Mutatjuk mire képes a háború egy modern városban + videók

2026. 03. 02. 20:22

Négy éve tart az orosz–ukrán háború. A Harkivot ért támadás szemléletes példája volt annak, hogyha az energiát kiiktatják, vele együtt minden összeomlik. 2024. március közepén, az infrastruktúrát ért addigi legnagyobb orosz csapás után leállt a metró, elsötétültek a jelzőlámpák, a lakosok ivóvíz nélkül maradtak. Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a milliós nagyváros szinte teljesen megbénuljon.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rakétacsapások hajnalban

Harkivban hajnali fél ötkor hallatszottak az első robbanások, amelyek az infrastruktúrát érintették, és azonnali áramkimaradásokat okoztak. Reggelig legalább 15 robbanásról érkezett hír.

Megbénult a nagyváros közlekedése

A bombázás következtében a vasúti hálózat is megrongálódott – tartalék rendszereket kapcsoltak be, a vonatokat dízelmozdonyok húzták. 

A metró a támadás után nem közlekedett, a föld alatti állomások csak óvóhelyként szolgáltak. 

A metró a támadás után nem közlekedett, a föld alatti állomások csak óvóhelyként szolgáltak
A metró a támadás után nem közlekedett, a föld alatti állomások csak óvóhelyként szolgáltak (Fotó: AFP)

Az áramszünet miatt a város jelzőlámpái sem működtek, rendőrök irányították a forgalmat.

A vízellátást csökkentett nyomáson, ütemterv szerint biztosították. 

A NetBlocks jelentése szerint a régióban és a környező területeken telekommunikációs zavarok léptek fel, sok helyen az internet-hozzáférés is akadozott vagy teljesen megszűnt.

A lakosok hiába tárcsázták a segélyhívót, a mentőszolgálatokat sem lehetett elérni. 

Az áramszünet miatt a légiriadó is a telefonokon szólalt meg, a városban járőröző mentők és rendőrök hangszórókon figyelmeztették az embereket. 

Az emberek a támadás után víz, fűtés és áram nélkül próbáltak túlélni.

A Kyiv Independent korabeli beszámolója szerint a támadások kulcsfontosságú energetikai létesítményeket semmisítettek meg. Ihor Terekhov március 24-én a nemzeti televíziónak azt mondta: 

az orosz rakéta- és dróntámadások elpusztították Harkiv hőerőművét és az összes elektromos alállomását.

Március 22-én Oroszország több mint 150 rakétát és drónt indított ukrán városok és kritikus infrastruktúrák ellen. A hőerőmű leállt, és ezzel a város elveszítette hő- és villamosenergia-termelési kapacitásának nagy részét. 

A csapás megrongálta Ukrajna legnagyobb vízerőművét, a Dnyiprói Vízerőművet is. 

A Naftogaz vezérigazgatója arról számolt be, hogy egy földalatti gáztározóban is károk keletkeztek. A városban vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be.

A lassan négy éve tartó háború során az orosz támadások súlyosan megrongálták a lakossági földgázellátást, így sokan elektromos fűtésre kényszerültek átállni. Rendszeresen érkeznek beszámolók arról, hogy áramszünet sújt kiterjedt, nagy ukrán régiókat, vagyis sokan már árammal se tudják fűteni otthonaikat a farkasordító hideg éjszakákon. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt viszont ez nem érdekli, és nem hajlandó megállapodást kötni Oroszországgal.

Harkivban egy egész utca megsemmisült

Nehéz éjszakájuk volt a harkiviaknak – írta Telegram-csatornáján Ihor Terehov polgármester 2024. február 10-én. Beszámolt róla, hogy egy orosz támadásban tizenöt lakóépület semmisült meg a kelet-ukrajnai nagyvárosban, miután egy drón egy benzinkútba csapódott. 

A hóval keveredett üzemanyag szétfolyt az utcán, és felgyújtotta a közeli házakat 

– számol be róla a Liga.net ukrán hírportál. Az egyik lakóházban egy egész család halt meg, a szülőkön kívül egy négy- és egy hétéves gyermek, valamint egy csecsemő – idézi Szergej Bolvinovot, a Harkiv megyei rendőrség nyomozati osztályának vezetőjét a lap.

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a milliós nagyváros szinte teljesen megbénuljon.

Az Európai Néppárt több vezető politikusa, köztük Manfred Weber Ukrajna további támogatását sürgette, és az európai katonai szerepvállalás lehetőségét is felvetette. A pártcsaládhoz tartozó Tisza Párt az Európai Parlamentben, és annak vezetője, Magyar Péter is Weberék tervei mellett állt ki.

Borítókép: Tűzoltók dolgoznak egy lakóövezetben Harkivban (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.