Szúnyogok: mióta szívják a vérünket a komisz rovarok?

Az apró vérszívó rovarok nemcsak, hogy kellemetlenek, hanem roppant veszélyesek is: nem a mérges kígyók, a krokodilok, a vízlovak, vagy a kutyák, de még csak nem is a cápák, hanem a maláriaszúnyogok követelik messze a legtöbb halálos áldozatot, éves átlagban megközelítőleg ugyanis 1-3 millió ember haláláért felelnek. Arra a kérdésre, hogy mióta gyötörhetnek bennünket a szúnyogok, a tudósok egy érdekes összehasonlító DNS-vizsgálat alapján találták meg a választ.

Az első ősi szúnyogok közel 2 millió éve kezdték el a korai hominiák vérét szívni Forrás: Wikimedia Commons

A szúnyogok csípéseinek történetét egy igen érdekes és a közelmúltban a Scientific Reports tudományos szaklapban megjelent tanulmány igyekszik feltárni igen alapos összehasonlító DNS-vizsgálatok eredményei alapján.

A szúnyogok sokkal régebb óta kínoznak bennünket, mintsem gondolnánk   Fotó: Peter Finch/Stone/Getty Images / Science News

A szúnyogok Délkelet-Ázsiában kaphattak rá az embervérre

Harmincnyolc recens modern szúnyogfaj DNS-ének elemzése arra utal, hogy ezek közös felmenője, egy ősi szúnyogfaj még a pliocén időszak végén és a korai pleisztocén korban, nagyjából 2,9 és 1,6 millió évvel ezelőtt preferenciálisan fejlesztette ki az emberősök véréből való táplálkozást – írják a Scientific Reports február 26-i számában publikált tanulmányt jegyző kutatók. A tudóscsoport 11 szúnyogfajt vetett külön-külön is beható vizsgálat alá az Anopheles nemzetségből.

Szúnyoglárvák. A legtöbb recens szúnyogfaj csak a legutóbbi 10 ezer évben kapott rá az embervérre  Fotó: James Gathany, CDC / Wikimedia Commons

A kutatók választása azért esett erre a kiemelt tizenegy fajra mert a DNS-analízisük jó áttekintést adott a teljes csoport genetikájáról. 

Néhány faj ezek közül kifejezetten úgynevezett „antropofil”, vagyis embervért szívó szúnyog volt, 

köztük az Anopheles dirus és az Anopheles baimaii fajnevű rovarok, amelyek mindketten a malária kórokozóját terjesztik, míg más fajok a nem emberszabású, vagy az emberrel közelebbi rokonságban álló főemlősök, az emberszabású majmok vérével táplálkoznak csak.

A maláriaszúnyog nem önálló faj, hanem egy gyűjtőfogalom. Az Anopheles nemzetségnek mintegy 430 szúnyogfaja ismert, és ezek közül 30-40 faj terjeszti a malária kórokozóit, a Plasmodium nemzetségbeli parazita egysejtűeket. Évente átlag 200-500 millió új maláriás megfertőződés következik be világszerte, amiből szintén nagy átlagban 1 és 3 millió közé esik a halálos kimenetelű esetek száma.

A kutatócsoport a kapott genetikai adatokat felhasználva rekonstruálta e vérszívó rovarok evolúciós történetét, a génjeikben található mutációs arányok alapján. Ez lehetővé tette a tudósok számára, hogy megbecsüljék, mikor és hol csíphették meg először a szúnyogok az embereket.

A legveszélyesebbek az úgynevezett maláriaszúnyogok  Fotó: James Gathany, CDC / Wikimedia Commons

 A kapott vizsgálati eredmények alapján legelőször Délkelet-Ázsiában kaphattak rá az embervérre a szúnyogok, 

méghozzá a Sundaland nevű elsüllyedt szárazulaton, amelynek ma már csak a Maláj-félsziget, valamint a tengerből kiálló Borneó, Szumátra és Jáva szigete az emléke. A Leucosphyrus csoport volt az első, amely a legkorábban kapott rá az embervérrel való táplálkozásra, míg más szúnyogfajok csupán az elmúlt 10 000 évben tettek szert erre a preferenciára.

