Európai Bizottság vagy Ukrajna Bizottság? – Kinek az érdekei az elsők Brüsszelben?

Brüsszel világossá tette, hogy a Barátság kőolajvezeték körüli helyzetben Ukrajna mellé áll. Szijjártó Péter szerint „az Európai Bizottság ma inkább Ukrajna Bizottság”, és Brüsszel az ukrán érdekeket képviseli. Az Origo Siklósi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezte arról, hová vezethet hosszú távon az, ha Brüsszel egy tagjelölt ország érdekeit a tagállamokéi elé helyezi.

Európai Bizottság vagy Ukrajna Bizottság? Forrás: AFP

Példaként említette, hogy korábbi esetekben jóval hamarabb sikerült elhárítani a hibát, most viszont azt állítják, hogy nem sikerül megjavítani a rendszert. 

Ez szerinte azt támasztja alá, hogy az ügyet nyomásgyakorlásként kezelik. Úgy véli, ezt egyfelől a magyar kormány álláspontjának megváltoztatására, másfelől pedig – immár inkább – a választásokba való beavatkozásra használják. Az elmúlt időszakban egymást érték az olyan nyilatkozatok , amelyek Ukrajna mielőbbi uniós csatlakozásáról szóltak. A brüsszeli politikai akaratot jól jelzi Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökének felszólalása is. „A bővítés kérdésében szintet kell lépnünk. Olyan parlamentnek az elnöke vagyok, amely elsöprő többséggel támogatja ezt a folyamatot” – mondta Münchenben. Orbán Viktor azonban a magyar érdekeket tartja szem előtt, ezért akadályozza Ukrajna integrációs terveit. Siklósi Péter arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e, hogy a vita tovább éleződik, és ennek az uniós döntéshozatalban is következményei lesznek – vagy Ursula von der Leyen és csapata inkább Magyar Péter győzelmében bízik úgy reagált:

Ursula von der Leyen és csapata jól láthatóan nem csupán bízik ebben, hanem mindent meg is tesz ennek érdekében.

Szerinte nemcsak ebben az ügyben, hanem más kérdésekben is – például a migráció területén – Orbán Viktornak és a magyar kormánynak határozott álláspontja van. Hozzátette: olyan álláspontról van szó, amelyről kiderült, hogy Magyarországnak volt igaza, így például a migrációs kérdésben is. Értékelése szerint ezért nyilvánvaló, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy – ha csak lehetséges – más vezesse Magyarországot. Úgy vélte, mára minden illúziónak el kellett múlnia ezzel kapcsolatban. Az EU aktívan vizsgálja Ukrajna 2027-es csatlakozásának beépítését egy békemegállapodásba is, egy részleges tagság formájában. Arra a kérdésre, hogy nem inkább politikai manőver-e ez, amelyet a béke reményébe csomagolnak be, és így próbálják betolni mihamarabb Ukrajnát az Európai Unióba kifejtette: 

Az Európai Unió úgy próbálja beállítani a helyzetet, mintha kizárólag két alternatíva létezne: az egyik a háború korlátlan folytatása, a másik pedig Ukrajna európai uniós csatlakozása.

Úgy fogalmazott, hogy a döntéshozók meg sem hallják, sőt meg sem akarják fontolni annak lehetőségét, hogy létezhet egy harmadik út is. Hozzátette: ezt a harmadik alternatívát többek között a magyar kormány képviseli, amely szerint egy semleges Ukrajnának kellene léteznie, amely nem tartozik sem Oroszországhoz, sem a Nyugathoz. Álláspontja szerint egy ilyen semleges Ukrajnával Európának stratégiai partnerségi viszonyt kellene kialakítania.

Kilencvenmilliárd eurós hitel a korrupt ukrán hatalomnak

Az Európai Unió és tagállamai 2022. február óta 193,3 milliárd eurót fizettek ki Ukrajnának. 

Összehasonlításképpen Magyarország 2004 és 2024 között – minden forrást és jogcímet összeadva – nettó 73 milliárd euró támogatásban részesült az EU-tól. Idén pedig az Európai Parlament jóváhagyta a 90 milliárd eurós közös hitelt Ukrajna támogatására. 

Az Európai Bizottság közleményben szólította fel hazánkat a megállapodás betartására. Arra a kérdésre, hogy indokolt-e ekkora volumenű pénzügyi és katonai támogatás egy nem uniós tagország számára, miközben több tagállam gazdasági nehézségekkel küzd, valamint hogy milyen garanciák biztosítják, hogy a kifizetett források felhasználása átlátható és ellenőrizhető marad egy olyan országban, ahol a rendszerszintű korrupció évek óta visszatérő probléma, Siklósi Péter kifejtette: hogy az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió egyes tagállamai részéről ez egyértelmű értékválasztás kérdése. Megfogalmazása szerint 

számukra fontosabb a háború folytatása és Ukrajna támogatása, mint az, hogy ugyanezeket a forrásokat az európai gazdaság élénkítésére, illetve az európai adófizetők életkörülményeinek javítására fordítsák.

A második kérdésre válaszolva azt mondta: semmilyen biztosíték nincs arra, hogy – ahogyan eddig is – a jövőben ne tűnjön el a pénzek jelentős része az ukrajnai korrupció útvesztőiben, és ne magánzsebekben kössön ki.

Ukrajnában a korrupció nem rendszerhiba, hanem a rendszer maga

– fogalmazott. Úgy látja, hogy ez mindig is így működött, és a háború alatt még inkább így működik. Álláspontja szerint semmi kétség nem lehet afelől, hogy a jövőben is ugyanígy fog működni.

Borítókép: Antonio Costa, Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)