Így érinti az adócsökkentési csomag a kkv-k adózását

A vállalkozások adminisztratív és adóterheit mérséklő tizenegy pontos újabb intézkedéscsomagot jelentett be hétfőn a kormányfő. A Niveus szerint két intézkedés – a kisvállalati adóra jogosultak körének kiszélesítése, valamint a kiskereskedelmi adó határsávjainak megemelése – különösen befolyásolhatja a cégek adózását, miközben a kulcsok változatlanok maradnak. Ez mintegy 3500 vállalkozás esetében jelenthet adócsökkentést.

Megrohamozták a kkv-k a bankokat a fix 3 százalékos hitelért Fotó: Shutterstock

A fix 3 százalékos vállalkozói hitel után a kormány újabb 11 fontos pontban, egy 80-90 milliárd forintos adócsökkentésben is megállapodott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. A Niveus a 11 pontból két intézkedést emelt ki, amelyek érdemben befolyásolhatják a vállalkozások adózását: a kisvállalati adóra jogosultak körének kiszélesítését, valamint a kiskereskedelmi adó határsávjainak megemelését.

A kormány egy 80-90 milliárd forintos adócsökkentésben is megállapodott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával
(Fotó: Világgazdaság)

Az adócsökkentési csomag részeként kiszélesítik a kiva-alanyok körét

A mai bejelentés szerint a kormány kiszélesítené a kisvállalati adóra (kiva) jogosultak körét és ezzel még több vállalkozás választhatná ezt az adózási módot. A jelenlegi adatok szerint már százezres a kisvállalati adó szerint adózó cégek száma Magyarországon. Ezt támogatta, hogy a kiva feltételeit folyamatosan javították, például az adókulcs 2022-ben 10 százalékra csökkent – jegyezte meg Bagdi Lajos, a Niveus partnere. A korábbi sajtóinformációk alapján a belépési küszöböt a jelenlegi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra kívánják emelni. 

A Niveus egy korábbi vizsgálata alapján csak közel 300 cég rendelkezik 3 milliárd forintot meghaladó, de 6 milliárd forintot el nem érő árbevétellel. Ők mindenképpen gondolkodhatnak majd belépésen a kiva adózásba, amennyiben a létszámadatuk sem haladja majd meg a törvényben rögzített szintet. Ugyanakkor nem csak ők, hanem egyéb vállalkozások is beléphetnek ebbe az adózásba, amelyek eddig azért nem tehették meg, mert valamely mutatójuk:

• árbevétel, 
• mérlegfőösszeg, 
• létszám

már meghaladta a belépési küszöböt. A kiva-ba lépést nehezíti, hogy a mutatószámokat a kapcsolt vállalkozásokkal együtt kell vizsgálni, tehát egy multinacionális vállalkozás magyarországi leányvállalata sokszor nem lehet jogosult a kiva választására – jegyezte meg a szakértő.

A Niveus szerint ezres nagyságrendű lehetne az a cégszám, amelyek a módosított szabályok szerint beléphetnének ebbe az adózási módba. 

A kilépési határ növelése pedig további cégek számára teszi hosszabb távon fenntarthatóvá a kiva szerinti adózást.

A kiskereskedelmi adó határsávjainak emelése

Egy másik bejelentés alapján a jogszabályalkotó azt tervezi, hogy megemelné a kiskereskedelmi adó határsávjait, de a kulcsok nem változnának. A jelenlegi szabályozás alapján 500 millió forint adóalapig nem kell fizetni kiskereskedelmi adót, ezt tervezi megemelni a kormány egymilliárd forintra, egyúttal várhatóan a sáv többi eleméhez is hozzányúlhat. Jelenleg 500 millió és 30 milliárd között 0,15 százalék az adómérték. 

A sáveltolás a közlések szerint közel 3500 cégnek jelenthet adócsökkentést. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi adóból 2026-ra közel 12 százalékkal több bevételt vár a kormány – 295 milliárd helyett csaknem 330 milliárd forintot –, arra is számítani lehetett, hogy a legnagyobb kereskedelmi láncok adóterhelése nem csökken. Ennek eredményeképpen a legmagasabb 4,5 százalékos adómérték nem változna – hangsúlyozta Bagdi Lajos.

A Niveus partnere a többi 9 pontot is röviden kommentálta. Az alanyi áfamentesség értékhatárának emelésével kapcsolatban úgy fogalmazott: ezt már nyáron bejelentették, de az ezzel kapcsolatos jogszabálytervezet még nem jelent meg. Az átalányadózók költséghányadának emeléséről – mint mondta – korábban szintén tájékoztatást adtak. 

A főállású egyéni vállalkozók szocho-alapjának csökkentésével kapcsolatosan jelezte, hogy ez mindenképpen kedvező változás. 

A zöld beruházásokra nyújtott százmilliós adókedvezménnyel kapcsolatban jelezte, itt a cél mindenképpen támogatandó, itt az igénybevevők köre a részletfeltételek kihirdetése után lesz látható.

Az adókedvezmény energetikai infrastruktúra-fejlesztésekre szerinte indokolt fejlesztési irány, de az érintettek köre szűk. Az üzemanyag jövedékiadó-emelésének féléves elhalasztásával kapcsolatban kiemelte, ez a döntés nem meglepetés, a kamara kérésére történt. Hasonlóan nyilatkozott a tao-előleg értékhatárának emeléséről: amely szerinte már korábban ismert volt, lényegében egy adminisztratív könnyítést hoz, különösebb újdonság nélkül. A mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának határemelését pozitív adminisztratív könnyítésnek nevezte, a NAV-automatikus bejelentéseket és negyedéves szocho-bevallást érdemi egyszerűsítésként, egyértelműen kedvező fejleményként értékelte az érintettek szempontjából.

Történelmi intézkedéseket jelentett be a miniszterelnök: jönnek az adócsökkentések, szemben a Tisza Párt adóemelési elképzeléseivel Több százezer kis- és középvállalkozás életét megkönnyítő újabb intézkedéscsomagot jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök Nagy Elek MKIK-elnökkel. A kormányfő és a kamara által bejelentett változások nemcsak adócsökkentést, hanem az adminisztratív terhek mérséklését is jelentik. A Magyarországon legtöbb munkavállalót foglalkoztató kkv-szektor támogatásával a kabinet újabb fontos lépést tett a hazai munkahelyek megőrzése érdekében.