Az éjféli mise története – a legszebb ünnepünk

Az éjféli mise (Missa Nocte) története összeszövődik a Jézus születése miatti örömünneppel a keresztény világban. Már az ókeresztény közösségek is megünnepelték Jézus születéseként.

Éjféli mise előtt-ókeresztények ünneplik Jézus születését

A Megváltó elűzi a sötétség hatalmait, születése megújítja a világot – írja a Katolikus Lexikon. Az éjféli mise elterjedése előtt Betlehemben éjszakai virrasztásokat tartottak Jézus születésnapján.

Éjféli mise előtt – ókeresztények ünneplik Jézus születését

Éjféli misék kezdetben

A betlehemi szent fajászol – amely körül az első megemlékezéseket tartották Krisztus születéséről – az V. században került Rómába, a Santa Maggiore-templomba. Ott zajlottak az első éjféli misék.

A karácsonyi éjféli mise első hivatalos említése a IV. századból, Rómából származik. I. Szilveszter pápa (314–335) idején már bemutattak karácsonyi szentmisét, azonban a valóban kiforrott, ünnepélyes liturgia csak a VI. századra alakult ki. 

I. (Nagy) Gergely pápa (590–604) vezette be azt a hagyományt, amely szerint karácsonykor három különálló misét tartanak. Az első az éjféli mise volt, melyet az éjszaka folyamán a római Szent Péter-bazilikában mutattak be. Ezt követte a hajnali mise, amely a napfelkeltét köszöntötte, majd a nappali mise, amely a karácsonyi ünnep hivatalos fő liturgiájává vált. Ez a háromrészes miseforma mindmáig fennmaradt a katolikus egyház gyakorlatában, ugyanakkor az éjféli mise vált a karácsonyi liturgia legismertebb és legünnepélyesebb elemévé.

És lesz világosság

A misét sötétben kezdték, és csak akkor gyújtották meg a gyertyákat, amikor megszületett a kis Jézus a pásztorjátékban. Ekkor felhangzik a Dicsőség a magasságban Istennek (Gloria in Excelsis Deo) ének.

Magyar népszokások az éjféli miséhez kapcsolódóan

A magyar néphagyományban számos szokás kapcsolódik kifejezetten az éjféli miséhez. Ezek egyike a betlehemezés. A házról házra járó betlehemezők Jézus születésének történetét mesélik el, dramatikus párbeszédekben. A háziak megvendégelték a betlehemezőket kaláccsal, süteménnyel és pénzt is adtak nekik.

Aki az éjféli misén a Luca-napkor faragott lucaszékre állt fel, az láthatta a boszorkányokat – tartott a hiedelem.

Ilyen a pásztorjárás is, ami azt jelenti, hogy a pásztorok az éjféli mise után körbejárták a falut, hírt adtak Jézus születéséről, hangos énekléssel és kürttel. Úgy vélték, ez áldást hoz a következő évben a jószágra.

Erdő Péter esztergom–budapesti érsek, Magyarország prímása, bíboros, és címzetes püspök éjféli misét celebrált 2017-ben. Fotó: Wikimedia Commons

A karácsony éjjeli időjárásból jósoltak a következő évi termésre. Például Jászdózsán úgy vélték, ha csillagos az ég az éjféli misekor, akkor sok kukorica lesz – írta a Néprajzi Lexikon.

Lukácsházán az éjféli mise előtt fehér abrosszal terítették meg az asztalt, amelyre kalácsot és vizet helyeztek. A hiedelem szerint mindezt azért tették, „ha a kis Jézuska közbejön, legyen mit ennie” – írta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató. Ez a szokás feltehetően a halottak számára készített étel keresztény értelmezéseként maradt fenn. Az éjféli mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfákat, abban a hitben, hogy így bőséges termést hoznak majd. Az Ormánságban ugyanezt a harangszó idején végezték. 

Betlehemezés

Házassági jóslás és babonák

Babona kötődött az állatok hangjához is: aki éjfélkor meghallotta, hogy az állatok megszólalnak – kibeszélik a gazdájukat –, úgy vélték, szerencsétlenség fogja érni a következő évben. Szerelmi jóslásra használták a gombócfőzést: a leányok papírra írva fiúneveket rejtettek a gombócba, és az először megfőtt gombócban szereplő fú lesz a kiválasztott leány jövendőbelije.

Vas vármegyében szenteste jósoltak a házasságra vonatkozóan is: a gazdasszony az éjféli mise előtt az egyik csésze alá jegygyűrűt, a másik alá dísztelen gyűrűt tett, majd megkérte az éjféli miséről hazatérő leányt, válasszon a csészék közül. Ha azt választotta, amelyik alatt a jegygyűrű volt, reménykedhetett benne, hogy a következő évben férjhez megy.  

Az éjféli mise oldotta fel karácsony vigíliájának böjtjét. Akkor ugyanis mákos tésztát, babot, lencsét, aszalt szilvát, diót, almát, hagymát, mézet ettek. Így, amikor az emberek hazamentek a miséről, elfogyaszthatták a karácsonyi ételeket.

A karácsony ünnepe, az éjféli mise a legörömtelibb az év ünnepkörei közül, hiszen Jézus megszületésére emlékezünk.

Az éjféli mise:

1. Jézus születésének ünnepe,

2. már az ókeresztények is megtartották,

3. a legszebb ünnepünk.