A kutyafáját! Itt az ebadó, újabb helyi adónemmel ismerkedhetünk

A négy hónaposnál idősebb kutyák után 2026 januárjától ebrendészeti hozzájárulást kell fizetni Szigethalmon. Kutyánként és évente hatezer, vagy húszezer forint lesz az újabb lakossági kiadás.

A kutyás szaksajtóban látott napvilágot a hír, miszerint minden Szigethalmon élő, négy hónaposnál idősebb kutya után ebrendészeti hozzájárulást kell fizetni jövőre. Az ebadó összege a 18/2025. önkormányzati rendelet alapján hatezer forint, ám a veszélyes kutyák után jóval magasabb a díj, de van olyan eb is, amely után a gazdájára nem róják ki az adót.

Fotó: Flickr

Az állatvédelmi törvény lehetővé teszi

A Pest vármegyei szigethalmi polgármesteri hivatal az állatvédelmi törvény 2012-es módosítása alapján vezeti be 2026. január elsejétől az ebrendészeti hozzájárulást, amelynek összegét kutyánként alapesetben éves szinten

• hatezer forintban,
• veszélyesnek minősített kutyák esetén húszezer forintban határozta meg.

Az ivartalanított, segítő, illetve a menhelyekről örökbe fogadott kutyák után a gazdáknak nem kell adót fizetniük.

A hozzájárulás alapja a 2025-ös ebösszeírás, amely november 3-a és december 19-e között zajlik a településen. A helyi tájékoztatás szerint minden ebtartó számára kötelező az Ebösszeíró adatlap 2025 című formanyomtatvány kitöltése, aláírása.

Petyi Beáta, Szigethalom alpolgármestere lapunk érdeklődésére közölte, hogy az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, 42/C. paragrafusa hatalmazza fel az eb tartása szerinti települési önkormányzatot ebrendészeti hozzájárulás beszedésére. Az alpolgármester egyúttal azt is hozzátette, hogy a jelenleg is fennálló többségű parlament fogadta el 2011-ben ezt a módosítást, amely 2012. január 1. napjától teszi lehetővé az ebadó kivetését.

Milliós bevételt remélnek

Megtudtuk azt is, hogy Szigethalom önkormányzata az előzetes számítások szerint – az adó kivetésével és beszedésével felmerült költségek levonását követően – 1-1,2 millió forint adóbevétellel számol 2026-ban.

Kötelező az összeírás

Az ebösszeírás egyébiránt az önkormányzatoknak háromévente kötelező. Szigethalmon pedig azok után a kutyák után, amelyek január elsejét követően elmúlnak 4 hónaposak, de még ivarosak, a jegyző határozatban állapítja meg az ebrendészeti hozzájárulást.

• A lakók február 28-ig kapnak értesítést arról, hogy kell-e fizetniük.
• Az ebrendészeti hozzájárulás a nem fizetőktől a tartozás adók módjára behajtható fizetési kötelezettséggel jár.

A szigethalmi kutyatartóknak ezentúl 15 napon belül be kell jelenteniük, ha új kutyát vásárolnak, vagy fogadnak örökbe, és azt is, ha kedvencük elpusztul, vagy változik a tartózkodási helyük.

Az önkormányzatokra bízták

Jogi értelemben semmi probléma nincs az ebadóval, ugyanis az állatvédelmi törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok helyi ebrendészeti hozzájárulást szedjenek. A törvény értelmében egy kutya után legfeljebb 6000 forint szedhető be évente, veszélyes kutya esetében ez az összeg legfeljebb 20 ezer forint lehet évente az önkormányzati rendelet szerinti díj.

Az önkormányzat ugyanakkor mérlegelhet olyan szempontokat is, mint amilyen például az ebtartás célja, az ebtartó szociális helyzete, az ebek száma, a tartási hely típusa, valamint akadnak mentességek is, hiszen például az ivartalanított kutyák, a menhelyről örökbefogadott ebek és bizonyos munkakutyák után nem kell adót fizetni.

Többe kerülhet a leves, mint a hús

Fontos hangsúlyozni, hogy bár Szigethalom nincs egyedül az ebadóztatási döntésével, hiszen például Somogyhatvan, Piliscsaba, Tóalmás, Egyek, Enying ugyancsak él a lehetőséggel, a legtöbb önkormányzat nem veszi igénybe ezt az adónemet, hiszen a bevezetése nem kötelező. Sőt, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) szerint az adó bevezetése plusz adminisztrációt jelenthet, és 

nem biztos, hogy minden önkormányzat bevétele reálisan fedezi az ebrendészeti feladatokat.

Olyannyira, hogy korábban a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) közleményben fordult az önkormányzatokhoz, és azt javasolták, hogy ne vezessék be az ebrendészeti hozzájárulást, mert ez nem hoz semmilyen pluszbevételt, ráadásul többletkiadást jelent a településeknek. Mindemellett a két szervezet szerint éppenséggel a felelős állattartókat büntetnék az ebadó bevezetésével.

Állatvédelmi szempontra hivatkoznak

A Magyar Nemzetnek a kutyaadó ügyében nyilatkozó szigethalmi alpolgármester, Petyi Beáta azt is elárulta, hogy tudnak további néhány településről, ahol bevezették már az ebrendészeti hozzájárulást, például Nagykanizsán 2015-ben, Piliscsabán 2022-ben. Meglátása szerint 

hasznos, állatvédelmi szempontból előremutató az ebrendészeti hozzájárulás bevezetése, mert egyrészt forrást teremt az önkormányzatnak az állatjóléti és állatvédelmi hatósági feladataik megfelelő ellátásához, másrészt az ebnyilvántartás területén tiszta helyzetet eredményez 2-3 éven belül. 

Az alpolgármester közlése szerint a jövőben egyszerűbbé válnak az ellenőrzések és könnyebben kiszűrhetők a szaporítók, a csipezést elmulasztók, vagy akár azok, akik nem megfelelő körülmények között tartanak kutyákat.

A gyűlöletes kutyaadó

„Nincsen gyűlöltebb adó a »kutya adó«-nál, a mit ugyancsak nehezen is lehet a gazdákon behajtani. Az ujabb megyei szabályrendelet értelmében 50 krt, 1 frtot, 3 frtot kell egy kutyáért fizetni. A régi szabályrendelet annyiban különbözött a most közszemlére kitett szabályrendelettől, hogy abban 50 kr. adó alá több kutyafaj volt sorozva, mint az ujabbiban. A megyei szabályrendelet a nyáj vagy házőrző kutya után 50 kr, a vadász- mészáros- és ratlerkutya után 1 frt, a kedvtöltésből tartott luxus kutyáért 3 frt adót állapit meg. A vadász kutyákhoz tartozandók; a vizslafaj, az agárfaj (skót, olasz és kopasz) a kopó, a mészáros kutyák különböző fajai és a ratlerek. A luxus kutyákhoz tartoznak a selyem és sima szőrü fajok u. m.: ujfundlandi, szenthermádhegyi, pincsi, mopszli, uszkár; továbbá a buldogfaj, a német, angol, ulmi és korsikai dogge, a leorette és bulterieer.”

A fenti sorokat a korabeli helyesírás szerint több mint száz éve vetették papírra még 1896-ban, a Tolnamegyei Közlönyben, és ebből kiderül, hogy az ebadó korántsem új találmány, mi több, az is bizonyosan kijelenthető, hogy anno gyűlöletesnek tekintették.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)

További játékainkhoz kattintson ide!