Már az előembereket is gyötörték a kellemetlen vérszívók

„Nem számítottunk arra, hogy ez a csoport ennyire régi lenne” – mondja Catherine Walton evolúcióbiológus, a Manchesteri Egyetem munkatársa. „Erre az lehet a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a korai homininákra specializálódva alakult ki ez a csoport” – hangsúlyozza a kutatásban részt vett evolúcióbiológus.

A korai előember, a Homo erectus fosszilis koponyája   Fotó: Wikimedia Commons

Az emberek megjelenése előtt a szúnyogok kizárólag az esőerdők lombkoronájában élő nem emberszabású főemlősök vérével táplálkoztak. Ez e rovarok ősi viselkedésének számít, és korábbi tanulmányok szerint a szúnyogoknak a nem emberszabású főemlősök véréből való táplálkozása már több mint 3,6 millió évvel ezelőtt elkezdődött – írja a Science News tudományos hírportál. Az archeológusok és az antropológusok még mindig vitatkoznak arról, hogy az afrikai kontinensről kivándorló első hominid emberősök mikor terjedhettek szét Ázsiában. 

A Homo erectus tudományos arcrekonstrukciója   Fotó: Thecollector.com

Az új szúnyoggenetikai tanulmány azonban ettől függetlenül azt sugallja, hogy az emberősök körülbelül 1,8 millió évvel ezelőtt terjedhettek szét az ázsiai kontinensen, és ez jól egyezik azzal a nemrégiben publikált tanulmányban írtakkal ami a legrégebbi kínai Homo erectus fosszilis koponyák korát körülbelül ugyanerre az időre datálja.

A Homo erectus (a latin tudományos fajnév jelentése: felegyenesedett ember) az emberi nem, a Homo genus egyik kihalt faja. A Homo erectus az úgynevezett előemberek közé tartozik, amelynek legelső fosszilis maradványát 1891-ben fedezték fel Jáva szigetén. A Homo erectus a pleisztocén időszakban, nagyjából 1,6 millió éve alakult ki, és utolsó képviselőik 200 ezer éve haltak ki. A Homo erectus eredetileg Afrikában alakult ki, de csoportjaik innen kivándorolva eljutottak Ázsia és Európa területére is.

A Homo erectusnak nagyobb számban kellett élnie Délkelet-Ázsiában ahhoz, hogy kialakítsa a szúnyogok előemberekkel szembeni vérszívó hajlamát ami úgy tűnik, az emberősök egyedi szagán alapult. „Ahhoz, hogy valóban evolúciós változás menjen végbe, igen sok Homo erectus jelenlétére volt szükség” –hangsúlyozza Catherine Walton, a Manchesteri Egyetem szaktudósa.

A kellemetlen apró vérszívók már régóta együtt élnek az emberrel   Fotó: Wikimedia Commons 

Bár a 3600 modern szúnyogfajból a becslések szerint csak mintegy 100 faj specializálódott az embervér szívására, de úgy tűnik, hogy ezek az apró vérszívó rovarok már a korai előemberek megjelenése óta gyötrik az emberiséget.

Az angol nyelvű tanulmány itt olvasható el teljes terjedelemben.

A szúnyogok egyik korai csoportja:

• egy frissen publikált evolúcióbiológiai kutatás szerint,
• már 3,6 millió éve rákaphatott a nem emberszabású, illetve emberszabású főemlősök véréből való táplálkozásra,
• és e csoport az evolúciója során nagyjából 2,9millió éve specializálódhatott az előemberek vérszívására is,
• a recens 3600 szúnyogfajból pedig nagyjából 100 faj az, ami embervért is szív.