Moszkva döntött: a valdaji incidens után keményebb szakaszba léphet a háború

Egy, a Kreml szerint az orosz elnök valdaji rezidenciája ellen irányuló ukrán dróntámadási kísérlet új katonai és diplomáciai helyzetet teremthet, amely már túlmutat magán az incidensen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Forrás: AFP

A Kreml korábban bejelentette, hogy Ukrajna megkísérelte megtámadni Vlagyimir Putyin valdaji rezidenciáját a Novgorodi régióban. Az orosz közlés szerint az ukrán fegyveres erők 91 nagy hatótávolságú drónt vetettek be, amelyeket az orosz légvédelem megsemmisített. Moszkva állítása szerint a támadásnak nem voltak sebesültjei, és az épületekben sem keletkezett kár. Kijev azonnal hazugságnak nevezte az orosz bejelentést, és tagadta, hogy ilyen akció történt volna.

Moszkva jelezte: a megfelelő időben katonai választ is adhat Fotó: AFP

A történteket részletesen elemezte Stier Gábor a Moszkvatér oldalon megjelent írásában. A szerző szerint az ügy „események sorozatát indíthatja el mind katonai, mind diplomáciai fronton”, és bizonyos körülmények között akár fel is gyorsíthatja a háború lezárását. Ugyanakkor arra is figyelmeztet: „a végjáték durva lesz”.

Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a feltételezett dróntámadás éjszakáján szokatlan légi közlekedési helyzet alakult ki Moszkva és Szentpétervár között. Stier Gábor szerint

az óránként általában több mint 40 repülőgépet kiszolgáló folyosót teljesen kiürítettek a polgári gépek elől, amelynek következtében a Seremetyevóra és Vnukovóra tartó járatokat egészen Kazanyig várakozási körökre kényszerítették, miközben a szentpétervári Pulkovo repülőterét elárasztotta a váratlanul átirányított forgalom.

A cikk szerint a légi forgalomban tapasztalt anomáliák inkább egy kiemelt fontosságú személy mozgására, esetleg rendkívüli biztonsági intézkedésekre vagy elektronikai hadviselési műveletre utalhatnak, miközben a térségből nem érkeztek beszámolók légvédelmi rendszerek – például Pancir vagy S–400-as egységek – aktivitásáról. „Az »üres égbolt« feltehetően biztonsági vákuum lehetett” – áll a cikkben.

Három nappal később az orosz védelmi minisztérium videófelvételeket és térképeket mutatott be, amelyek állításuk szerint alátámasztják a támadás tényét. Moszkva közlése szerint a drónok Szumi és Csernyihiv térségéből indultak, és 41-et a Novgorodi régióban lőttek le. 

Az orosz álláspont szerint a támadás célzott, gondosan megtervezett és többszintű volt. Ezzel szemben Kijev továbbra is tagadja az érintettséget, és független bizonyíték eddig nem került nyilvánosságra.

Stier Gábor értékelése szerint a túlmutat azon, hogy valóban történt-e támadás. A Kreml az eseményekre hivatkozva keményebb álláspontra helyezkedett, és a valdaji incidens immár a tárgyalási stratégia részévé vált. Moszkva jelezte: a megfelelő időben katonai választ is adhat, miközben a diplomáciai feltételek újrafogalmazása is napirendre került.

A cikk szerint mindez arra utal, hogy a háború egy új, feszültebb szakaszába lépett, ahol az információs hadviselés, a politikai üzenetek és a katonai nyomásgyakorlás egyre szorosabban fonódik össze. A végkimenetel továbbra is bizonytalan, ám az incidens azt jelzi: a konfliktus lezárása előtt még komoly eszkalációs kockázatokkal kell számolni.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)