Élesedő bérverseny: nagyobb fizetésekkel csábítják a dolgozókat a Magyarországra készülő kínai autógyártók

Harcba száll a szakképzett dolgozók megszerzéséért és megtartásáért a BYD és a CATL. A Magyarországon is gyárakat építő kínai autógyártók béremelésekbe kezdtek: a BYD főként a mérnökei fizetését növeli, míg a CATL a fizikai munkásainak ad több pénzt.

Forrás: BYD

A kínai BYD és a CATL  a világ vezető elektromosjármű- és akkumulátorgyártó vállalatai, amelyek Magyarországon is nagyszabású beruházásokat hajtanak végre. A BYD Szegeden építi új gyárát, míg a CATL Debrecenben hoz létre üzemet. Mindkét cég jelentős munkavállalói bázist tervez, ezért most bérezési verseny kezdődött a képzett szakemberekért és a fizikai munkaerőért. A kínai autógyártók első körben otthon emelik a dolgozóik bérét, de minden bizonnyal hazánkban is komolyan küzd majd a két cég a munkavállalókért.

Képünk illusztráció Fotó: Vémi Zoltán

A BYD főként a mérnökök fizetését emeli

A BYD a jövő évtől emeli a kutatás-fejlesztési (K+F) területen dolgozó mérnökei és technológiai szakemberei fizetését. A vállalat ugyan nem közölte hivatalosan a számokat, de a közösségi médiában elterjedtek a részletek arról, mekkora emelést kapnak az érintettek. A legtöbb K+F-dolgozó havi 500 és 1000 jüan közötti pluszt kap, míg a magasabb szintű mérnökök számára ez a növekedés 2000-3000 jüan havonta – ami forintosítva 93 000–140 000 forint közötti többletet jelent − derül ki a Világgazdaság cikkéből.

A béremelés célja, hogy a BYD megtartsa a képzett mérnököket és minimalizálja az agyelszívást, miközben hatalmas, új szegedi gyárába toboroz szakembereket. A cég jelenlegi létszáma is óriási: világszerte közel 968 600 alkalmazottat foglalkoztat, köztük 110 000 felsőfokú végzettségű dolgozót.

Érdemes megjegyezni, hogy a BYD-nél a fizetések és átsorolások évente két alkalommal történő teljesítményértékelés után dőlnek el, ami a bérek dinamikusabb alakulását teszi lehetővé. 

A CATL béremelése a fizikai munkásokat célozza

Ezzel szemben a CATL ezúttal nem a mérnökökre, hanem a gyártósorok mellett dolgozó fizikai munkásokat célozta meg a béremelésével. A vállalat bejelentése szerint a januártól mindenkinek járó átlagos fizetésemelés kb. 150 jüan havonta – ami kb. 6900 forintot jelent –, és több mint 2 százalékos reálbér-növekedést biztosít még akkor is, ha a kínai inflációt is figyelembe vesszük.

Ez a lépés annak a felismerésnek a része, hogy a termelés színvonalának fenntartásához és versenyképességének növeléséhez a CATL-nek meg kell tartania a képzett gyári dolgozóit. Robin Zeng, a CATL vezetője hangsúlyozta, hogy a béremelés azt is tükrözi, hogy a társaság elismeri a tehetséget, a szorgalmat és a lojalitást, miközben a termelékenység és a termékminőség javítása is fontos szempont. 

A CATL teljes létszáma 2024 végén 131 988 fő volt, amelyből közel 97 000 dolgozó gyártási feladatokat lát el a sorok mellett. A havi munkajövedelmek átlagosan 7000–8300 jüan (323 000–383 000 forint) között mozognak, de ez függ a túlóráktól és egyéb tényezőktől is. 

Ennyit keresnek a mérnökök és a fizikai dolgozók a két cégnél

• BYD mérnökök: havi 20 000–50 000 jüan; 
• BYD fizikai munkások: 6000–10 000 jüan.
• CATL mérnökök: 40 000–60 000 jüan; 
• CATL fizikai munkások: 6000–20 000 jüan. 

Ahogy az a fentebbi adatokból látható, a mérnökök jellemzően legalább kétszer annyit keresnek, mint a fizikai munkások, és a CATL mérnöki bérei általában magasabbak, mint a BYD-nél. Mindez azt is jelzi, hogy a BYD most azért fókuszál a mérnökbérek emelésére, mert eddig relatíve alacsonyabbnak számított a versenytársakhoz képest.

Megállíthatatlanul nyomulnak az európai piacon a kínai autógyártók

A kínai autógyártók novemberben rekordnak számító 12,8 százalékos részesedést értek el Európa elektromosautó-piacán, tovább növelve az idei év során elért előnyüket az Európai Unió vámjai okozta többletköltségek ellenére – írta a Bloomberg.

A gyorsan növekvő hibridautó-szegmensekben a kínai márkák újra erőteljes növekedésnek indultak, és az EU-ban, az EFTA-országokban és az Egyesült Királyságban együttesen meghaladták a 13 százalékos piaci részesedést – derül ki a Dataforce kutatócég adataiból.

A BYD és a SAIC Motor vezette márkák, valamint az újabb belépők, mint a Chery Automobile és a Zhejiang Leapmotor Technology, az idei évben megduplázták erőfeszítéseiket az európai piac meghódítására. A kínai túlkapacitás felerősítette az exporttörekvéseket, mivel a gyártók kiutat keresnek a belföldi piacon zajló kíméletlen árháborúból.

A szárazföldi kínai autógyártók nagyrészt maguk nyelték le azokat a többletdíjakat, amelyeket az EU 2024 végén vetett ki a Kínában gyártott elektromos járművekre, miközben olyan területek felé terjeszkedtek, amelyeket nem érintenek az új vámok – például a hibrid modellek vagy az EU-n kívüli piacok, így az Egyesült Királyság.

Októberig a Leapmotor európai elektromosautó-eladásai több mint 4000 százalékkal ugrottak meg a Jato Dynamics külön adatai szerint; a növekedést egy a Stellantis NV-vel – a Peugeot, Fiat és Opel anyavállalatával – kötött vegyesvállalat is erősítette. A Chery Omoda márkája ugyanebben az időszakban 1100 százalékos növekedést ért el az elektromos autók eladásában.

Ahogy a kínai autógyártók egyre több elektromos és hibrid modellt értékesítenek Európában, a kontinens hazai gyártói igyekeznek lépést tartani velük, miközben enyhítést sürgetnek a hagyományos, fosszilis üzemanyaggal működő járművek kivezetésére vonatkozó szabályozásban.