Veszélyben az európai gyógyszeripar jövője: drasztikusan csökken a kontinens nemzetközi súlya

Súlyos válságjeleket mutat az európai gyógyszeripar, a kontinens versenyképessége drasztikusan romlott az elmúlt évtizedekben. Az innovációs források és a kutatás-fejlesztési beruházások egyre nagyobb arányban vándorolnak az Egyesült Államokba és Kínába. Európa részesedése a globális tortából folyamatosan zsugorodik. A helyzetet tovább nehezíti Donald Trump amerikai elnök protekcionista politikája. Ezen tényezők összessége olyan kihívások elé állítja az európai gyógyszeripart, amilyenekkel talán eddig még soha sem kellett szembenéznie.

2026. 01. 02. 9:30
Bajban az európai gyógyszerpiac Forrás: Pexels
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A gyógyszergyártó vállalatok régóta hangoztatják, hogy Európa nem költ eleget az egészségügyre és a gyógyszerellátásra, a problémák azonban mostanra váltak igazán égetővé. Donald Trump amerikai elnök fellépése – aki súlyos vámokkal fenyegetett, és azzal vádolta az európai országokat, hogy potyautasként élősködnek az Egyesült Államok innovációs teljesítményén – csak felerősítette a meglévő feszültségeket. A Világgazdaság cikkének tanúsága alapján az európai gyógyszerpiac fennállásának egyik legmélyebb válságát éli. A statisztikák egyértelműen a lemaradás jeleit mutatják.

Válságban az európai gyógyszerpiac, az USA-ba és Kínába vándorolnak a beruházások. / Fotó: NurPhoto via AFP
Válságban az európai gyógyszerpiac, az USA-ba és Kínába vándorolnak a beruházások. Fotó: NurPhoto via AFP

Létezhet gyógyszer Európa problémáira

A fenyegetések hatására az európai kormányok versenyt futva próbáltak megállapodásokat kötni. Az Egyesült Királyság nullaszázalékos vámtarifát ért el, az EU és Svájc pedig egy 15 százalékos felső korlátot fogadott el. A kérdés az, hogy ezek az engedmények elegendők lesznek-e az ágazat és Európa közötti kapcsolatok újraindításához.

Európának most lehetősége van szintet lépni, és lépést tartani egy olyan ágazattal, amely gyorsan halad előre

– mondta Nigel Layton, a Forvis Mazars élettudományi és gyógyszeripari vezetője a Financial Timesnak. Hozzátette: hogy ez a megállapodás elegendő-e, az attól függ, mi történik ezután, de egyelőre pozitív jelzés arra, hogy lehetséges az előrelépés.

A gyógyszergyártók régóta hangsúlyozzák a szakpolitikai változások szükségességét. Ezek hiányában Európa még jobban leszakad az Egyesült Államoktól az innováció és a gyógyszerekhez való hozzáférés terén. Trump kormánya azt szorgalmazza, hogy az iparág vezessen be egy úgynevezett „legnagyobb kedvezményes elbánás”-alapú árazást. 

Ez azt jelentené, hogy az amerikai árakat a sok más fejlett országban fizetett szintre csökkentenék.

Az EY jelentése szerint a magas jövedelmű európai országok nagyjából feleannyit költenek innovatív gyógyszerekre, mint az Egyesült Államok. Az EFPIA szerint 2022-re a kontinens részesedése a fejlett országok gyógyszeripari K+F beruházásaiból 31 százalékra csökkent. Ez az arány két évtizeddel korábban még 41 százalék volt. 2024-ben Európában a K+F kiadások éves szinten ugyan 4,4 százalékkal nőttek, de ez jócskán elmaradt az Egyesült Államok 5,5 százalékos, illetve Kína 20,7 százalékos növekedésétől.

Az iparág különösen neheztel az Egyesült Királyságra, amely keményen alkudozik a gyógyszerárakról. Részben Trump fellépésétől felbátorodva, az elmúlt évben több nagy gyógyszergyártó jelezte, hogy visszafogja brit beruházásait. Az Eli Lilly, a Merck és az AstraZeneca is projektet törölt vagy függesztett fel. A brit visszalépések egy szélesebb európai beruházáscsökkenési mintázat részét képezik.

Ez egy nagyon is látható tendencia. A beruházások az Egyesült Államokba és Ázsiába, főként Kínába áramlottak. Nem eltűntek, egyszerűen máshová költöztek

 – mondta Nathalie Moll, az EFPIA főigazgatója.

Ennek következtében Európa először maradt el Kína mögött az új gyógyszerek bevezetésében. Továbbá az Európai Gazdasági Térségben zajló klinikai vizsgálatok aránya az elmúlt évtizedben közel a felére, 12 százalékra csökkent. Az iparág fő követelése – hogy az Egyesült Királyság és az EU költsön többet gyógyszerekre – egyre nehezebben teljesíthető. 

A költségvetések szűkösek, az elöregedő társadalmak miatt nőnek az egészségügyi kiadások. Az európai kormányok emellett többet költenek védelemre az orosz–ukrán háború miatt.

 

A magyar helyzet ezzel ellentétben azonban bizakodásra adhat okot.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.