Idén is kiváló minőségű búzával látták el a magyar gazdák a hazai és a nemzetközi piacot

Végéhez közeledik a 2025-ös esztendő, amely a magyar mezőgazdaság számára egyszerre hozott komoly kihívásokat és szép eredményeket. A szántóföldi növénytermesztés idei mérlege vegyes képet mutat, mivel az időjárási viszontagságok és a piaci verseny is éreztették a hatásukat. Minden bonyodalom ellenére a búza betakarított mennyisége a legtöbb vármegyében meghaladta az előző évi szintet, így a hazai igények kielégítése mellett jelentős mennyiség jut exportra is.

2025. 12. 31. 15:32
Fotó: Szakony Attila
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány átfogó elemzést készített az idei év mezőgazdasági teljesítményéről. A KSH első becsléseire támaszkodó adatok szerint az ágazat teljes kibocsátási értéke 6,2 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, így meghaladta a 4400 milliárd forintot. Ez a növekedés részben a termelési árszínvonal tízszázalékos emelkedésének, részben az állattenyésztési volumen 2,5 százalékos bővülésének köszönhető. A növénytermesztés volumene ugyanakkor országos szinten 8,7 százalékkal visszaesett, aminek a hátterében elsősorban az időjárás állt: a korai és késő tavaszi fagyok, valamint a nyári aszály egyaránt nehezítette a gazdák munkáját. A kedvezőtlen körülmények főként a kapásnövények fejlődését és a gyümölcsfák virágzását vetették vissza.

Egyes szántóföldi növények termésmennyisége Magyarországon 2020-2025 között (tonnában kifejezve). / Forrás: Oeconomus
Egyes szántóföldi növények termésmennyisége Magyarországon 2020–2025 között (tonnában kifejezve)  Forrás: Oeconomus

A gabonanövények közül a búza az élen

A búza és az árpa termésmennyisége az előző évihez képest egyaránt kilenc százalékkal emelkedett. A búzával bevetett terület nagysága 13 százalékkal, több mint egymillió hektárra nőtt 2025-ben. Az országos termésátlag hektáronként 5510 kilogramm volt, az össztermés pedig megközelítette az 5,8 millió tonnát. Ezzel szemben a kukorica megsínylette az évet, mennyisége 29 százalékkal csökkent, és mérséklődött a napraforgó, valamint a repce termése is.

A legtöbb búzát, 501 351 tonnát Békés vármegyében gyűjtöttek be a földekről. A képzeletbeli dobogó második fokán Jász-Nagykun-Szolnok, a harmadikon pedig Bács-Kiskun vármegye áll. Ez a három térség adta az országos búzatermés közel negyedét, pontosan 24,8 százalékát. Érdemes megjegyezni, hogy a kedvező összesített eredmények ellenére Jász-Nagykun-Szolnokban és Békésben csökkenés volt tapasztalható a tavalyi évhez képest.

A búza betakarított mennyiségének változása 2025-ben az előző évi értékekhez képest (százalékban kifejezve). / Forrás: Oeconomus
A búza betakarított mennyiségének változása 2025-ben az előző évi értékekhez képest (százalékban kifejezve). / Forrás: Oeconomus

Kiemelkedően teljesítettek ugyanakkor a nyugat-magyarországi térségek:

  • Baranya és Győr-Moson-Sopron vármegyében látványos, 30 százalékos növekedést regisztráltak a betakarított búza mennyiségében 2024-hez viszonyítva,
  •  Bács-Kiskunban szintén jelentős, 26 százalékos bővülést értek el a gazdák.

A hazai termés komoly exportárualapot is képez. Legfontosabb felvásárlóink közé Olaszország, Ausztria és Németország tartozik. A kivitel jelentőségét jelzi, hogy a magyar búza exportjának értéke már a 2023-as évben is elérte a 759 millió dollárt.

Nemzetközileg is optimista hangulat uralkodik. A FAO előrejelzése alapján a világ gabonatermelése decemberben átlépte a hárommilliárd tonnás lélektani határt. A növekedésben komoly szerepet játszott az argentin vetésterületek bővülése és a kedvező időjárás. A búza mellett az árpa és a rizs terméshozamai is emelkedtek világviszonylatban. A rizstermelés a 2025/2026-os szezonban várhatóan eléri az 558,8 millió tonnát, köszönhetően az indonéziai termőterületek növekedésének, valamint a javuló bangladesi és japán eredményeknek.

Az állattenyésztési ágazat teljesítményét idén több állategészségügyi kihívás is nehezítette. A ragadós száj- és körömfájás, valamint a madárinfluenza felbukkanása miatt a szarvasmarha- és baromfitartás volumene enyhén mérséklődött. 

Összességében elmondható, hogy a magyar mezőgazdaság a nehézségek ellenére is stabilan teljesített. A növénytermesztésen belül az ipari növények volumene ugyan csökkent, és a gyümölcsfélék esetében is jelentős visszaesés történt – a barack termése például 68 százalékkal volt kevesebb –, a stratégiai fontosságú gabonafélék terén elért eredmények biztatóak.

 

A kiemelt kép illusztráció  (Forrás: Fotó: Szakony Attila/Zalai Hírlap)
 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.