Szúnyogok: mióta szívják a vérünket a komisz rovarok?

Az apró vérszívó rovarok nemcsak, hogy kellemetlenek, hanem roppant veszélyesek is: nem a mérges kígyók, a krokodilok, a vízlovak, vagy a kutyák, de még csak nem is a cápák, hanem a maláriaszúnyogok követelik messze a legtöbb halálos áldozatot, éves átlagban megközelítőleg ugyanis 1-3 millió ember haláláért felelnek. Arra a kérdésre, hogy mióta gyötörhetnek bennünket a szúnyogok, a tudósok egy érdekes összehasonlító DNS-vizsgálat alapján találták meg a választ.

Az első ősi szúnyogok közel 2 millió éve kezdték el a korai hominiák vérét szívni Forrás: Wikimedia Commons

Már az előembereket is gyötörték a kellemetlen vérszívók

„Nem számítottunk arra, hogy ez a csoport ennyire régi lenne” – mondja Catherine Walton evolúcióbiológus, a Manchesteri Egyetem munkatársa. „Erre az lehet a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a korai homininákra specializálódva alakult ki ez a csoport” – hangsúlyozza a kutatásban részt vett evolúcióbiológus.

A korai előember, a Homo erectus fosszilis koponyája   Fotó: Wikimedia Commons

Az emberek megjelenése előtt a szúnyogok kizárólag az esőerdők lombkoronájában élő nem emberszabású főemlősök vérével táplálkoztak. Ez e rovarok ősi viselkedésének számít, és korábbi tanulmányok szerint a szúnyogoknak a nem emberszabású főemlősök véréből való táplálkozása már több mint 3,6 millió évvel ezelőtt elkezdődött – írja a Science News tudományos hírportál. Az archeológusok és az antropológusok még mindig vitatkoznak arról, hogy az afrikai kontinensről kivándorló első hominid emberősök mikor terjedhettek szét Ázsiában. 

A Homo erectus tudományos arcrekonstrukciója   Fotó: Thecollector.com

Az új szúnyoggenetikai tanulmány azonban ettől függetlenül azt sugallja, hogy az emberősök körülbelül 1,8 millió évvel ezelőtt terjedhettek szét az ázsiai kontinensen, és ez jól egyezik azzal a nemrégiben publikált tanulmányban írtakkal ami a legrégebbi kínai Homo erectus fosszilis koponyák korát körülbelül ugyanerre az időre datálja.

A Homo erectus (a latin tudományos fajnév jelentése: felegyenesedett ember) az emberi nem, a Homo genus egyik kihalt faja. A Homo erectus az úgynevezett előemberek közé tartozik, amelynek legelső fosszilis maradványát 1891-ben fedezték fel Jáva szigetén. A Homo erectus a pleisztocén időszakban, nagyjából 1,6 millió éve alakult ki, és utolsó képviselőik 200 ezer éve haltak ki. A Homo erectus eredetileg Afrikában alakult ki, de csoportjaik innen kivándorolva eljutottak Ázsia és Európa területére is.

A Homo erectusnak nagyobb számban kellett élnie Délkelet-Ázsiában ahhoz, hogy kialakítsa a szúnyogok előemberekkel szembeni vérszívó hajlamát ami úgy tűnik, az emberősök egyedi szagán alapult. „Ahhoz, hogy valóban evolúciós változás menjen végbe, igen sok Homo erectus jelenlétére volt szükség” –hangsúlyozza Catherine Walton, a Manchesteri Egyetem szaktudósa.

A kellemetlen apró vérszívók már régóta együtt élnek az emberrel   Fotó: Wikimedia Commons 

Bár a 3600 modern szúnyogfajból a becslések szerint csak mintegy 100 faj specializálódott az embervér szívására, de úgy tűnik, hogy ezek az apró vérszívó rovarok már a korai előemberek megjelenése óta gyötrik az emberiséget.

Az angol nyelvű tanulmány itt olvasható el teljes terjedelemben.

A szúnyogok egyik korai csoportja:

• egy frissen publikált evolúcióbiológiai kutatás szerint,
• már 3,6 millió éve rákaphatott a nem emberszabású, illetve emberszabású főemlősök véréből való táplálkozásra,
• és e csoport az evolúciója során nagyjából 2,9millió éve specializálódhatott az előemberek vérszívására is,
• a recens 3600 szúnyogfajból pedig nagyjából 100 faj az, ami embervért is szív.