A harangedényes kultúra hozzájárult olyan európai kapcsolati utak kialakulásához, amelyek később a bronzkori kereskedelem (réz, ón, borostyán) alapját adták. A bronzkori Európa egyik legszebb edénytípusáról elnevezett kultúra jellegzetes tárgya a fordított harang alakú edény, amelyet sávos, geometrikus minták díszítenek, olykor mészbetéttel kiemelve.
A harangedényes kultúra tagjai sört is ittak?
Elterjedését egy találó elmélet a sörivás kultúrájának elterjedésével hozza összefüggésbe, amit a spanyolországi leleteken végzett természettudományos vizsgálatok is alátámasztani látszanak: egyes edényekben ugyanis a sör és a mézsör maradványait mutatták ki. Ugyanakkor nem minden harangedény szolgált ivóedényként: volt, amelyet rézérc olvasztására, másokat étkezéshez, megint másokat pedig temetkezési urnaként használtak.
A harang alakú edények szokatlan formája és a régészeti rétegekben való hirtelen, együttes megjelenésükről nevezték el ezt a kultúrát, amely egész Európára kiterjedt.
Csetnek Elek kutatásait száz évvel később Schreiber Rózsa régész folytatta. Ő a nagyrévi kultúrát tanulmányozta, eredményeit az Archeológiai Értesítőben tette közzé.
A nagyrévi kultúra is harangedényes volt
A nagyrévi kultúra létrejöttét előidéző változások egyik oka — legalább is Budapest környékén — a harangedényes népesség megjelenése volt. Az új népelemek önállóságukat nem tudták megtartani és igen gyorsan összeolvadtak a helyi népességgel. Czene András régész 2006-ban írt arról – a harangedényes budakalászi temető feltárása kapcsán,– hogy „míg a vezérleletek Marokkótól a Duna-medencéig hasonlóságot mutatnak, addig a kísérő vagy kiegészítő kerámia mindenhol erős helyi jellegzetességekkel bír.[…] A kultúra Európában meglehetősen széles körben elterjedt, előrenyomulása főként a folyók mentén történt. A megtelepedés is a folyók mentére, illetve az egyes tengerparti sávokra koncentrálódik. A kultúra eddig ismert legnagyobb lelőhelye a Budakalászon feltárt 1070 síros temető.”
A harangedényes kultúra (Kr. e. kb. 2800–1800) egész Európában elterjedt jelenség volt, így a Kárpát-medencében is meghatározó szerepet játszott. Ma már tudjuk, hogy nem létezett egységes harangedényes nép: a genetikai vizsgálatok alapján a jellegzetes edények és szokások elsősorban kulturális hatásként, kapcsolathálózatokon keresztül terjedtek, nem pedig egy mindent elsöprő népvándorlás következtében.
A kontinensen nem történt nagyszabású lakosságcsere, a helyi közösségek többnyire helyben maradtak, csupán átvették az új stíluselemeket és technológiákat. A Brit-szigeteken azonban a bronzkor elején valóban jelentős betelepülés zajlott, ami részben az ott található gazdag ónlelőhelyekkel magyarázható, hiszen az ón elengedhetetlen volt a bronz előállításához. Itt a harangedényes kultúra képviselői váltották fel azt a népességet, amely Stonehenge-t építette.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!