Máris követelik a visszatérést az atomenergiához Németországban

A német fogyasztók nem számíthatnak árcsökkenésre, hiába lesz sok megújuló energiájuk – mondta el lapunknak Zay Balázs. A Klímapolitikai Intézet szenior kutatója arról is beszélt, van-e esély az atomenergiához való visszatérésre, miután a leállás heves politikai és társadalmi ellenállásba ütközött.

Neckarwestheim, 2023. április 10. A neckarwestheimi atomerõmû 2023. április 10-én. Németországban a tervezettnél késõbb, áprilils 15-én leállítják a még mûködõ három atomerõmûvet (Emsland, Isar 2, Neckarwestheim 2) is. MTI/EPA/Ronald Wittek Fotó: Ronald Wittek

Ellenállás övezi az erőművek leállítását

Ugyan Németországban lezárult az atomenergia-felhasználás hatvanéves korszaka, az erőművek leállításáról szóló vita továbbra sem csitul. 

A német lakosság többsége, 53 százaléka támogatja azt az elképzelést, hogy az atomreaktorok működtetésének kérdése a tartományok hatáskörébe tartozzon 

– derült ki a Civey német közvélemény-kutató intézet csütörtökön bemutatott felméréséből. Az ötlettel Markus Söder bajor kormányfő rukkolt elő, aki szerint törvénymódosítással kell elérni, hogy ne szövetségi szinten irányítsák az erőműveket.

– Míg az energiaválság véget nem ér, és a megújuló energiaforrásokra való átállás nem teljesül, minden forrást fel kell használnunk a villamos energia előállításához, egészen a század végéig. Bajorország kész vállalni ezt a felelősséget – közölte a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. – A jelzőlámpa-koalíció rossz döntést hozott. Most pragmatikus megoldásokra van szükség. Ha Bajorország készen áll politikai és technikai felelősséget vállalni az ottani erőmű további működtetéséről, a kormánynak ezt lehetővé kell tennie – értett egyet Jens Spahn, a legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

A német kormánykoalíció döntése értelmében a hétvégén végleg leállt az ország utolsó három atomerőműve, a bajorországi Isar 2, az alsó-szászországi Emsland és a baden-württembergi Neckarwestheim 2. A lépést heves ellenállás övezte, a kritikusok szerint ugyanis ideológiai alapon, a gazdasági tényezőket figyelmen kívül hagyva hajtották végre. Az atomerőművek felszámolásának ötlete még a 2000-es évek elején, az akkori szociáldemokrata–zöld kormánytól ered, amely eleget akart tenni az atomellenes aktivisták követeléseinek. Majd a nukleáris energia fokozatos megszüntetéséről tizenkét éve, Angela Merkel kormányzása idején döntöttek, a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után. A felfokozott atomellenes érzelmek hatására a társadalom nagy része támogatta is az ötletet  akkoriban. A Merkel-kormány azonban nem számolt vele, hogy kitör majd az orosz–ukrán háború, ami súlyos energiaválságot idéz elő a kontinensen, és széles körben megváltoztatja a atomenergiához való hozzáállást.

Az ARD közszolgálati televízió felmérése alapján a németek 59 százaléka ellenzi az atomenergia megszüntetését. 66 százalékuk pedig amiatt is aggódott, hogy a lépés növeli az energiaárakat a jelenlegi válságos helyzetben. 

Nagyon-nagy ingadozás várható az energiaárban. Összességében a német fogyasztók nem számíthatnak árcsökkenésre, hiába lesz sok megújuló energiájuk

 – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Zay Balázs, a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója arról, hogyan hat a németországi energiaválságra az atomreaktorok bezárása. Elmagyarázta, hogy amikor nem fúj majd a szél, illetve a nap sem süt, akkor Magyarországnyi vagy azt meghaladó energiaigényt importál Németország a szomszédos országoktól és ez nagyon nagy teher, ráadásul az energiahiányos időszakban a lignitmezőkre kell támaszkodniuk. 

A kutató elmondta, hogy a lignit és a barnaszén németországi felhasználása az utóbbi időben emelkedett, és ez a legszennyezőbb energiatermelési mód. Németország szén-dioxid-kibocsátása például Nigériáénál és Hondurasénál is magasabb volt az elmúlt harminc napról készült statisztikák szerint, azaz energiatermelése környezetszennyezőbb volt több fejlődő országénál is – írta meg a V4NA.

– Ha már megépült egy atomerőmű, klíma szempontjából a legtisztább energiatermelő – mondta Zay Balázs annak kapcsán, hogy az atomerőművek karbonlábnyoma minimális. Megemlítette azt is, hogy a szénerőművek messze több radioaktív-sugárzást bocsátanak a légkörbe, mint amennyit az összes atomerőmű-baleset a föld légkörébe juttatott. 

Van-e visszatérés az atomenergiához?

Arra a kérdésünkre, hogy Németország a közeljövőben visszatérhet-e a nukleáris energiához, a kutató azt válaszolta: ha már egy erőművet leállítottak, és elkezdték szétszerelni – ami még nem következett be –, akkor már nagyon problémás a helyreállítása, és egy új kormánynak már lényegében új erőműépítési projektet kellene kiírnia.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legújabb elemzésében rámutatott, hogy miközben leállították az utolsó német atomreaktorokat, Európában fokozódik az atomláz.

A német leállást követően jelenleg 16 ország alkalmaz nukleáris reaktorokat, és 130 reaktor üzemel a kontinensen, amelyeknek több mint a harmada Franciaországban van. Hazánk mellett Szlovákia, Franciaország, Törökország, Lengyelország és az Egyesült Királyság épít új reaktorokat, ezzel olcsó és környezetkímélő energiaforrást biztosítva – számolt be róla az Oeconomus. A németországi erőművek leállítása pedig ironikus módon éppen egybevágott azzal, hogy a finnországi Olkiluoto 3 (OL3) atomerőmű, Európa legnagyobbika megkezdte a termelést. A reaktor Finnországban négy évtizede, Európában 16 éve az első atomenergetikai létesítmény.

A TVO finn atomenergetikai társaság által közreadott 2023. március 23-i képen az Olkiluoto Atomerőmű 3-as reaktorblokkja, Európa legnagyobb nukleáris reaktora a finnországi Eurajokiban. Fotó: MTI/EPA/TVO

Borítókép: A neckarwestheimi atomerőmű 2023. április 10-én (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)