Történelmi intézkedéseket jelentett be a miniszterelnök: jönnek az adócsökkentések, szemben a Tisza Párt adóemelési elképzeléseivel

Több százezer kis- és középvállalkozás életét megkönnyítő újabb intézkedéscsomagot jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök Nagy Elek MKIK-elnökkel. A kormányfő és a kamara által bejelentett változások nemcsak adócsökkentést, hanem az adminisztratív terhek mérséklését is jelentik. A Magyarországon legtöbb munkavállalót foglalkoztató kkv-szektor támogatásával a kabinet újabb fontos lépést tett a hazai munkahelyek megőrzése érdekében.

Hatalmas kedvezményeket kapnak a kis- és közepes cégek Forrás: Shutterstock

A kormányfő végül elmondta, lesznek még ilyen megállapodások, ez egy másfajta kamara, fontos, hogy részt vegyenek a gazdaságpolitika irányításában. 

Az az érdekünk, hogy a tárgyalásokban és a döntésekben is részt vegyen a kamara

 – emelte ki.

Nagy Elek, az MKIK elnöke arról beszélt, hogy a most bejelentett intézkedéseket komoly közös munka előzte meg. Ahogy egy repülőgépen két pilóta szokott ülni, az egyik vezet, a másik navigál, és a két pilóta együttműködik egy közös cél érdekében, a kormány és a kamara is ugyanazon a gépen ül, ugyanabba az irányba halad – érzékeltette a kamara és a kormány együttműködésének jellegét az elnök.

 

Eddig ezekkel az intézkedésekkel segítette a kormány a kkv-kat

Október 6-tól hét termék egységesen 3 százalékos fix kamattal érhető el a vállalkozásoknak a Széchenyi-kártya-programban. A vállalkozások a programban hét finanszírozási forma közül választhatják ki az igényeikhez leginkább illőt. A likviditási típusú konstrukciók közé tartozik a Széchenyi turisztikai kártya max+, a Széchenyi-kártya folyószámlahitel max+, valamint a Széchenyi likviditási hitel max+. Ezek a hitelek szabad felhasználásúak, így a vállalkozások szabadon dönthetnek arról, mire fordítják az így biztosított forrást. 

Mindhárom konstrukció esetében az igényelhető összeg pedig egy- és 250 millió forint között mozog.

A Széchenyi mikrohitel max+ konstrukció a korábbinál kedvezőbb feltételekkel, megemelt, akár 150 millió forintos maximális hitelösszeggel segíti az ötven fő alatti vállalkozásokat. A további beruházási célú finanszírozások körében a Széchenyi beruházási hitel max+, a Széchenyi lízing max+, valamint az Agrár Széchenyi beruházási hitel max+ biztosít lehetőséget fejlesztések megvalósítására, egy- és ötszázmillió forint közötti összegben, 2025 februárjától szintén 3 százalékos fix kamat mellett.

 

A megemelt bankadóból jut a kkv-knak is

A kormány nemrég döntött arról, hogy megemeli a bankadót és a költségvetési hiánycélt. Ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelentette be, aki elmondta: a megemelt bankadóból a kormány a vállalatok újabb adócsökkentési programját és a fix 3 százalékos kkv-hiteleket fogja finanszírozni.

A megemelt bankadóból a kormány a vállalatok újabb adócsökkentési programját fogja finanszírozni, valamint a nagyon népszerű fix 3 százalékos kkv-hiteleket.

 A kormány október 6-ától bevezette a fix 3 százalékos kkv-hitelt, és megduplázta a Demján Sándor-tőkeprogramban egy vállalkozásba befektethető tőke maximális összegét.

Ezt egészíti ki a hazai kkv-k további megerősítése érdekében a Demján Sándor 1+1 kkv-beruházásélénkítő támogatási program második ütemét, húszmilliárd forint keretösszeggel. A program új szakaszában egy vállalkozás legalább 25 millió forint, legfeljebb kétszázmillió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhet, ötvenszázalékos támogatási intenzitással. A program célja, hogy a vidéki vállalkozások eszközberuházásainak támogatásával növelje a magyar kkv-k termelékenységét, versenyképességét és technológiai felkészültségét.

A Demján Sándor 1+1 program első üteme kimagasló eredményeket hozott: eddig csaknem 1400 vállalkozás részesült támogatásban 108 milliárd forint értékben. A támogatások révén több mint kétszázmilliárd forintnyi beruházás valósul meg országszerte, a forrás közel kétharmada pedig a leghátrányosabb helyzetű térségekbe került, hozzájárulva a helyi gazdaság megerősödéséhez.

 

Lendületben a Demján Sándor-tőkeprogram

A Demján Sándor-tőkeprogrammal új, százmilliárd forintos forrás nyílt meg a kis- és középvállalkozások előtt. A konstrukció nem hitel, hanem tőkejuttatás, amely lehetőséget ad a cégeknek fejlesztések, digitalizáció vagy zöldberuházások megvalósítására. 

A program célja, hogy a magyar tulajdonú vállalatok stabil alapokra építve növekedjenek, versenyképesebbé váljanak, és egyre nagyobb szerepet töltsenek be a nemzetgazdaságban. 

A kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Tőkealap-kezelő Zrt. közös kezdeményezése a piaci igényekhez igazítva, rugalmas feltételekkel segíti a fejlődést. Pályázni folyamatosan lehet, a végső határidő 2026. június vége.

A program egyik legfontosabb újítása, hogy a részt vevő cégek nem hitelt, hanem tőkejuttatást kapnak. Ez azt jelenti, hogy a biztosított forrás egy százalékáig ideiglenes tulajdonrészt szerez a Demján Sándor Beruházási Magántőkealap, a fennmaradó rész pedig tulajdonosi kölcsönként érkezik a céghez. A fejlesztést egy éven belül kell megvalósítaniuk a cégeknek, a visszafizetés pedig hat év múlva, egy összegben esedékes – mindössze évi fix ötszázalékos kamat mellett.

 

A Tisza megemelné a társasági adót és eltörölné a bankadót

Mindezzel szemben a Tisza Párt a terhek további növelésében gondolkodik. Ám a párt több szakértőjétől megtudhattuk azt is, hogy mindezekről nem beszélnek nyíltan mindaddig, míg meg nem nyerik a választást.

Magyar Péter pártjának kiszivárgott adóterveinek egyik legijesztőbb részlete, hogy akár háromszorosára emelnék a társasági adót. Ezzel az ellenzéki formáció jó eséllyel növelné az inflációt, hiszen a cégek a profitveszteséget árnöveléssel próbálhatják ellensúlyozni. Mindez gyengítené a lakossági fogyasztást is, ami tovább csökkentené a gazdasági növekedést és az adóbevételeket. Így az államkassza többlete sem lenne garantált, hiszen a kisebb beruházási és foglalkoztatási aktivitás miatt az adóalap is szűkülne.

Kármán Andrástól azt is tudjuk, hogy az épp most megemelt bankadót az első adandó alkalommal eltörölné, a kieső adóbevételt pedig a kis- és középvállalkozásoktól, valamint a családoktól szednék be.