Rakétacsapások hajnalban
Harkivban hajnali fél ötkor hallatszottak az első robbanások, amelyek az infrastruktúrát érintették, és azonnali áramkimaradásokat okoztak. Reggelig legalább 15 robbanásról érkezett hír.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar NemzetHarkivban hajnali fél ötkor hallatszottak az első robbanások, amelyek az infrastruktúrát érintették, és azonnali áramkimaradásokat okoztak. Reggelig legalább 15 robbanásról érkezett hír.
A bombázás következtében a vasúti hálózat is megrongálódott – tartalék rendszereket kapcsoltak be, a vonatokat dízelmozdonyok húzták.
A metró a támadás után nem közlekedett, a föld alatti állomások csak óvóhelyként szolgáltak.

Az áramszünet miatt a város jelzőlámpái sem működtek, rendőrök irányították a forgalmat.
A vízellátást csökkentett nyomáson, ütemterv szerint biztosították.
A NetBlocks jelentése szerint a régióban és a környező területeken telekommunikációs zavarok léptek fel, sok helyen az internet-hozzáférés is akadozott vagy teljesen megszűnt.
A lakosok hiába tárcsázták a segélyhívót, a mentőszolgálatokat sem lehetett elérni.
Az áramszünet miatt a légiriadó is a telefonokon szólalt meg, a városban járőröző mentők és rendőrök hangszórókon figyelmeztették az embereket.
Az emberek a támadás után víz, fűtés és áram nélkül próbáltak túlélni.
A Kyiv Independent korabeli beszámolója szerint a támadások kulcsfontosságú energetikai létesítményeket semmisítettek meg. Ihor Terekhov március 24-én a nemzeti televíziónak azt mondta:
az orosz rakéta- és dróntámadások elpusztították Harkiv hőerőművét és az összes elektromos alállomását.
Március 22-én Oroszország több mint 150 rakétát és drónt indított ukrán városok és kritikus infrastruktúrák ellen. A hőerőmű leállt, és ezzel a város elveszítette hő- és villamosenergia-termelési kapacitásának nagy részét.
A csapás megrongálta Ukrajna legnagyobb vízerőművét, a Dnyiprói Vízerőművet is.
A Naftogaz vezérigazgatója arról számolt be, hogy egy földalatti gáztározóban is károk keletkeztek. A városban vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be.
A lassan négy éve tartó háború során az orosz támadások súlyosan megrongálták a lakossági földgázellátást, így sokan elektromos fűtésre kényszerültek átállni. Rendszeresen érkeznek beszámolók arról, hogy áramszünet sújt kiterjedt, nagy ukrán régiókat, vagyis sokan már árammal se tudják fűteni otthonaikat a farkasordító hideg éjszakákon. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt viszont ez nem érdekli, és nem hajlandó megállapodást kötni Oroszországgal.
Nehéz éjszakájuk volt a harkiviaknak – írta Telegram-csatornáján Ihor Terehov polgármester 2024. február 10-én. Beszámolt róla, hogy egy orosz támadásban tizenöt lakóépület semmisült meg a kelet-ukrajnai nagyvárosban, miután egy drón egy benzinkútba csapódott.
A hóval keveredett üzemanyag szétfolyt az utcán, és felgyújtotta a közeli házakat
– számol be róla a Liga.net ukrán hírportál. Az egyik lakóházban egy egész család halt meg, a szülőkön kívül egy négy- és egy hétéves gyermek, valamint egy csecsemő – idézi Szergej Bolvinovot, a Harkiv megyei rendőrség nyomozati osztályának vezetőjét a lap.
Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a milliós nagyváros szinte teljesen megbénuljon.
Az Európai Néppárt több vezető politikusa, köztük Manfred Weber Ukrajna további támogatását sürgette, és az európai katonai szerepvállalás lehetőségét is felvetette. A pártcsaládhoz tartozó Tisza Párt az Európai Parlamentben, és annak vezetője, Magyar Péter is Weberék tervei mellett állt ki.
Borítókép: Tűzoltók dolgoznak egy lakóövezetben Harkivban (Fotó: AFP)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.