupán a legalacsonyabb keresetűek éreznének meg valamit Fotó: Havran Zoltán

A kormány 2025 tavaszán vezette be az élelmiszerekre vonatkozó árrésszabályozást, miután az év elején az infláció – különösen az élelmiszerárak emelkedése – ismét felfelé lepte meg a döntéshozókat. Az intézkedést nem klasszikus árstopként, hanem célzott piaci beavatkozásként kommunikálták: a cél az volt, hogy a kiskereskedelmi láncok árréseinek korlátozásával gyorsan és látványosan mérséklődjenek az alapvető élelmiszerek árai. Az elemzések szerint lassult miatta az infláció.

Fejfájást okozott az infláció, de már elmúlt (Fotó: Havran Zoltán)

A kormányzati várakozások szerint az árrésstop egyszerre szolgálta volna a fogyasztók tehermentesítését és az inflációs pálya letörését. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kommunikációjában rendszeresen megjelent az az érv, hogy az intézkedés nem torzítja érdemben a piacot, viszont megakadályozza az „indokolatlan” áremeléseket, illetve azt, hogy a költségnövekedést teljes egészében a vásárlókra hárítsák. Ennek hatásait jelenleg is vizsgálják elemzők közgazdászok.

A hivatalos statisztika azonban valóban mutatott inflációs fordulatot. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az élelmiszerárak éves emelkedési üteme 2025 márciusában még hét százalék volt, áprilisra azonban 5,4 százalékra lassult. 

Ez egybeesett az árrésszabályozás első teljes hónapjával, ami alapján a kormány az intézkedés sikerességét hangsúlyozta.

A kedvező trend azonban nem bizonyult tartósnak. Májusban az élelmiszer-infláció ismét gyorsult, júniusban pedig tovább emelkedett. A havi adatok is ezt támasztják alá: az árrésstop bevezetését követően egyszeri árcsökkenés volt megfigyelhető, ezt követően azonban az árak újra növekedni kezdtek. 

Ez arra utal, hogy az intézkedés rövid távon fékezte, de nem törte meg tartósan az élelmiszerárak emelkedését.

A kormányzat ezzel párhuzamosan sikeresnek értékelte a lépést. Az NGM szerint az érintett termékek ára átlagosan 20–24 százalékkal csökkent. (Ezek az adatok nem a teljes élelmiszerkosárra vonatkoznak, hanem az árréskorlátozás alá eső, szűkebb termékkörre, és módszertanuk eltér a KSH inflációszámításától. Ez magyarázza, hogy a jelentős kormányzati áresés miért csak korlátozottan tükröződik a hivatalos inflációs adatokban.)

A „mi lett volna nélküle” kérdésre elsősorban a Magyar Nemzeti Bank ad választ. A jegybank 2025-ös inflációs jelentése szerint a kormányzati árintézkedések összességében mintegy 0,8 százalékponttal mérséklik az idei átlagos inflációt, amelyből körülbelül 0,5 százalékpont az élelmiszer-árréskorlátozáshoz köthető. 

Ez azt jelenti, hogy az intézkedés nélkül az infláció érdemben magasabb lenne, és ennek hatása döntően az élelmiszerárakban jelentkezne.

 Más kérdés, hogy októberben és novemberben az MNB által megjelölt számokhoz képest nagyobb arányban járult hozzá az élelmiszerárak csökkenése a teljes árindexhez, de a jegyban elsősorban éves alapon számol.

A jegybank ugyan nem közöl külön számsort arra, hogy az élelmiszer-infláció pontosan mennyivel lenne magasabb árrésstop nélkül, de az intézkedés célzottsága alapján valószínűsíthető, hogy a legerősebben érintett hónapokban egy-két százalékpontos különbség is kialakulhatott. Ez azonban becslés, nem hivatalos statisztikai adat.

Összességében az eddigi tapasztalatok alapján az árrésszabályozás hatása így foglalható össze:

• rövid távon lassította az élelmiszerárak emelkedését,
• statisztikailag kimutatható, inflációfékező hatást gyakorolt,
• és a jegybank szerint nélküle rosszabb lenne az inflációs kép.

Az élelmiszerárak alakulását persze továbbra is döntően költség-, importár- és beszállítói tényezők határozzák meg.