Németország az atomstop árát fizeti, hazánk napelemes bajnok

Egyre nagyobb feszültségeket okoznak a megújulók az Európai Unió villamosenergia-rendszerében, mert hiába adják a karbonmentes áramtermelés gerincét az atomerőművek, gyakran le kell mondani a munkájukról a zöldáram átvétele miatt. Friss adatok szerint példátlan eredményt ért el Magyarország a napenergiában, Németország pedig az atomerőművek ideológiai alapú bezárásának gazdasági és klímavédelmi következményeivel szembesült. Az energiamixeket Hárfás Zsolt segített lapunknak értelmezni: továbbra is az atomenergia biztosítja a legtöbb klímabarát villamos energiát Európában, Magyarország pedig stratégiai előnyben van azzal, hogy egyszerre támaszkodik erős nukleáris alapokra és gyorsan bővülő napenergia-kapacitásokra.

2026. 02. 03. 10:13
Forrás: Pixabay
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jócskán kivették a részüket az európai áramtermelésből az atomerőművek tavaly, a 652 TWh villamos energia 6,3 százalékkal haladta meg a 2022-ben elért 613 TWh-s értéket. A közelmúltban publikált European Electricity Review 2026 elemzés szerint, amelyet az Ember energetikai think tank készített, az Európai Unióban tavaly a mindenféle típusú erőművek összességében 2792 TWh villamos energiát termeltek. A nukleáris termelés részarányában döntő szerepe volt annak, hogy az atomerőművek a növekvő áramigények, a szén- és a gázerőművek magasabb termelési költségei, valamint a nap- és szélerőművi kapacitások időszakos kiesése miatt a lehető legmagasabb teljesítményszinten üzemeltek – értelmezte az adatokat lapunk érdeklődésére Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő.

Nagyon hiányoznak a németországi atomerőművek

– A tavalyi 652 TWh-s atomerőművi termelés még magasabb is lehetett volna, ha nem kellett volna egyre gyakrabban visszafogni a teljesítményüket a zöldáram kötelező átvétele miatt. A paksi atomerőmű esetében is ez történt, ám ez a fajta visszaszabályozás műszaki, gazdasági és klímavédelmi szempontból egyaránt rendkívül hátrányos, ezért mihamarabb meg kell találni azokat a jogi, illetve műszaki megoldásokat, amelyekkel az ilyen típusú visszaterhelések megelőzhetők

 – jelentette ki Hárfás Zsolt. Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Unió nukleáris alapú áramtermelése éves szinten mintegy 150 TWh-val lehetne magasabb, ha Németország nem állította volna le az atomerőműveit. A döntés nemcsak ellátásbiztonsági és gazdasági, hanem klímavédelmi szempontból is súlyos következményekkel jár.

Az adatok alapján világos, hogy az unióban jelenleg a legtöbb klímabarát villamos energiát továbbra is az atomerőművek állítják elő. A 652 TWh-s atomerőművi termelés 23,4 százalékos részarányt jelent az uniós energiamixben.

 – Ez azt jelzi, hogy Európában az atomenergia a legjelentősebb olyan áramtermelési mód, amely egyszerre képes ellátásbiztonságot, versenyképes árakat és alacsony szén-dioxid-kibocsátást biztosítani. Az atomenergia használatával a tagállamok 2025-ben mintegy 650 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előztek meg – hangsúlyozta a szakértő.

Kevesebbet fújt a szél, a napenergiában Európa-bajnokok vagyunk

A virtuális dobogó második fokán a szélerőművek állnak 473 TWh éves termeléssel, de az érték három százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, mert tavaly több volt a szélcsendes időszak. A harmadik helyen a gázerőművek szerepelnek 466 TWh termeléssel, szemben a 2024-es 432 TWh-val. A növekmény magyarázata Hárfás szerint szintén az, hogy az időjárásfüggő megújulók kiszabályozására, valamint a növekvő villamosenergia-igények kielégítésére egyre nagyobb mértékben kell bevonni a gázerőműveket is.

A negyedik helyen a naperőművek állnak, amelyek 2025-ben 369 TWh villamos energiát termeltek, döntően az uniós és tagállami szintű közvetlen és közvetett támogatásoknak köszönhetően. Ez az érték húsz százalékkal haladta meg a 2024. évi termelést. Kiemelendő: Magyarország példátlan győzelmet aratott abban a tekintetben, hogy az Európai Unió tagállamai közül a hazai villamosenergia-termelés 28 százaléka származott naperőművekből. Ezzel Magyarország megelőzte Ciprust, Görögországot, sőt az atomerőműveket ideológiai alapon bezáró Németországot is, ahol ez az arány mindössze 17 százalék körül alakult.

A szén sok helyen vésztartalék

A szénerőművek az ötödik helyet szerezték meg 257 TWh-val. – Bár hosszú távon csökken a szerepük, az elmúlt hetek rendkívüli hideg időjárása miatt Németországban, Lengyelországban és Csehországban is csúcsra jártak, és ezekben az időszakokban a villamosenergia-termelés 30–80 százalékát biztosították. Tehát nehéz helyzetekben a mai napig szükség van a szénerőművekre is – értékelt Hárfás Zsolt. Hozzátette, hogy az atomerőművek a 652 TWh villamos energiát mintegy 98 ezer MW beépített kapacitással állították elő, ezzel szemben a szélerőművek 290 ezer MW, a naperőművek pedig 406 ezer MW beépített kapacitás mellett hoztak alacsonyabb, 473 TWh-s, illetve 369 TWh-s termelési értékeket. Ez azt mutatja a szakértő szerint, hogy nem a beépített kapacitás a döntő, hanem a rendelkezésre állás.

Példát mutatunk

– Mindezek fényében fontos, hogy a jövő villamosenergia-rendszerét nem „vagy–vagy”, hanem „is–is” alapokra kell építeni: megújuló energiaforrásokra, energiatárolásra és nagy, stabil, ellátásbiztonságot állandóan biztosítani képes alaperőművekre egyaránt szükség van. Magyarország ebből a szempontból stratégiai előnyben van, hiszen a paksi atomerőmű évtizedek óta bizonyítja az atomenergia szerepét az olcsóbb áramtermelésben, az ellátásbiztonságban és a klímavédelemben. A Paks II atomerőmű megvalósítása nem ideológiai kérdés, hanem a 2025-ös uniós adatok által is alátámasztott, racionális válasz a növekvő villamosenergia-igényekre, az importfüggőség csökkentésére és a versenyképes, klímabarát áram biztosítására 

– összegzett Hárfás Zsolt, kiemelve, hogy a meglévő létesítmény üzemidőhosszabbítása és az új projekt úgy lehet követendő példa más országok számára, hogy közben hazánk elkötelezett a naperőművi és a tárolói kapacitások további bővítése, a hálózat fejlesztése és a megújulók miatt új gázerőművek építése iránt egyaránt, középtávon pedig kis moduláris nukleáris egységek építésében is érdekelt.

 

               
       
       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!        

   

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.