A német atomerőművek leállítása „történelmi hiba” – állítja az IEA vezetője

A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője történelmi hibának nevezte Németország döntését, amellyel az ország lemondott az atomenergiáról. 2023 áprilisában az utolsó három német atomerőmű is leállt. Fatih Birol szerint a lépés rontotta az energiabiztonságot és gyengítette a versenyképességet.

A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője történelmi hibának nevezte Németország döntését Forrás: AFP

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója, Fatih Birol a Welt című német lapnak adott interjúban bírálta Németország energiapolitikáját. Mint fogalmazott, Németországtól történelmi tapasztalatai miatt racionálisabb döntéseket várt volna, az atomenergia kérdésében is – szavait a Brussels Signal idézte.

Mint fogalmazott, Németországtól racionálisabb döntéseket várt volna, az atomenergia kérdésében is Fotó: AFP

Németország Kant és Leibniz országa, az ész országa. Ezért vártam volna el, hogy különösen racionális legyen az energiapolitika terén – mondta az IEA vezetője. Birol szerint Németország két súlyos stratégiai hibát követett el. 

• Az egyik az volt, hogy túlzott mértékben egyetlen beszállítótól, Oroszországtól tette függővé az energiaellátását. 
• A másik az atomenergiától való elhatárolódás. Véleménye szerint mindkét döntés aláásta az ország versenyképességét és az ellátás biztonságát.

Németország 2011-ben döntött az atomerőművek fokozatos leállításáról. A határozat Angela Merkel kormányzása idején született meg, és eredetileg azt irányozta elő, hogy 2022 végéig valamennyi nukleáris blokk leálljon. Az ukrajnai háborút követő energiaár-robbanás miatt a határidőt ugyan átmenetileg kitolták, de végül 2023 áprilisában az utolsó három német atomerőmű is leállt.

Lesenswertes Interview mit Fatih Birol, Chef der Internationalen Energieagentur zu Wechsel der Energiepolitik „in eine sicherere und vernünftigere Richtung“ – auch mit neuartigen Miniatomkraftwerken.https://t.co/y2vlMJIYEP

— Collet Liz | ⚖️🖊️ (@LizCollet) February 4, 2026

Az atomenergia kivezetése után elszálltak az árak

Az atomenergia kivezetése után Németországban jelentősen emelkedtek az energiaárak. A Eurostat adatai szerint 2025 első felében a németországi háztartási villamosenergia-árak voltak a legmagasabbak az egész Európai Unióban. 

A vállalkozások sem jártak lényegesen jobban: az ipari fogyasztók az ötödik legmagasabb árat fizették uniós összevetésben.

Birol ennek ellenére úgy látja, Németországnak még van lehetősége korrekcióra. Elmondása szerint bízik abban, hogy az ország visszatalálhat egy stabilabb, kiszámíthatóbb energiapolitikához. Az IEA vezetője külön kitért arra, hogy örömmel fogadta Friedrich Merz közelmúltbeli kijelentését, amelyben súlyos stratégiai hibának nevezte az atomenergia kivezetését. Birol szerint fontos lépés, ha egy adott ország vezetői nyilvánosan elismerik a hibáikat, mert ez megnyithatja az utat egy észszerűbb energiapolitika felé.

A szakember szerint világszerte egyértelmű fordulat figyelhető meg az atomenergia megítélésében. 

Egyre több ország törekszik arra, hogy a lehető legtöbb villamos energiát belföldön állítsa elő, részben biztonsági megfontolásokból. Emellett folyamatosan nő az áram iránti kereslet a mesterséges intelligencia, az adatközpontok hűtése és az elektromos járművek terjedése miatt.

Az atomenergia villamosenergia-költsége nem különbözik jelentősen a gázerőművekétől, viszont van egy döntő előnye: az ellátásbiztonság. Megnyomsz egy gombot, és van áram

– fogalmazott Birol. Az IEA adatai szerint a tavalyi év rekordot döntött: Európában az atomenergia-termelés elérte a 2860 terawattórát, ami minden idők legmagasabb értéke. 

Borítókép: A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója, Fatih Birol (Fotó: AFP)