Rakétacsapások hajnalban
Harkivban hajnali fél ötkor hallatszottak az első robbanások, amelyek az infrastruktúrát érintették, és azonnali áramkimaradásokat okoztak. Reggelig legalább 15 robbanásról érkezett hír.
Harkivban hajnali fél ötkor hallatszottak az első robbanások, amelyek az infrastruktúrát érintették, és azonnali áramkimaradásokat okoztak. Reggelig legalább 15 robbanásról érkezett hír.
A bombázás következtében a vasúti hálózat is megrongálódott – tartalék rendszereket kapcsoltak be, a vonatokat dízelmozdonyok húzták.
A metró a támadás után nem közlekedett, a föld alatti állomások csak óvóhelyként szolgáltak.

Az áramszünet miatt a város jelzőlámpái sem működtek, rendőrök irányították a forgalmat.
A vízellátást csökkentett nyomáson, ütemterv szerint biztosították.
A NetBlocks jelentése szerint a régióban és a környező területeken telekommunikációs zavarok léptek fel, sok helyen az internet-hozzáférés is akadozott vagy teljesen megszűnt.
A lakosok hiába tárcsázták a segélyhívót, a mentőszolgálatokat sem lehetett elérni.
Az áramszünet miatt a légiriadó is a telefonokon szólalt meg, a városban járőröző mentők és rendőrök hangszórókon figyelmeztették az embereket.
Az emberek a támadás után víz, fűtés és áram nélkül próbáltak túlélni.
A Kyiv Independent korabeli beszámolója szerint a támadások kulcsfontosságú energetikai létesítményeket semmisítettek meg. Ihor Terekhov március 24-én a nemzeti televíziónak azt mondta:
az orosz rakéta- és dróntámadások elpusztították Harkiv hőerőművét és az összes elektromos alállomását.
Március 22-én Oroszország több mint 150 rakétát és drónt indított ukrán városok és kritikus infrastruktúrák ellen. A hőerőmű leállt, és ezzel a város elveszítette hő- és villamosenergia-termelési kapacitásának nagy részét.
A csapás megrongálta Ukrajna legnagyobb vízerőművét, a Dnyiprói Vízerőművet is.
A Naftogaz vezérigazgatója arról számolt be, hogy egy földalatti gáztározóban is károk keletkeztek. A városban vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be.
A lassan négy éve tartó háború során az orosz támadások súlyosan megrongálták a lakossági földgázellátást, így sokan elektromos fűtésre kényszerültek átállni. Rendszeresen érkeznek beszámolók arról, hogy áramszünet sújt kiterjedt, nagy ukrán régiókat, vagyis sokan már árammal se tudják fűteni otthonaikat a farkasordító hideg éjszakákon. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt viszont ez nem érdekli, és nem hajlandó megállapodást kötni Oroszországgal.
Nehéz éjszakájuk volt a harkiviaknak – írta Telegram-csatornáján Ihor Terehov polgármester 2024. február 10-én. Beszámolt róla, hogy egy orosz támadásban tizenöt lakóépület semmisült meg a kelet-ukrajnai nagyvárosban, miután egy drón egy benzinkútba csapódott.
A hóval keveredett üzemanyag szétfolyt az utcán, és felgyújtotta a közeli házakat
– számol be róla a Liga.net ukrán hírportál. Az egyik lakóházban egy egész család halt meg, a szülőkön kívül egy négy- és egy hétéves gyermek, valamint egy csecsemő – idézi Szergej Bolvinovot, a Harkiv megyei rendőrség nyomozati osztályának vezetőjét a lap.
Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a milliós nagyváros szinte teljesen megbénuljon.
Az Európai Néppárt több vezető politikusa, köztük Manfred Weber Ukrajna további támogatását sürgette, és az európai katonai szerepvállalás lehetőségét is felvetette. A pártcsaládhoz tartozó Tisza Párt az Európai Parlamentben, és annak vezetője, Magyar Péter is Weberék tervei mellett állt ki.
Borítókép: Tűzoltók dolgoznak egy lakóövezetben Harkivban (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!