A hétvégén befejezte működését Németországban az Emsland, a Neckarwestheim 2 és az Isar 2 atomerőmű. Aktivisták a bezárásokat a három reaktor előtt, valamint berlini és müncheni gyűléseken ünnepelték. Az évtizedek óta tartó németországi atomerőmű-ellenes tüntetések célt értek, Németország döntése azonban – hogy mind a fosszilis tüzelőanyagok használatát, mind pedig a nukleáris energiatermelést leállítja – sokakban kétségeket ébreszt.
Egykori motorból mára ellenzékké vált a német jobbközép
A BBC brit közszolgálati médium felidézi, hogy konzervatív kommentátorok és politikusok szerint Németország a Zöld Párt dogmájának rabja, amely a hazai atomenergiát egy olyan időszakban vezette ki, amikor az orosz energiaimport megszűnése az árak emelkedésével jár.
Azzal vádolják a kormányt, hogy az alacsonyabb kibocsátású nukleáris energia használata helyett egyre inkább a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik.
„Ez egy fekete nap a németországi klímavédelem számára” – mondta Jens Spahn, a CDU konzervatív képviselője az RTL televízióban múlt hét elején.
A zöldek és a baloldaliak azzal érvelnek, hogy logikátlan dolog ragaszkodni az atomenergiához, amely drágább, mint a szél- vagy a napenergia. A kormány legfőbb indoka, hogy a három elöregedő atomerőmű üzemben tartásához hatalmas beruházásokra lenne szükség; olyan forrásokra, amelyeket a megújuló energiaforrásokra kellene fordítani. Ez utóbbi kijelentést Leonhard Birnbaum, a most hétvégén leállított Isar 2 atomerőművet birtokló E.on szolgáltató vezérigazgatója árnyalta a Financial Times gazdasági napilapnak:
Világszínvonalú erőműveket zárunk be, amelyeket évtizedek óta biztonságosan és megbízhatóan üzemeltetnek világszínvonalú munkatársak és szakértők
– mondta. Ezzel együtt ő is elismerte, hogy az atomenergia korszaka véget ért Németországban.
A BBC cikkében rámutat, ironikus, hogy a CDU jelenleg a nukleáris energia mellett foglal állást, amikor pont az Angela Merkel vezette konzervatív kormány volt az, amely a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után az atomenergia fokozatos megszüntetéséről döntött. Merkel döntése népszerű volt a választók körében, mivel a katasztrófa által kiváltott széles körű atomellenes érzelmek hatására született.
Egyre inkább szennyez a környezetvédelem élharcosa
Németország az áramtermelés majdnem felét – a szövetségi statisztikai hivatal szerint 2022-ben 44 százalékát – megújuló energiaforrásokból és mindössze 6 százalékát atomenergiából nyerte. Robert Habeck gazdasági miniszter azt jósolja, hogy 2030-ra Németország villamos energiájának 80 százaléka megújuló energia lesz, és olyan törvényeket hozott, amelyek gyorsabbá és könnyebbé teszik a nap- és szélerőművek építését.
Az elmúlt évben azonban a megújuló energiaforrások aránya stagnált, miközben az ország szén-dioxid-kibocsátása nőtt. Ennek az az oka, hogy Németország kénytelen volt cseppfolyósított földgázt (LNG) importálni, és az orosz gáz helyett több szenet használni.
Az ország az ukrajnai inváziót követően már régebben leállított szénerőműveket is újraindított: ez a döntés látszólag ellentétes a 2030-ig történő fokozatos szén-dioxid-kivonásra és 2045-ig a szén-dioxid-semlegességre vonatkozó ígéretekkel. Ez még egyes zöldszavazókat és atomerőmű-ellenes aktivistákat is arra késztetett, hogy támogassák az utolsó három atomerőmű élettartamának ideiglenes meghosszabbítását.
Miközben tehát Németországban ismét országos vita folyik arról, hogy valóban jó ötlet-e az atomerőművek leállítása, a környezetvédelmi minisztérium nukleáris biztonságért felelős vezető tisztviselőjét, Gerrit Niehaust arra kérte egy riporter, hogy egyetlen mondatban foglalja össze, milyen tanulságokat kell levonni az ország rövid atomkorszakából.
Végig kell gondolni a dolgokat
– mondta Niehaus az amerikai közrádió szerint.
Több évtizedes korszak zárul le a zöldmozgalom életében is Az atomerőmű-ellenes mozgalom az egykori Nyugat-Németországban az 1970-es évekre nyúlik vissza, amikor egy alulról szerveződő kampány sikeresen megakadályozta egy atomerőmű építését a délnyugati Wyhl településen. Az 1979-ben az amerikai Three Mile Islanden és 1986-ban Csernobilban bekövetkezett nukleáris balesetek erősítették a mozgalmat és a társadalom széles rétegeiben tartós ellenérzést váltottak ki a technológiával szemben.
Borítókép: Az atomenergia felhasználásának ellenzői tüntetnek Münchenben 2023. április 15-én, amikor leállítják a még működő három atomerőművet Németországban. A plakát felirata az atomenergia felhasználásának befejezését követeli (Fotó: MTI/EPA/Michaela Rehle)
