Átrendeződés a piacon: jövőre már nem az olcsó munkaerőt jelenti majd a diákmunka

A 2025-ös év nemcsak a bérszintekben, hanem a piaci igények szerkezetében is fordulópontot hozott a diákmunkaerő-piacon. A klasszikus, egyszerűbb feladatkörök helyét egyre inkább a komplexebb, félig junior szintű pozíciók veszik át, amely alapjaiban írja át a toborzási stratégiákat és a bérköltségeket egyaránt. Erre számíthatnak jövőre az ágazat szereplői a szállodaipar területétől az IT-szektorig.

Jövőre már nem az olcsó munkaerőt jelenti majd a diákmunka Fotó: Kallus György Forrás: Kallus György

Az év végi időszak tapasztalatai

Az iskolaszövetkezetnél turizmus-vendéglátásban nem érzékeltek visszaesést, a kereslet a szeptemberi időszakhoz hasonlóan alakult. Ezzel szemben a kereskedelemben ugrásszerűen megnőtt a diákok iránti igény. A jelenlegi kilátások szerint ez az év végi hajrá egészen az ünnepekig kitart. Az utóbbi hetekben több, nagyvállalatnál jelentkeztek év végi finanszírozási és költségoptimalizációs intézkedések, amelynek hatása a diákmunka-óraszámok csökkentése, vagy a létszám felső határának meghúzása volt.

A vállalatoknál inkább szélesebb körű, globális pénzügyi szigorításokról volt szó, így az anyavállalati költségcsökkentési direktívák, a negyedéves eredménycélok újratervezése, működési kiadások visszafogása, bizonyos projektek vagy fejlesztések átütemezése.

Ezek a lépések azonban a gyakorlatban azt eredményezték, hogy a diákok óraszámait csökkentették először, mivel a diákmunka a vállalati struktúrán belül:

• a leggyorsabban és jogilag a legkötetlenebbül mozgatható erőforrás,
• nem érinti a főállású munkavállalók státuszát,
• minimális operatív kockázattal csökkenthető,
• azonnali megtakarítást eredményez.

Diákmunka-órabérek alakulása 2026-ban

A 2026-os költségtervezésnél nem elég a puszta százalékokra hagyatkozni: bár a minimálbér 11 százalékos emelkedése látványos, a diákfoglalkoztatásban ez reálisan inkább egy hét-nyolc százalékos piaci korrekciót jelent, mivel az átlagbérek már korábban elérték a 2100 forintos szintet. Az új bérpadló 1856 forintra, érettséghez kötött pozícióknál pedig 2145 forintra módosul, ám a legnagyobb költségnövekedést nem ez, hanem az egyszerűsített foglalkoztatás (efo) terheinek drasztikus, 16,5 százalékos, napi 4900 forintra ugró drágulása okozza. 

Ezen tényezők és a minimálisan növekvő adminisztrációs díjak tükrében egyértelmű, hogy a tervezhetőség és a költséghatékonyság szempontjából továbbra is az adókedvezményeket kínáló iskolaszövetkezeti forma marad a legversenyképesebb megoldás a piacon – véli az iskolaszövetkezet társalapítója.

Az Iskolaszövetkezeti diákfoglalkoztatás legfontosabb értekéinek változása 2025-ről 2026-ra (Forrás: Tudatos Diák Iskolaszövetkezet)

Ezt hozhatja a jövő év

Az iskolaszövetkezet a jövő évben a mostanihoz hasonló trendekre számít, azzal a különbséggel, hogy a szezonalitás szinte teljesen elveszíti jelentőségét: a cégek részéről várhatóan egész évben folyamatos és erős lesz a kereslet. Bízunk benne, hogy a növekvő bérek még több fiatalt vonzanak majd be, így egyre több vállalat juthat rugalmas és megbízható munkaerőhöz. Izgalmas irány a „félig junior, félig diák” szerepkörök terjedése is. 

Szabó Leonárd szerint jövőre a cégek várhatóan olyan pozíciókat nyitnak majd, ahol a diákok már nem csupán kiegészítő feladatokat látnak majd el, hanem felelősséggel visznek saját mini-projekteket, 2026-ban a diák már nem az olcsó munkaerőt jelenti majd, hanem a rugalmas, gyorsan képezhető és hosszú távon megtartható csapattagot – véli.