A német állami műsorszolgáltató hazudik a fukusimai halálesetekről

A 2011-es japán, tóhokui földrengés és cunami 15. évfordulóján komoly vita robbant ki Németországban. Több német közszolgálati médium ugyanis a csaknem húszezer cunamiáldozatot a fukusimai nukleáris baleset áldozataiként tüntette fel.

A német állami műsorszolgáltató hazudik a fukusimai halálesetekről Forrás: AFP

A 2011-es japán földrengés és cunami 15. évfordulóján a német közszolgálati műsorszolgáltatók félrevezető módon számoltak be a katasztrófa áldozatairól. Egyes médiumok a cunami csaknem húszezer halálos áldozatát a fukusimai nukleáris balesethez kötötték, noha a japán hatóságok szerint az atomerőmű-katasztrófa közvetlenül mindössze egyetlen halálesettel hozható összefüggésbe – számolt be róla a Brussels Signal.

A fukusimai baleset után Angela Merkel felgyorsította Németország atomenergia-kivezetési programját Fotó: AFP

2026. március 11-én a Bayerischer Rundfunk – a német állami műsorszolgáltató, az ARD egyik leányvállalata – azt írta hírrovatában: Japán a fukusimai nukleáris katasztrófa áldozataira emlékezik, és országszerte virágokat, koszorúkat helyeznek el a mintegy húszezer halott emlékére. A megfogalmazás azonban azt a benyomást kelthette, mintha ezek az emberek a nukleáris baleset következtében vesztették volna életüket.

A kijelentés komoly felháborodást váltott ki atomszakértők körében. 

Anna Veronika Wendland német szakértő szerint a közszolgálati média ezzel „félelmet kelt és dezinformációt” terjeszt.

Unbildung & / oder Angstpropaganda beim ÖRR:
• der Reaktorunfall von Fukushima kostete 1 Todesopfer, das als Arbeitsunfall infolge Strahleneinwirkung anerkannt wurde.
• 18.000 Opfer kostete das Erdbeben mit Tsunami vom 11.03. 2011, das auch den Reaktorunfall auslöste. ➡️ pic.twitter.com/om9JmbYshs

— Anna Vero Wendland (@VeroWendland) March 11, 2026

Nem ez az első eset, amikor a német közszolgálati média hasonló módon számol be a történtekről. 2023-ban az ARD fő hírműsora, a Tagesschau weboldalán azt írta: a Fukushima Daiichi atomerőművet a 2011. március 11-i nagy földrengést követően közel 15 méter magas cunami sújtotta. A beszámoló szerint 

az erőmű hűtőrendszere meghibásodott, ami három reaktor leolvadásához vezetett, és ez volt a legsúlyosabb nukleáris katasztrófa az 1986-os csernobili baleset óta, és mintegy 18 500 ember életét követelte.

Hasonló megfogalmazás jelent meg korábban az ARD egy másik leányvállalata, az MDR egyik 2017-es anyagában is. A cikkben az szerepelt, hogy Japán a „2011. márciusi fukusimai nukleáris katasztrófára” emlékezik, amelynek idején 18 500 ember halt meg.

Wieso passieren ARD und ZDF bei Fukushima immer derselbe "Fehler"? #OerrBlog pic.twitter.com/PDxP5kT6WD

— ÖRR Blog. (@OERRBlog) March 11, 2026

A valóságban azonban a tragédia hátterében elsősorban a természeti katasztrófa állt. 

A 2011. március 11-i, 9-es erősségű földrengés hatalmas szökőárat indított el, amely Japán keleti partvidékét sújtotta. A több méter magas hullám több mint 120 ezer épületet teljesen elpusztított és közel egymilliót megrongált. A cunami következtében közel húszezer ember vesztette életét. Az árhullám súlyos károkat okozott a Fukushima Daiichi atomerőműben is, amely Tokiótól mintegy 200 kilométerre északra, közvetlenül a tengerparton található. Az áramkimaradás miatt leálltak a hűtőrendszerek, ami három reaktorban olvadást eredményezett. 

Radioaktív anyag került a levegőbe, ezért több mint 150 ezer lakost ideiglenesen evakuáltak.

A japán hatóságok szerint azonban a nukleáris baleset közvetlenül csak egyetlen halálesettel hozható kapcsolatba: egy munkás 2018-ban rákban halt meg, amelyet a sugárzás következményének minősítettek. A kritikusok szerint a német médiában megjelenő pontatlan megfogalmazások mögött politikai okok állnak. 

A fukusimai baleset után Angela Merkel akkori kancellár felgyorsította Németország atomenergia-kivezetési programját. 

Az ország 2023-ban leállította utolsó atomerőműveit is. Ennek következtében ma Németországban Európa egyik legmagasabb villamosenergia-ára alakult ki, miközben az áramtermelés jelentős része fosszilis erőművekre, például szén- és gáztüzelésű létesítményekre támaszkodik. Japán ezzel szemben fokozatosan újraindította atomreaktorait. 2026 márciusáig már 15 reaktor felelt meg az új, szigorúbb biztonsági előírásoknak, és ismét energiát termel.

Borítókép: Füst gomolyog a Miyagi prefektúrában található Tagajo kikötőben, miután a két nappal korábbi hatalmas földrengés és cunami pusztító tüzeket okozott a térségben. Japán eközben két reaktor leolvadásának veszélyével küzdött az érintett atomerőműben (Fotó: AFP)