A kutyafáját! Itt az ebadó, újabb helyi adónemmel ismerkedhetünk

A négy hónaposnál idősebb kutyák után 2026 januárjától ebrendészeti hozzájárulást kell fizetni Szigethalmon. Kutyánként és évente hatezer, vagy húszezer forint lesz az újabb lakossági kiadás.

Az önkormányzatokra bízták

Jogi értelemben semmi probléma nincs az ebadóval, ugyanis az állatvédelmi törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok helyi ebrendészeti hozzájárulást szedjenek. A törvény értelmében egy kutya után legfeljebb 6000 forint szedhető be évente, veszélyes kutya esetében ez az összeg legfeljebb 20 ezer forint lehet évente az önkormányzati rendelet szerinti díj.

Az önkormányzat ugyanakkor mérlegelhet olyan szempontokat is, mint amilyen például az ebtartás célja, az ebtartó szociális helyzete, az ebek száma, a tartási hely típusa, valamint akadnak mentességek is, hiszen például az ivartalanított kutyák, a menhelyről örökbefogadott ebek és bizonyos munkakutyák után nem kell adót fizetni.

Többe kerülhet a leves, mint a hús

Fontos hangsúlyozni, hogy bár Szigethalom nincs egyedül az ebadóztatási döntésével, hiszen például Somogyhatvan, Piliscsaba, Tóalmás, Egyek, Enying ugyancsak él a lehetőséggel, a legtöbb önkormányzat nem veszi igénybe ezt az adónemet, hiszen a bevezetése nem kötelező. Sőt, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) szerint az adó bevezetése plusz adminisztrációt jelenthet, és 

nem biztos, hogy minden önkormányzat bevétele reálisan fedezi az ebrendészeti feladatokat.

Olyannyira, hogy korábban a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) közleményben fordult az önkormányzatokhoz, és azt javasolták, hogy ne vezessék be az ebrendészeti hozzájárulást, mert ez nem hoz semmilyen pluszbevételt, ráadásul többletkiadást jelent a településeknek. Mindemellett a két szervezet szerint éppenséggel a felelős állattartókat büntetnék az ebadó bevezetésével.

Állatvédelmi szempontra hivatkoznak

A Magyar Nemzetnek a kutyaadó ügyében nyilatkozó szigethalmi alpolgármester, Petyi Beáta azt is elárulta, hogy tudnak további néhány településről, ahol bevezették már az ebrendészeti hozzájárulást, például Nagykanizsán 2015-ben, Piliscsabán 2022-ben. Meglátása szerint 

hasznos, állatvédelmi szempontból előremutató az ebrendészeti hozzájárulás bevezetése, mert egyrészt forrást teremt az önkormányzatnak az állatjóléti és állatvédelmi hatósági feladataik megfelelő ellátásához, másrészt az ebnyilvántartás területén tiszta helyzetet eredményez 2-3 éven belül. 

Az alpolgármester közlése szerint a jövőben egyszerűbbé válnak az ellenőrzések és könnyebben kiszűrhetők a szaporítók, a csipezést elmulasztók, vagy akár azok, akik nem megfelelő körülmények között tartanak kutyákat.

A gyűlöletes kutyaadó

„Nincsen gyűlöltebb adó a »kutya adó«-nál, a mit ugyancsak nehezen is lehet a gazdákon behajtani. Az ujabb megyei szabályrendelet értelmében 50 krt, 1 frtot, 3 frtot kell egy kutyáért fizetni. A régi szabályrendelet annyiban különbözött a most közszemlére kitett szabályrendelettől, hogy abban 50 kr. adó alá több kutyafaj volt sorozva, mint az ujabbiban. A megyei szabályrendelet a nyáj vagy házőrző kutya után 50 kr, a vadász- mészáros- és ratlerkutya után 1 frt, a kedvtöltésből tartott luxus kutyáért 3 frt adót állapit meg. A vadász kutyákhoz tartozandók; a vizslafaj, az agárfaj (skót, olasz és kopasz) a kopó, a mészáros kutyák különböző fajai és a ratlerek. A luxus kutyákhoz tartoznak a selyem és sima szőrü fajok u. m.: ujfundlandi, szenthermádhegyi, pincsi, mopszli, uszkár; továbbá a buldogfaj, a német, angol, ulmi és korsikai dogge, a leorette és bulterieer.”

A fenti sorokat a korabeli helyesírás szerint több mint száz éve vetették papírra még 1896-ban, a Tolnamegyei Közlönyben, és ebből kiderül, hogy az ebadó korántsem új találmány, mi több, az is bizonyosan kijelenthető, hogy anno gyűlöletesnek tekintették.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)

További játékainkhoz kattintson ide!