Újabb csuklóztatás az Európai Bizottságtól – most az árrésstop csípi a brüsszeli bürokraták szemét

Nem tetszik Brüsszelnek az árrésstop, ezért megfenyegette Magyarországot, ha az intézkedést két hónapon belül nem számolja fel, akkor perre viszik az ügyet. Az Európai Bizottság most azt sérelmezi, hogy az egységes piacra vonatkozó uniós szabályoknak nem tesz maradéktalanul eleget hazánk.

Illusztráció Fotó: Havran Zoltán

Magyarországnak tartózkodnia kell az egységes piaccal ellentétes, bevezetett árrésstoptól az élelmiszerek és a drogériákban forgalmazott cikkek tekintetében – figyelmeztetett az Európai Bizottság . Ez már nem üres szó: ha Budapest nem áll kötélnek, a bizottság bírósághoz fordul. Két hónapot adtak a válaszadásra és az intézkedésre, ha ez nem történik meg, az Európai Unió Bírósága elé kerül az ügy – írja a Világgazdaság.

Az Európai Bizottságnak nagyon nem tetszik az árrésstop  Fotó: HENRIQUE CAMPOS/Hans Lucas

Most az élelmiszer-infláció megfékezését célzó eszközt kezdte ki az Európai Bizottság 

A lap cikke szerint az Európai Bizottság két indoklással ellátott véleményt adott ki Magyarországgal szemben: az egyik eljárás az élelmiszer-kiskereskedőket érinti, a másik pedig a drogériák által egyes nem élelmiszer jellegű termékek értékesítésére vonatkozó hasonló korlátozásokra terjed ki.

A kormány döntése értelmében az árrésstop február 28-ig lett meghosszabbítva. Ez bőven a Brüsszel által most szabott két hónapos határidő után van. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban bejelentette, hogy az intézkedésnek nemcsak az időtartamát hosszabbítják meg, hanem december 1-jétől további 14 élelmiszerre is kiterjesztik. Az élelmiszer-infláció megfékezését célzó javaslat a kiskereskedelmi láncok árrését korlátozza 10 százalékban számos alapvető élelmiszer esetében, majd ezt a háztartási cikkekre is kiterjesztették.

A kormány lényegében haszonárstopot vezetett be az elszabaduló élelmiszerárak megfékezésére. A kereskedők az árrésből fedezik a működési költségeket (munkabér, rezsi, karbantartások), az adókat, illetve ebből termelik ki a profitot is. Ez az, aminek a mértékéből vissza akart venni a kormány. A nemzetgazdasági minisztérium szerint az árrésstop bevezetése óta tartós és érdemi árcsökkenést eredményezett:

• a drogériákban átlagosan több mint 27 százalékkal, 
• az élelmiszerüzletekben pedig 20 százalékkal 

lettek olcsóbbak az érintett termékek. 

NGM: Brüsszel továbbra is a multik érdekeit képviseli

A Nemzetgazdasági Minisztérium a bizottság bejelentésére reagálva közleményében kifejti: ma kiderült, hogy Brüsszel továbbra is a multik érdekeit képviseli, és újabb pénzeket akar behajtani Ukrajna és a háború finanszírozására. A kormány kész megvédeni az árréscsökkentést a brüsszeli eljárással szemben — emeli ki a tárca, hozzátéve: az intézkedés a multik indokolatlan áremeléseit fékezte meg, és érezhetően levitte az árakat. Az árréscsökkentés működik — az érintett élelmiszerek átlagosan 20–24 százalékkal, a drogériai termékek pedig több mint 27 százalékkal lettek olcsóbbak.

Brüsszel kifárasztásra játszik

A jövő heti sorsdöntő EU-csúcs előtt – amelyen Magyarország ellenállását igyekeznek megtörni a brüsszeli bürokraták – több egyéb eljárást-megrovást-fenyegetést is a magyarok nyakába zúdítottak egy lendülettel.

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben, mivel a bizottság szerint az ország nem tart be több rendelkezést az európai médiaszabadság törvény és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv egyes követelményeiből.

Továbbá kötelezettségszegési eljárást indítanak, mert Magyarország nem akadályozta meg az EU-n belüli befektetőállam-vitarendezési eljárások tilalmának megsértését, amely tilalmat az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata rögzít. A kötelezettségszegés oka a Mol és az általa ellenőrzött vállalatok olyan lépései, amelyek megsértik az EU-n belüli befektetőállam-vitarendezés tilalmát. Kötelezettségszegési eljárást indítanak amiatt is, mert a bizottság szerint a magyar jogszabályok kizárólagos jogot biztosítanak a magyar állami irányítás alatt álló Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda számára, hogy hivatalos célra hiteles fordítási szolgáltatásokat nyújtson. Az Európai Bizottság arról is döntött, hogy véleményezést küld nyolc tagállamnak – Görögországnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Ciprusnak, Magyarországnak, Máltának, Lengyelországnak és Portugáliának –, mivel azok nem ültették át teljes mértékben nemzeti jogukba a megújuló energiaforrások támogatására vonatkozó irányelvet.