Németország az atomstop árát fizeti, hazánk napelemes bajnok

Egyre nagyobb feszültségeket okoznak a megújulók az Európai Unió villamosenergia-rendszerében, mert hiába adják a karbonmentes áramtermelés gerincét az atomerőművek, gyakran le kell mondani a munkájukról a zöldáram átvétele miatt. Friss adatok szerint példátlan eredményt ért el Magyarország a napenergiában, Németország pedig az atomerőművek ideológiai alapú bezárásának gazdasági és klímavédelmi következményeivel szembesült. Az energiamixeket Hárfás Zsolt segített lapunknak értelmezni: továbbra is az atomenergia biztosítja a legtöbb klímabarát villamos energiát Európában, Magyarország pedig stratégiai előnyben van azzal, hogy egyszerre támaszkodik erős nukleáris alapokra és gyorsan bővülő napenergia-kapacitásokra.

Forrás: Pixabay

Kevesebbet fújt a szél, a napenergiában Európa-bajnokok vagyunk

A virtuális dobogó második fokán a szélerőművek állnak 473 TWh éves termeléssel, de az érték három százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, mert tavaly több volt a szélcsendes időszak. A harmadik helyen a gázerőművek szerepelnek 466 TWh termeléssel, szemben a 2024-es 432 TWh-val. A növekmény magyarázata Hárfás szerint szintén az, hogy az időjárásfüggő megújulók kiszabályozására, valamint a növekvő villamosenergia-igények kielégítésére egyre nagyobb mértékben kell bevonni a gázerőműveket is.

A negyedik helyen a naperőművek állnak, amelyek 2025-ben 369 TWh villamos energiát termeltek, döntően az uniós és tagállami szintű közvetlen és közvetett támogatásoknak köszönhetően. Ez az érték húsz százalékkal haladta meg a 2024. évi termelést. Kiemelendő: Magyarország példátlan győzelmet aratott abban a tekintetben, hogy az Európai Unió tagállamai közül a hazai villamosenergia-termelés 28 százaléka származott naperőművekből. Ezzel Magyarország megelőzte Ciprust, Görögországot, sőt az atomerőműveket ideológiai alapon bezáró Németországot is, ahol ez az arány mindössze 17 százalék körül alakult.

A szén sok helyen vésztartalék

A szénerőművek az ötödik helyet szerezték meg 257 TWh-val. – Bár hosszú távon csökken a szerepük, az elmúlt hetek rendkívüli hideg időjárása miatt Németországban, Lengyelországban és Csehországban is csúcsra jártak, és ezekben az időszakokban a villamosenergia-termelés 30–80 százalékát biztosították. Tehát nehéz helyzetekben a mai napig szükség van a szénerőművekre is – értékelt Hárfás Zsolt. Hozzátette, hogy az atomerőművek a 652 TWh villamos energiát mintegy 98 ezer MW beépített kapacitással állították elő, ezzel szemben a szélerőművek 290 ezer MW, a naperőművek pedig 406 ezer MW beépített kapacitás mellett hoztak alacsonyabb, 473 TWh-s, illetve 369 TWh-s termelési értékeket. Ez azt mutatja a szakértő szerint, hogy nem a beépített kapacitás a döntő, hanem a rendelkezésre állás.

Példát mutatunk

– Mindezek fényében fontos, hogy a jövő villamosenergia-rendszerét nem „vagy–vagy”, hanem „is–is” alapokra kell építeni: megújuló energiaforrásokra, energiatárolásra és nagy, stabil, ellátásbiztonságot állandóan biztosítani képes alaperőművekre egyaránt szükség van. Magyarország ebből a szempontból stratégiai előnyben van, hiszen a paksi atomerőmű évtizedek óta bizonyítja az atomenergia szerepét az olcsóbb áramtermelésben, az ellátásbiztonságban és a klímavédelemben. A Paks II atomerőmű megvalósítása nem ideológiai kérdés, hanem a 2025-ös uniós adatok által is alátámasztott, racionális válasz a növekvő villamosenergia-igényekre, az importfüggőség csökkentésére és a versenyképes, klímabarát áram biztosítására 

– összegzett Hárfás Zsolt, kiemelve, hogy a meglévő létesítmény üzemidőhosszabbítása és az új projekt úgy lehet követendő példa más országok számára, hogy közben hazánk elkötelezett a naperőművi és a tárolói kapacitások további bővítése, a hálózat fejlesztése és a megújulók miatt új gázerőművek építése iránt egyaránt, középtávon pedig kis moduláris nukleáris egységek építésében is érdekelt.

               

       

       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!