Fukusimai katasztrófa: tizenkét éve történt a tragikus atomerőmű-baleset Japánban

Egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a fukusimai földrengés okozta szökőár és nukleáris baleset 12. évfordulójáról szombaton Japánban, miközben egyre növekszik az aggodalom a sérült atomerőmű megtisztított hűtővízének tervezett tengerbe engedése előtt, valamint a japán kormány nukleáris energiához való visszatérési tervei miatt.

MAGYAR NEMZET
2023. 03. 11. 14:17
Hirata Csijoko; Macuda Hiszakó
Namie, 2014. március 11. Hirata Csijoko (b2) nõvérével, Macuda Hiszakóval (b) imádkozik szüleiért romos házuk elõtt a Fukusima prefektúrabeli Namiében 2014. március 11-én, a Japán északkeleti partvidékén történt földrengés és szökõárharmadik évfordulóján. A Richter-skála szerinti 9-es erõsségû földrengés és az általa kiváltott szökõár következtében csaknem 19 ezer ember életét vesztette vagy eltûnt. (MTI/EPA/Majama Kimimasza) Fotó: Majama Kimimasza
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2011. március 11-i, pusztító erejű, 9-es erősségű földrengés és az azt követő szökőár, amely a legnagyobb japán sziget, Honsu keleti partvidékének nagyrészét letarolta, több mint 22 ezer emberéletet követelt.

A szigetországban szombaton a földrengés 12 évvel korábbi időpontjában, 14 óra 46 perckor országszerte egyperces néma csenddel adóztak az elhunytak emlékének.

A cunami által sújtott Ivate és Mijagi prefektúra lakosai közül sokan a tengerpartra sétáltak, hogy elhunyt szeretteikért, valamint azért a 2519 áldozatért imádkozzanak, akinek a földi maradványai sosem kerültek elő.

Fukusima prefektúra egyik kisvárosában, Tomiokában, ahol a magas sugárzás miatt a japán katasztrófavédelemnek a túlélők utáni kezdeti kutatást fel kellett függesztenie, a helyi tűzoltók és a rendőrség még ma is botokkal és kapával vizsgálja át a tengerpartot az áldozatok lehetséges földi maradványait és személyes tárgyait keresve.

Sugárszennyezett hűtővíz tárolására alkalmas tartályok a természeti katasztrófában súlyosan megsérült, a Tokyo Electric Power Co. (Tepco) japán áramszolgáltató által üzemeltetett Fukusima atomerőműben, Omában 2021. november 15-én. A radioaktív elemeket tartalmazó, de már megtisztított hűtővizet a tervek szerint 2023-ban kezdik vízalatti alagutakon keresztül az óceánba ereszteni. Az erőművet működtető Tokyo Electric Power Co. (TEPCO) cég több mint egymillió tonna sugárszennyezett hűtővizet gyűjtött tartályokba a Fukusima I. atomerőmű területén azóta, hogy a 2011. március 11-i nagy erejű földrengést követő szökőár súlyosan megrongálta az erőmű három reaktorát (Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza)

A prefektúra székhelyén, a Fukusimától északra fekvő Szendai egyik általános iskolájában a megemlékezésen résztvevők több száz színes léggömböt engedtek a levegőbe, így emlékezve az áldozatokra.

Tokióban többtucatnyian gyűltek össze egy belvárosi parkban rendezett megemlékezésen, és az atomenergia állami felhasználása ellen tüntetők is demonstrációt tartottak.

A fukusimai katasztrófa a világ legsúlyosabb nukleáris balesete a csernobili atomerőmű felrobbanása óta 

A tengerparton fekvő Fukusima I atomerőművet sújtó földrengés és szökőár tönkretette a létesítmény áramtermelő és hűtő berendezéseit, ami az erőmű hat reaktorából háromban katasztrofális leolvadást idézett elő; ez volt a világ legsúlyosabb nukleáris balesete a csernobili atomerőmű 1986-os felrobbanása óta.

A baleset hatalmas méretű sugárzást szabadított fel, emiatt több tízezer embernek kellett hagynia lakóhelyét. Több mint 160 ezer ember menekült el, és ebből 30 ezer a mai napig nem tudott visszatérni lakóhelyére a sugárzás hosszú távú hatásai és egészségügyi következményei miatt.

A fukusimai atomerőművet üzemeltető Tokiói Elektromos Művek Vállalat (TEPCO) és a japán kormány az utolsó előkészítő lépéseket hajtják végre, mielőtt a következő hónapokban megkezdik a több mint 1,3 millió tonna megtisztított hűtővíz tengerbe engedését.

A tokiói kormány biztonságosnak ítélte a megfelelő szintre megtisztított hűtővíz fokozatos, több évtizeden át tartó, ellenőrzött tengerbe engedését, de sok helyi lakos, valamint a szomszédos Kína, Dél-Korea és a csendes-óceáni szigetállamok határozottan ellenzik a lépést. Különösen a halászatból élő közösségek aggódnak a helyben kifogott halak minőségének megítélése és az éppen csak talpra álló vállalkozásaik jövője miatt.

Borítókép: Hirata Csijoko (b2) nővérével, Macuda Hiszakóval (b) imádkozik szüleiért romos házuk előtt a Fukusima prefektúrabeli Namiében 2014. március 11-én, a Japán északkeleti partvidékén történt földrengés és szökőár harmadik évfordulóján (Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.