Negyedszázados évfordulóját ünnepli a Múlt-kor, Magyarország legnépszerűbb történelmi magazinja. A különleges alkalomra a szerkesztőség egy közel 200 oldalas jubileumi kiadással készült, amely a magyar és a világtörténelem sorsfordító pillanatait, megrázó leszámolásait, rejtélyeit és feledésből előhívott alakjait mutatja be – eddig nem látott részletességgel és exkluzív tartalmakkal. A szám egyediségét növeli, hogy - tekintettel a jubileumi alkalomra - MOME-hallgatók által készített borítótervek is helyet kaptak benne. Igazi gyűjtői kiadás!
A december 4-től kapható ünnepi szám központi témája a politikai leszámolások világa: bemutatja Adolf Hitler bosszúhadjáratát a Valkűr-merénylet után, feltárja Zách Felicián végzetes tettének hátterét, a Wesselényi-összeesküvés fordulatait és Hunyadi László kivégzésének okait. A magazin arra keresi a választ, hogy miként fonódik össze a történelemben a hatalmi logika, a személyes bosszú és a politikai megtorlás.
A jubileumi kiadás kiemelt témái:
A Führer bosszúja a Valkűrért
Az Adolf Hitler ellen 1944 nyarán elkövetett merénylet és a Wehrmacht-tisztek puccskísérlete meglepte a nemzetiszocialista rezsimet, mivel az a vezérkar felől érkezett. A válaszcsapás éppen emiatt gyors és kíméletlen volt, az összeesküvés elsőként elfogott vezetőivel azonnal végeztek. Ez azonban még csak a bosszúhadjárat kezdetét jelentette, nemsokára ugyanis koncepciós perek tucatjai következtek.
A soproni Storno család regényes felemelkedése
Az ismeretlenből induló, kéményseprő foglalkozást űző családból egy páratlan tehetség bukkant fel. Ő volt idősebb Storno Ferenc, aki népmesei hős módjára nincstelen vándorlegényből a soproni polgárság megbecsült alakjává emelkedett. Leszármazottai nemcsak a művészi vénát, hanem a múlt iránti elkötelezettséget is örökölték, amelynek eredménye a lenyűgöző Storno-hagyaték.
Ötvenhatért nincs bocsánat
Az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének vizsgálatát nagymértékben befolyásolta – és befolyásolja mind a mai napig –, hogy a rendelkezésünkre álló források többsége a megtorlás során keletkezett. De milyen tényezők vezették az eljárások kitervelőit, végrehajtóit? A bosszú, mint vezérlő elv, mennyire játszott szerepet? Ez utóbbi alatt ez esetben nem csupán a hideg, számító hatalmi logika eszközét értjük, hanem az ősi, érzelmektől sem mentes, „szemet szemért” felfogást is.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!