Ilyen még nem volt, rövid távon "lenyomja" a bankbetét az állampapírt

A bankbetét ismét reflektorfénybe került, de közel sem olyan egyszerű a döntés, mint elsőre látszik.

Ismét érezhetően növekszik a lakosság körében (is) az érdeklődés a biztonságos, kockázatmentes megtakarítási formák iránt. A két legbiztonságosabb forma a bankbetét és az állampapír? Kérdés azonban melyikkel lehet jobban járni. A válasz nagyrészt azon múlik, milyen időtávban gondolkodunk - írta piaci elemzésében a Világgazdaság.

A hazai bankok között szinte versenyfutás indult a rövid távon kínált magas kamatok miatt. Évek óta nem láttunk olyat, hogy bankbetétben 3 hónapra ilyen magas évesített kamat is elérhető legyen. Ezen a téren két szereplő emelkedik ki igazán, a K&H és a Gránit Bank, ahol most különböző feltételek mellett 8 százalékos ajánlatot is találhatunk.

Ilyen rövid időre a Diszkont Kincstárjegyet (DKJ) érdemes összevetni bankbetétekkel, például a D260429 sorozatszámú papírt, aminek az érvényes várható hozama nagyjából 5,9 százalék és ami legalább ennyire fontos: adómentes.

Így a fél évre történő lekötés esetében a DKJ összességében már enyhén jobb választás lehet, mint a három hónapos bankbetétek évesített nettó hozama.

Ha azonban a megtakarító többéves időtávban gondolkodik, teljesen megváltozik a kép, ebben az esetben már alig találni olyan lehetőséget a bankok között, amely versenyre kelne az állampapírokkal. A legjobb jelenleg a Gránit Tartós betét, amely az MNB-alapkamat mínusz 1,5 százalékos kamatképletével évi 5 százalékos kamatot, vagyis 4,56 százalékos EBKM-et kínál, de csak öt éves lekötés esetén.

Ezzel szemben az állampapírok, különösen a fix kamatozású sorozatok, jelenleg lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosítanak, amire jó példa a 2025. november 13-án kibocsátott 2030/Q5 fix kamatozású állampapír (FIX MÁP).

Az új sorozat éves kamatszintje 7 százalék, a várható teljes hozam 7,18 százalék, feltételezve, hogy a kifizetett kamat visszaforog ugyanebbe a sorozatba vagy más 7 százalékos papírba.

Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy egyes lakossági állampapírok esetén – ilyen a FIX MÁP is – idő előtti visszaváltáskor a Magyar Államkincstár 1 százalékos díjat számít fel. Ez bizonyos helyzetekben csökkentheti a hozamot, viszont többéves megtakarításnál még ezzel együtt is előfordulhat, hogy a befektető jobban jár, mint egy hosszú távú bankbetéttel, amely szinte "büntetlenül" feltörhető.

Az elemzés szerint a bankbetétek tehát rövid távon visszanyerték versenyképességüket, hosszabb időtávon azonban továbbra is a lakossági állampapírok jelentik a kiszámítható, magas hozamú és adómentes megtakarítási lehetőséget.