Európai Bizottság vagy Ukrajna Bizottság? – Kinek az érdekei az elsők Brüsszelben?

Brüsszel világossá tette, hogy a Barátság kőolajvezeték körüli helyzetben Ukrajna mellé áll. Szijjártó Péter szerint „az Európai Bizottság ma inkább Ukrajna Bizottság”, és Brüsszel az ukrán érdekeket képviseli. Az Origo Siklósi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezte arról, hová vezethet hosszú távon az, ha Brüsszel egy tagjelölt ország érdekeit a tagállamokéi elé helyezi.

Európai Bizottság vagy Ukrajna Bizottság? Forrás: AFP

Január végén támadás érte a Barátság kőolajvezeték déli szakaszát. Bár a sérült elemet február elejére kijavították, a szállítás azóta sem indult újra . Az Európai Bizottság több tisztviselője is arról beszélt, hogy eszük ágában sincs nyomást gyakorolni Ukrajnára. Szijjártó Péter erre úgy reagált, hogy „az Európai Bizottság ma inkább Ukrajna Bizottság”. Siklósi Pétert arról kérdezte az Origo, hogy amennyiben a bizottság nem lép, milyen mozgástere marad Magyarországnak és Szlovákiának a helyzet rendezésére.

Szijjártó Péter úgy reagált, hogy az Európai Bizottság ma inkább Ukrajna Bizottság  Fotó: MTI

Az Európai Bizottság ma inkább Ukrajna Bizottság?

A szakértő szerint minden jel arra utal, hogy az Európai Bizottságnak fontosabb az Ukrajna projekt, mert a föderalistáknak jól jön, ha egy válság alátámasztja az ő politikájukat. Vagyis: több hatalmat a központi európai szerveknek, a bizottságnak és kevesebbet a tagállamoknak. 

Tehát nekik ez a fő célkitűzésük, és ehhez csak fölhasználják az ukrán háborút és Ukrajnát.

Ukrajna arra hivatkozott korábban, hogy a vezeték egy orosz támadásban megsérült, így műszakilag nem alkalmas olaj szállítására. Ezt azonban többen megcáfolták, köztük Szijjártó Péter is. Siklósi Péter kérdésünkre kifejtette: nagy valószínűséggel nem maga a vezeték sérült meg, hanem a közelében található különféle kiegészítő eszközök. Hozzátette: egy műszaki létesítményről van szó, amelyen belül érzékelők működnek. Hozzátette: az oroszok is ezt állítják, a szlovákok is ezt mondják, és a magyar fél is így látja a helyzetet. Emellett – ahogy fogalmazott – közvetett bizonyítékok is rendelkezésre állnak. 

Példaként említette, hogy korábbi esetekben jóval hamarabb sikerült elhárítani a hibát, most viszont azt állítják, hogy nem sikerül megjavítani a rendszert. 

Ez szerinte azt támasztja alá, hogy az ügyet nyomásgyakorlásként kezelik. Úgy véli, ezt egyfelől a magyar kormány álláspontjának megváltoztatására, másfelől pedig – immár inkább – a választásokba való beavatkozásra használják. Az elmúlt időszakban egymást érték az olyan nyilatkozatok , amelyek Ukrajna mielőbbi uniós csatlakozásáról szóltak. A brüsszeli politikai akaratot jól jelzi Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökének felszólalása is. „A bővítés kérdésében szintet kell lépnünk. Olyan parlamentnek az elnöke vagyok, amely elsöprő többséggel támogatja ezt a folyamatot” – mondta Münchenben. Orbán Viktor azonban a magyar érdekeket tartja szem előtt, ezért akadályozza Ukrajna integrációs terveit. Siklósi Péter arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e, hogy a vita tovább éleződik, és ennek az uniós döntéshozatalban is következményei lesznek – vagy Ursula von der Leyen és csapata inkább Magyar Péter győzelmében bízik úgy reagált:

Ursula von der Leyen és csapata jól láthatóan nem csupán bízik ebben, hanem mindent meg is tesz ennek érdekében.

Szerinte nemcsak ebben az ügyben, hanem más kérdésekben is – például a migráció területén – Orbán Viktornak és a magyar kormánynak határozott álláspontja van. Hozzátette: olyan álláspontról van szó, amelyről kiderült, hogy Magyarországnak volt igaza, így például a migrációs kérdésben is. Értékelése szerint ezért nyilvánvaló, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy – ha csak lehetséges – más vezesse Magyarországot. Úgy vélte, mára minden illúziónak el kellett múlnia ezzel kapcsolatban. Az EU aktívan vizsgálja Ukrajna 2027-es csatlakozásának beépítését egy békemegállapodásba is, egy részleges tagság formájában. Arra a kérdésre, hogy nem inkább politikai manőver-e ez, amelyet a béke reményébe csomagolnak be, és így próbálják betolni mihamarabb Ukrajnát az Európai Unióba kifejtette: 

Az Európai Unió úgy próbálja beállítani a helyzetet, mintha kizárólag két alternatíva létezne: az egyik a háború korlátlan folytatása, a másik pedig Ukrajna európai uniós csatlakozása.

Úgy fogalmazott, hogy a döntéshozók meg sem hallják, sőt meg sem akarják fontolni annak lehetőségét, hogy létezhet egy harmadik út is. Hozzátette: ezt a harmadik alternatívát többek között a magyar kormány képviseli, amely szerint egy semleges Ukrajnának kellene léteznie, amely nem tartozik sem Oroszországhoz, sem a Nyugathoz. Álláspontja szerint egy ilyen semleges Ukrajnával Európának stratégiai partnerségi viszonyt kellene kialakítania.

Kilencvenmilliárd eurós hitel a korrupt ukrán hatalomnak

Az Európai Unió és tagállamai 2022. február óta 193,3 milliárd eurót fizettek ki Ukrajnának. 

Összehasonlításképpen Magyarország 2004 és 2024 között – minden forrást és jogcímet összeadva – nettó 73 milliárd euró támogatásban részesült az EU-tól. Idén pedig az Európai Parlament jóváhagyta a 90 milliárd eurós közös hitelt Ukrajna támogatására. 

Az Európai Bizottság közleményben szólította fel hazánkat a megállapodás betartására. Arra a kérdésre, hogy indokolt-e ekkora volumenű pénzügyi és katonai támogatás egy nem uniós tagország számára, miközben több tagállam gazdasági nehézségekkel küzd, valamint hogy milyen garanciák biztosítják, hogy a kifizetett források felhasználása átlátható és ellenőrizhető marad egy olyan országban, ahol a rendszerszintű korrupció évek óta visszatérő probléma, Siklósi Péter kifejtette: hogy az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió egyes tagállamai részéről ez egyértelmű értékválasztás kérdése. Megfogalmazása szerint 

számukra fontosabb a háború folytatása és Ukrajna támogatása, mint az, hogy ugyanezeket a forrásokat az európai gazdaság élénkítésére, illetve az európai adófizetők életkörülményeinek javítására fordítsák.

A második kérdésre válaszolva azt mondta: semmilyen biztosíték nincs arra, hogy – ahogyan eddig is – a jövőben ne tűnjön el a pénzek jelentős része az ukrajnai korrupció útvesztőiben, és ne magánzsebekben kössön ki.

Ukrajnában a korrupció nem rendszerhiba, hanem a rendszer maga

– fogalmazott. Úgy látja, hogy ez mindig is így működött, és a háború alatt még inkább így működik. Álláspontja szerint semmi kétség nem lehet afelől, hogy a jövőben is ugyanígy fog működni.

Borítókép: Antonio Costa, Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)