Emberek vitték a Stonehenge köveit: új kutatás cáfolja a gleccserelméletet

Új kutatás cáfolja a gleccserelméletet: a Stonehenge kékköveit nem a jég sodorta, hanem a neolit emberek szállították a Salisbury síkságára.

Forrás: Múlt-kor2025. 07. 27. 16:20
Stonehenge naplementekor Fotó: Wikimedia Commons
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Stonehenge kékköveinek eredete

Egy új tudományos kutatás szerint a Stonehenge szikláit emberek vitték a helyszínre, nem pedig a gleccserek hurcolták oda. A délnyugat-angliai Salisbury közelében álló emlékmű kövei Nagy-Britannia különböző részeiről származnak. A kisebb kékkő megalitok többségét a 225 kilométerre fekvő észak-pembrokeshire-i Preseli-hegységből szállították.

Az egyik elmélet szerint Stonehenge hatalmas köveit az utolsó eljegesedés idején kiterjedt gleccserek hurcolták a mai helyükre. Fotó: Wikimedia Commons/Mauricio Antón

Sok régész úgy véli, hogy ezeket a köveket emberek hozták, mások szerint a jégkorszak gleccserei sodorták őket a Salisbury-síkságra. Az Aberystwyth Egyetem kutatói most azt állítják, nincs bizonyíték a jégelmélet mellett.

A Newall-szikla vizsgálata

A csapat a Newall-sziklát vizsgálta, egy 22×15×10 centiméteres darabot, amelyet 1924-ben találtak a Stonehenge-ben. A kő a pembrokeshire-i Craig Rhos-y-felinből származik, és jelenleg a Salisbury Múzeum gyűjteményében található. A kutatók szerint a kő nem gleccser által szállított erratikus darab, hanem egy töredezett monolit része, amelyet a neolit emberek vittek a helyszínre.

Stonehenge az újkőkor legrejtélyesebb építménye. Fotó: Wikimedia Commons/garethwiscombe

Richard Bevins professzor a Journal for Archaeological Research folyóiratban kijelentette: 

Nincs bizonyíték arra, hogy a jég egészen a Salisbury-síkság déli részéig terjedt volna.

Hozzátette, hogy a kékkövek jellegzetes pettyes dolerit anyagának „teljes hiánya” Narberth keleti oldalán, valamint a kőfejtés nyomai Craig Rhos-y-felinnél egyértelműen az emberi szállítást támasztják alá.

A gleccserelmélet gyengül

A konkurens elmélet szerint a sziklatömböt a jég alakította és szállította. Ezt többek között a kő gömbölyded tetejével indokolták. A kutatók azonban hangsúlyozták: ezek a formák az időjárás következményei is lehetnek. Szerintük, ha a jég szállította volna a köveket, több hasonló erratikus darabnak kellene előfordulnia, ám a Stonehenge-nél használt jellegzetes kékkőből ilyeneket nem találtak.

                                         Az új kutatás vitatja a gleccserelméletet.                                           Fotó: Wikimedia Commons/Andrew Dunn

Az új eredmények megerősítik, hogy a Stonehenge építése nemcsak mérnöki bravúr volt, hanem a neolit közösségek szervezettségét és kitartását is bizonyítja. Az emlékmű elsőként felállított kékkövei valószínűleg több mint ötezer éve kerültek a Salisbury-síkságra – emberi kéz által.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak. 



 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.