Meglepetés a pénztárnál: nagyon rég nem tapasztalhattak ilyet a vásárlók

Az infláció 2025 novemberében 3,8 százalék volt. A kedvező mérték elérését segítették egyéb hatások mellett az árszabályozások is. Ha a statisztikai adatból kivesszük az üdítőket, az élvezeti cikkeket és a vendéglátóipar árindexnövelő hatását, kiderül, hogy a mindennapi élelmiszerek ára valójában csökkent a boltokban.

Még több terméknek csökken az ára Fotó: Kurucz Árpád

A novemberi 3,8 százalékos áremelkedésben a legnagyobb inflációs hatást a vendéglátás (novemberben 9 százalék), a szolgáltatások egyes területei (6 százalék) és a háztartási energia (ezen belül a vezetékes gáz 18,1 százalék) jelentették. Az élelmiszerek esetében nemzetközi szinten vetítenek előre alapanyag-drágulást, de ez nem épült be a novemberi árakba. Az árindex növekedési ütemét jelentősen lassította az üzemanyagok ára, illetve nagyon fontos, hogy maga az élelmiszer árváltozása is.

Fotó: Havran Zoltán

Az élelmiszerek teljes körében a novemberi áremelkedés mértéke mindent összevetve 4,1 százalék volt, ami már önmagában is a legkisebb üteműnek számít 2025-ben. 

Ugyanakkor a teljes élelmiszerkörön belül a vendéglátás, a szeszes ital és dohányáruk, valamint az alkoholmentes italok drágulásának hatása lebontható az adatrendszerből.

A statisztikai hivatal részletesebb bontású adatközlése szerint megállapítható, hogy az élelmiszer-áremelkedés az élvezeti cikkek nélkül már csak 3,2 százalék volt. Tovább bontva, az adatsorból kivéve a vendéglátás árnövekedését (ez ugyancsak nem napi bevásárlási kosártermék) az élelmiszer-infláció már csak 0,6 százalék volt. És most érdemes megkapaszkodni, mert az előbbiek, valamint az alkoholmentes italok nélkül számolt árindex 0,3 százalékkal csökkent. Ilyen valóban nagyon rég nem fordult elő. Mindez ugyan játék a statisztikai adatokkal, de a legutolsó szám fejezi ki a legcélzottabban az árrésszabályozás kedvező hatását – minden más, amit lebontottunk, nem tartozik az intézkedés hatálya alá.

Az infláció alakulásában lényeges kérdés a vásárlók árérzete, árvárakozása és ezeken keresztül a fogyasztói bizalom kérdése. 

A forgalmi adatok szerint egyértelmű, hogy a javuló inflációt érzékelik a vásárlók (természetesen nem a statisztika, hanem háztartásuk szintjén).

A számokból kitűnik az is, hogy az árrésszabályozás megítélése kedvező. Ugyanakkor a kereskedők mintha kicsit ez ellen „játszanának” a kommunikációjukkal. A követelésük, az árrésszabályozás azonnali kivezetése az áremelés lehetőségét (is) kódolja. Ráadásul a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi kommunikációja szerint akkor érdemes elgondolkodni az árrésstop kivezetésén, ha az élelmiszer-infláció három százalék körül alakul. Novemberre megközelítette ugyan a kívánt szintet, de éves alapon továbbra sem, magyarán a kérdés nem aktuális.

Visszatérve a novemberi inflációs adathoz, ugyancsak biztató jel, hogy 2024. októberhez képest képest az élelmiszerek teljes körében alig változott az árszint, 0,2 százalékon állt meg a mutató. (Fontos megjegyezni, hogy ez az élvezeti cikkek, szeszes ital és dohányáru nélkül is ugyanennyi volt). Lehet persze tovább játszani a számokkal: most novemberben a 2024. decemberi adatokhoz képest az élelmiszerek teljes körében 3,7 százalék volt a drágulás üteme. De a leszűkített élelmiszerek körében a mutató 0,6 százalékos csökkenést mutat novemberre vonatkozóan, ami ugyancsak meglepően jó adatnak számít az elmúlt évek tükrében.

Ennek megfelelően alakult a fogyasztói bizalom is. A háztartások fogyasztási kiadásainak, továbbá a szabályozásban érintett élelmiszer jellegű vegyes üzletkör 3 százalék feletti volumennövekedése jelzi a vásárlói kedv erősödését.

Gazdasági oldalról természetesen van értelme a szabályozás kivezetésének, ám a jelek szerint ezt egy még nyugodtabb árkörnyezet és még erősebb fogyasztói aktivitás indokolná. Nagy kérdés hogyan alakul majd a decemberi forgalom, amely egyrészt teljes képet ad az éves élelmiszer- és kiskereskedelmi költésekről, másrészt előrevetíti a következő év első negyedének kiskereskedelmi mozgásait.